Év összegzés 2017

Sziasztok!
Nem hazudtolom meg magam és az új évet is csúszásal kezdem, igaz csak egy napossal. A bejegyzés olvasása közben képzelje mindenki azt, hogy 2017 szilvesztere van. Köszönöm a megértést.
Eltelt egy újabb év. Nagyon gyorsan, ha engem kérdeztek. Tavaly még nagyon fiatal volt a blog Újévkor, így hát nem írtam évösszegző bejegyzést. Idén már akarok, mert jó érzés végiggondolni az évet és érdekes lesz pár év múlva visszaolvasni. Több része lesz ennek a bejegyzésnek. Először a könyvek aztán egyéb és végül pár kívánságom az új évre.

Könyvek:

• 154 könyvet olvastam. Erre én nagyon büszke vagyok. 
• Ebből 11-et angolul (ebből pedig 3 Sarah J.Mass könyv). 
• 3 könyvet olvastam újra (ez is benne van a 154-ben) a Modern boszorkányt, az Üvegtrónt és az A Court of Mist and Furyt.
• Ez a molyos számláló szerint ~55928 oldal. Hát igen, meglátszanak azok az Outlanderek :D. 
• A leghosszabb könyv, amit idén olvastam az Őszi dobszó volt a maga 1190 oldalával.
• A 154-ből 78 fantasy, 112 romantikus, 20 sci-fi, 86 ifjúsági (ez nem stimmel, ennél több ifjúságit olvastam, de hát a moly is tévedhet).
• A kiadó, amitől a legtöbbet olvastam természetesen a Könyvmolyképző körülbelül 79 könyvet olvastam idén tőlük. Ez azt jelenti, hogy több mint a felét az olvasásaimnak.
• A szerző, akitől a legtöbbet olvastam nem más mint Sarah J. Maas. 
• Molyon 142 kihívást teljesítettem. Ez őszintén ledöbbentett. Több nehezet is sikerült teljesítenem, meg közepeset, de a legtöbb azért könnyű volt.
• Per pillanat 264 könyvem van, ebből 106 idei. Többet is szereztem ebben az évben, de volt amit már eladtam, elcseréltem, elajándékoztam. Az összeget nem merem kiszámolni.
• 106-ból 62 KMK-s.

2017-ben olvasott könyveim 
81 van csak a képen, mert a többit vagy eladtam már, vagy kölcsön adtam/kaptam, esetleg könyvtárból vagy elektronikusan olvastam.

Kedvenc könyveim/íróim az évben: 

Sarah J. Maas: Az első három részt ugyan tavaly olvastam az Üvegtrónból, de a hatalmas áttörést az Árnyékkirálynő jelentette, így őt idei kedvencnek számolom. Minden angolul vagy magyarul megjelent könyvét olvastam kivéve a Tower of Dawn-t.

Outlander: Júliusban olvastam az első részt és azonnal szerelembe estem, azóta elolvastam az összes magyarul megjelent részt. És alig várom, hogy 2018-ban kiadják a következő részt.

On Sai: Tavaly olvastam tőle az első könyvet az Apa, randizhatok egy lovaggal-t, ami nagyon tetszett, de még nem lett a kedvenc íróm. Aztán idén elolvastam a Scart, az is nagyon tetszett de még mindig nem kedvenc. Az áttörés az Esővágynál volt, amit Úristen de imádtam! Azóta elolvastam az eddig megjelent részeit a Szivárgó sötétség sorozatának és a Calderon, avagy hullajelölt kerestetik-et. Minden egyes könyvvel jobban imádom őket! Most a Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukált tartogatom, olyan időkre amikor majd valami biztosan lenyűgözőre lesz szükségem. :D

Vámpír akadémia: nem lett akkora kedvenc mint az előzőek, de imádtam és ki is olvastam az egészet idén. Az utolsó rész pedig kedvenc lett.

Napernyő protektorátus: Imádtam és sikeresen elolvastattam egy barátnőmmel is. Népszerűsíteni kell, mert kell nekem az utolsó rész magyarul! Zseniális és humoros sorozat, imádom!

Colleen Hoover: Idén olvastam először az írónőtől. Kedvencem lett a Slammed trilógia és az Egy nap talán. Olvastam a Reménytelent és részeit is, de a kedvenc még mindig a Maybe Someday. A Soha, de soha trilógiája is kedvenc lett. Tervezek több könyvet is olvasni tőle, már megvan a Velünk véget ér és kívánságlistás a Vallomás.

