Júniusban olvasott könyveim

Hellósztok!

Hát, tudjátok az úgy volt, hogy én úgy gondoltam, hogy júniusban rengeteget fogok olvasni. A szokásosnál is kevesebb sulis tevékenység, nyár és azonnal egy naphosszatt lazulós nyaralás. 
A vicc az, hogy jól is kezdődött a június, 5 elolvasott könyvvel egészen az iskola végéig. Aztán hatalmas örömömre meghozta a postás az A Court of Wings and Ruin drágám pár nappal a suli vége előtt. Annak azonnal nekiálltam, de szép vaskos példány (nem eléggé, nem eléggé!) a maga 706 oldalával, ráadásul angolul van, így jó egy hétig azt olvastam. És persze imádtam!!! Pár napig utána még mindig ACOWAR lázban égtem így nem tudtam mást olvasni. Pár nap múlva gyorsan elolvastam a Vég napjait. Aztán napokig semmi. Ekkor a Varázslókat kellett volna olvasnom. Olvashattok róla az előző bejegyzésemben ide kattintva, hogy milyen problémáim voltak vele, amiért egyszerűen nem tudtam nekiállni és olvasni azt. Szégyenszemre egész napokon át csak neteztem, animét és sorozatot néztem. Úgy gondoltam, hogyha egyszer nekiállok, úgyis hamar végzek vele, hát nem. Rájöttem, hogy már csak egy hetem van, amikor lazulósan nyaralok így rengeteg időm lesz olvasni, viszont semmi kedvem ahhoz. Végül aztán csak kivégeztem, de másra már nem is maradt idő a hónapban.

Ezután a regénynyi hosszúságú bevezető után nézzük is pontosan miket olvastam és mit gondolok róluk.
(Még mindig olvasási sorrendben)

Júniusi első olvasásom. Kicsit hamarabb terveztem elolvasni, de végül elolvastam és ez a lényeg. Nagyon tetszett.Az eleje nekem nagyon lassan indult be. Nem volt unalmas, úgy magában, de mivel jó sokáig folytatódott így kicsit az volt már, de aztán időben beindultak az események.Megjegyzeném, hogy a legelejétől tudtam a csattanót, így ugyan nem lepődtem meg de imádtam azt a részt, amikor végül kiderül.

Bővebben írtam róla ide kattintva elolvashatjátok.

Hmm… Jobban tetszett, mint az első rész. Azt hiszem legalábbis. 
Lounak bűntudata van, majdnem ugyanolyan helyzetben van, mint régen, balesetet szenved aztán megint vissza a régi életébe, ahol már nem látják szívesen. Aztán betoppan egy ember, aki Willhez köti őt újra. Lou: képtelen változtatni, megmentés komplexusos, túl hamar vonja le következtetést, nem képes segíteni magán, gyászol és akárhogy is ellenkezik ellene igenis szentként kezeli Willt. Sajnálom is, hogy pont az erről szóló gyűlésen nem volt ott. Mindenről őt kérdezi, pedig én meg vagyok győződve róla, hogy ő se tudott volna segíteni a kialakult helyzeten. Nem volt mindenható, nem volt segítőkész és az első könyv alapján azt se hiszem, hogy olyan marhára jó ember lett volna, mint drága Louisank hiszi. Ő maga mondta, hogy nem jó ember! De természetesen ő erről valahogy megfeledkezett. 
Lehet szigorú vagyok, de én így látom. És ettől lesz borzalmasan emberi és hétköznapi. 
Ez a könyv annyira messze van azoktól, amiket olvasok! És mégis, valahogy tetszett. Nem volt rossz.

Angolórán olvastuk közösen az osztállyal, aztán megnéztük a filmet is. Nem rossz, rövid kis történet rengeteg furcsasággal és egy fiúval, aki balerina akar leni a bányastrike-ok idején Észak-Angliában.

Tetszett. Ugyan a disztópiákat nem szeretem igazán, de így, hogy a világvégét az angyalok hozták, így semmi bajom nem volt vele. Mármint magával a disztópiával nem. A világ vége dolog azért helyneként igen csak undorító helyzetbe torkollot, amit annyira nem bírok (gyerekek a fán, stb...). 