Persze olvastam még rengeteg fantasztikus könyvet, amit imádtam és kedvenc lett, de ha nem ebben az évben fedeztem fel igazán az írót vagy a sorozatot, akkor inkább nem említem. Egy toplistát azért megkíséreltem összeállítani. Top 10-esre terveztem, de egyszerűen nem bírtam levinni a könyvek számát 13 alá, szóval lett egy igencsak rendhagyó Top 10-es listám, íme:

1. Sarah J. Maas: Empire of Storm
2. Sarah J. Maas: A Court of Wings and Ruin 
3. Leiner Laura: Egyszer
4. Leiner Laura: Ég veled
5. On Sai: Esővágy
6. On Sai: Lucy
7. On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik
8. Colleen Hoover: Maybe Someday- Egy nap talán
9. Colleen Hoover, Tarryn Fisher: Never never 3.
10. Gail Carriger: Soulless- Lélektelen 
11. Diana Gabaldon: Az utazó
12. Richelle Mead: A végső áldozat
13. Debora Geary: Kóborló boszorkány

2017-es kedvenc könyveim

Egyéb:

• Az előző évekhez képest rengeteg sorozatot néztem, bár ez a folyamat is inkább egy-két éve kezdődött. Néztem Agymenőket, Sherlock-ot, Teen Wolf-ot, PLL-t, Outlandert, John Oliver Last Week Tonight-ot, Riverdalet, Skamet és animéket is Yuri On Icet, Noragamit, Servampot, Hataraku Maou Samat, Durararat és Kuroshitsujit. Animéket mind húgommal, aki a barátnőimmel összefogva akart rászoktatni engem az animékre. 
• Filmeket is néztem bár nem olyan sokat mint egyes években, most sok időt elvettek a sorozatok. Kedvenc filmjeim idén a Vasember, Thor, Bosszúállók. Tony és Loki az abszolút favorit <33. Illetve az új Karib-tenger kalózai film és a Szépség és Szörnyeteg.
• Voltam Könyvfesztiválon, amit hihetetlenül imádtam hatalmas élmény volt! Találkoztam több kedvenc magyar írónőmmel és írómmal, könyvmolyokkal és persze vettem is egy csomó könyvet. A hangulat nagyszerű volt. 
• Voltam a XII. SzJG találkozón, ami ugyanúgy remek élmény volt és imádtam!
• Sikerült majdnem rendszeresen naplót írnom több hónapig! Ez a leghihetetlenebb.
• Kiterjesztettem a könyves komfortzónám határait. Elkezdtem Rubin Pöttyös könyveket olvasni például és sokkal több Arany Pöttyöset.
• Blogoltam rendszertelenül, de legalább nem adtam fel. 
• Csináltunk a blognak egy facebook oldalt. 
• Instagramon hullámokban raktam ki a képeket, de én elégedett vagyok velük. Bár az utóbbi időben ot elfelejtettem posztolni az értékeléseket.

Ha már a blognál tartunk itt egy kis statisztika arról is.:

• 103 bejegyzést írtunk Babypsychoval összesen. 11-et Babypsycho írt 91-et én, egyet pedig közösen.
• Az 5 legnépszerűbb bejegyzés csökkenő sorrendben:

1. Sarah J. Maas: Empire ​of Storms (Üvegtrón 5.) 1725 megtekintés
2. Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury (ACOTAR 2.) 1494 megtekintés
3. Jennifer L. Armentrout : 1.: Obszidián 478 megtekintés
4. Sarah J. Maas: Üvegtrón 310 megtekintés
5. Karácsonyi Book A Sloth Box 292 megtekintés

Ez számomra elképesztő és nagyon örülök, hogy ennyi mindenkit érdekel a blog.

2017-ben szerzett könyveim.
Amik még mindig megvannak. Még megvan, de kölcsönadtam az Ég veledet és az Obsession-t.

Kívánságok és tervek 2018-ra:

Szeretnék továbbra is blogolni, igyekszem minél rendszeresebben. Szeretnék változatosabb posztokat, amennyire tőlem telik.

A könyves célom a 100 könyv. Ezt ugyan idén és tavaly is felülmúltam, de attól tartok egyre nehezebb lesz a suli és a családommal, barátaimmal is szeretnék több időt tölteni. Na, nem mintha az olvasás eddig megakadályozott volna benne. :D Ha több is sikerül akkor persze örülök.

A kihívásokra vonatkozóan nincs semmi konkrét.

Könyvek, amiknek a legjobban várom a megjelenését:

• Diana Gabaldon: Fiery Cross (Outlander 5.) magyar fordítása

A kiadó őszre ígéri remélem sikerül is kiadni akkorra.

• Sarah J. Maas: A Court of Frost and Starlight

Nagyon nagyon ígéretesnek tűnik a beharangozás alapján.

• Sarah J. Maas: Üvegtrón sorozat utolsó része

Nem túlzás, ha azt mondom hogy könyvet még nem vártam ennyire. Az EoS kegyetlen vége után ha jövőhéten jelenne meg az is egy évszázadnak tűnne (igen én már egy évezrede várok rá :D). Sarah őszre ígéri és csak remélem, hogy akkor tényleg meg fog jelenni. Még se cím, se borító, semmi.

• On Sai: Artúr (Szivárgó sötétség 3.)

Valamikor jövőre jelenik meg. Addig még újra akarom olvasni a Scart. Nagyon, nagyon várom.

• Leiner Laura: Iskolák Országos Versenye 2. rész

Jövőre csak ez az egy Leiner Laura könyv fog megjelenni. Ezt nagyon sajnálom, de az indokait talán meg tudom érteni. 

• Rick Riordan: Blood of Olympus magyar fordítása

Ezt nem biztos, hogy kivárom lehet megveszem angolul, de jelen pillanatban ezzel a könyvvel kapcsolatban türelmesnek érzem magam. Elvileg 2018 telén jelenik meg, de azt nem tudom, hogy január, február télen vagy december télen. Nem mindegy!

• Debora Geary: A Different Witch magyar fordítása

Tudom, hogy a 4. rész is még csak nemrég jelent meg, de én ennek a sorozatnak minden részére folyamatosan várok.

• Cassandra Clare... 

A helyzet az, hogy én már képtelen vagyok követni melyik könyve mikor jön. De az biztos, hogy várom. Főleg, ha a Malec trilógia jön.

Így néz ki most a könyvespolcom (és az egyéb helyek, ahol könyveket tárolok).

Ez lett volna az én év összegzésem. Köszönöm mindenkinek, aki olvassa a blogot! Bárkinek véleménye van nyugodtan írjon kommentet, vagy facebookon/instagramon üzenetet.

Boldog és könyvekben gazdag új évet mindenkinek!

Májusban olvasott könyveim

2. bejegyzésem a Hónapban olvasott könyveim rovat keretein belül.
Véget is ért a május, mint minden hónap ez is elrepült pillanatok alatt. Ezek alatt a pillanatok alatt azért olvastam pár (egész pontosan 14) könyvet, amiket össze is szedtem nektek egy kis véleménnyel kiegészítve.
Kezdjük!
(a könyvek olvasási/időrendi sorrendben vannak, nem tetszés szerint, vagy ilyesmi)

Ez volt a legdurvább a trilógiából! Szegény szerencsétlen Tess! Pedig nem bírtam az előzőben. Teljesen hitelesen írta le a szituációt nem éresztem azt, hogy hülye, hogy marad. Ő egy őrült! Legszívesebben megfojtottam volna helyenként komolyan! Azt hittem egy kis csip-csup ügy lesz csak, erre ez! Bookert előzőbe annyira nem bírtam és kicsut most is idegesített a mániás védés kényszere de egyébként bírtam. Kedvenc részeim azok voltak, amikor együtt volt a nagy csapat. A vége is jól meglett csinálva bár az a mini tragédia a végén meglepett. De hová tűnt Birdie?

Úgy kezdtem neki a könyvnek, hogy na, lássuk Rhysand meg tud-e venni magának, úgy, mint mindenki mást (Mert én az elsőben utáltam.)? 

Ó, hát persze, hogy meg tudott! Még csak nem is telt bele neki sok időbe. 
IMÁDTAM! De csak körülbelül a felétől, azelőtt csak simán tetszett, de aztán! 

Erről a nagyszerű könyvről írtam is hosszabb értékelést amit ide kattintva elolvashattok.