Az angyalok leírása tetszett, oda vagyok a hatalmas fehér szárnyért és igencsak szomorú és dühös vagyok, amiért az történt a végén vele, ami történ. Tudom! Világ vége van meg minden én meg az ellenség (azért az már leesett, hogy Rafi nem ellenség, ezzel senkit sem lepek meg) szárnyáért aggódok. De egyszerűen igazszágtalanság! Szegény Rafi!

Apropó Rafi! Ő meglepett! 

Bővebben a trilógiáról írtam egy értékelést az elolvasásához ide katt.

Nem fejlődött semmit az előző könyvhez képest, amin csodálkozok, mert általában nekem a sorozatok egyre jobban tetszenek. Ez nem.

Jó történet, szereplők stb... De kezdem nagyon úgy érezni, hogy ez nem nekem lett kitalálva.

Bővebben a trilógiáról írtam egy értékelést az elolvasásához ide katt.

„I missed you every moment,”

Kiolvastam és nincs jobb szó rá, mint, hogy TÖKÉLETES.

Nagyon vártam már, hogy megérkezzen és szerencsémre nem késett olyan sokat az ígérthez képest. Tudtam, hogy jó lesz és, hogy szeretni fogom, de hogy ennyire?! Arra nem számítottam.

IMÁDTAM minden egyes szavát, mondatát, oldalát, fejezetét.

Az előző rész elején eléggé utáltam Feyret, de az itteni viselkedése minden ellenszenvemet eltüntette vele kapcsolatban. Zseniális volt! 

Írtam róla egy széép hosszú értékelést, amit ide kattintva megtekinthettek.

Nem tudtam, hogy elolvassam-e ezt is, mert ahogy írtam tényleg kíváncsi voltam a végére, de aztán elspoilereztettem magamnak egy barátnőmmel, így tudtam mindent.Végül aztán mégis elolvastam, mint láthatjátok és nem is bántam meg.Jó szokás szerint, mint szinte minden sorozatnak ennek is az utolsó része tetszett legjobban. Hogy miért? Végre voltak rendes Rafi-Penryn jelenetek, mert hiába írta a 2. rész fülszövege, jó formán semmi szó nem esett a "szikrázó szenvedélyről" köztük. És ez nekem (hatalmas romantika rajongóként) nagyon hiányzott.

Bővebben a trilógiáról írtam egy értékelést az elolvasásához ide katt.

"… mire az ember megtesz mindent, hogy elérjen valamit, van úgy, hogy többé már nem is kívánja megszerezni."

A Mini-könyvklub 7. fordulójának a júniusi kötelező olvasmánya A varázslók volt A varázslók trilógia első kötete. Én pont pár hónapja, még mielőtt tudtam volna, hogy majd olvasnom kell vettem meg, mert tetszet a fülszövege. Hallottam, hogy elég vegyesek róla a vélemények, de én bíztam benne, hogy nekem tetszeni fog. Végül sokkal lassabban, mint gondoltam volna (kifejtem később miért) ma, egy nappal a határidő lejárta előtt sikerült kiolvasnom.

Tetszett is meg szenvedtem is vele, hogy legyen már vége.

Az eleje főleg nagyon tetszett. A mágia, a világ bemutatása érdekes, egyedi és tényleg nagyon tetszett. Volt benne rengeteg olyan jelenet, amitől egyálltalán nem hasonlított más, általam olvasott könyvre. Nem volt kiszámítható, klisés, nem tudtam mi fog történni nem csak az elején, de sehol sem a könyvben. 

Továbbiakért katt ide.

Ez lett volna az én júniusi olvasmánylistám. Végül 8 könyvet olvastam el, ami nem kevés, de többre számítottam a szabadidőm mennyisége miatt.

Az előző kettő, vagyis az áprilisban illetve májusban olvasott könyveimről készült bejegyzést megtekinthetitek ide kattintva

Szép olvasós júliust!