Ez király volt! 
Ez még az előzőnél is viccesebb volt, vagy lehet csak arra már nem emlékszek annyira. Hihetetlen mennyit röhögtem rajta, szinte annyit, mint a Leiner Laura könyveken. Az álmos téma még mindig telitalálat, imádom! A fordulatokra egyáltalán nem számítottam épp csak arra jöttem rá hogy Miát tuti befolyásolni fogják mert nem tudom, hogy nem írhatták véletlenül, hogy eltűnt egy kesztyűje, de a többi meglepett. Nem mintha nem néztem volna ki belőlük. Imádtam, ki is olvastam egy délután-este alatt, várom már a következő részt.

Ááá, pedig én igyekeztem több csillagot adni, de egyszerűen nem bírok, ez a könyv gyenge volt. A főszereplők zavarodottak, következetlenek és nem értettem őket. Az ötlet viszonylag jó és kezdtek is vele valamit, de én többre számítottam volna. Könnyen olvasható, egyszerű. Nincs benne semmi, amit ki tudnék pozitívan emelni. Bár negatívan se igazán. Nem igazán tetszett.

Nagyon jó, volt bár én azért egy cseppet hamarabb rájöttem a megoldásra, mint ők, nem tudom mi tartott ennyi ideig.

EZ BORZASZTÓAN TÖKÉLETES LEZÁRÁS VOLT! 
Hihetetlen! Nem volt még ilyen Leiner Laura könyv, de ezen határozottan sírtam. Sokat. Az elején igen erősen elgondolkodtam rajta, hogy akkor most menjek-e megölni az írónőt. Mert ezt miért kellet? Miééért??? Az eddigi könyvek után még egy jó kis öklös a gyomorszájba. Azt hittem, hogy meglepődtem és dühös vagyok erre puff, épp csak elkezdtem feltápászkodni a földről, és már lökött is vissza. De kellett ez is. Aztán… 

A folytatásért és az egész Bexi sorozatról a véleményemért katt ide.

Féltem ettől a könyvtől, mint kiderült nem teljesen alaptalanul, de végűl jól kijöttünk egymással. Ez egy nagggyon töményem romantikus könyv. Tényleg így konkrétan semmi más nincs benne. Amivel semmi bajom! Hiszen imádom a romantikus könyveket! Erről szólt az egész. Kicsit furcsálltam, hogy Ralston ennyire elzárkózott a szerelem elől, azt hittem már sosem jön meg az esze. 
Könnyen olvasható, egyszerű és nagyon kiszámítható. Tökéletes könnyed kikapcsolódásnak. 

Miiiiiii???????????????????????????

Igen erről nincs ennél értelmesebb véleményem egyelőre.

Jó volt, tetszett. Nem nyerte el annyira a tetszésem, mint a Luxen, de érdekes volt a másik feléről is megvizsgálni a dolgokat. Sajnáltam, hogy nem mutatták tovább a történetet és nem akkoriban lett vége, mint az Oppositionnek. 
Igazából ebben a könyvben, nem volt valami sok. Na, nem mintha a Luxennek hatalmas mélységei lennének, de ez még annyira se. Aztán lehet, hogy csak azért mert az hatalmas előnnyel indul, sorozat lévén. Fura volt Daemonre kisfiúként tekinteni. Ők is veszekedtem, amit Katy és Daemon között nagyon szerettem, de itt nem volt vicces annyira. Összegezve jó volt, tetszett, de közelébe se ér a sorozatnak.

Most mit mondjak? Ugyanannyira imádtam, mint az első kettőt! Egyszerűen rajongok érte. Varázslatos, magával ragó, nyugodt, szeretettel csordultig teli. 
Gyönyörű a borítója a szereplők fantasztikusak. Végig fülig ért a szám, amíg olvastam, olyan tökéletes. Ha nagyon nagyon akadékoskodó akarok lenni, akkor volt egy hibája, ami az én elfogult, imádó szememnek is feltűnt. Nagyon sokszor elismétlik újra és újra bizonyos dolgokat. Sullivan gén, Sullivan gén, Sullivan gén. Ezen kívűl még mindig kitartóan megnövekedett erőkkel ez a legeslegkedvencebb sorozatom, amihez bármikor fordulhatok, akárhányszor újraolvashatom, ha valami nagyon kikapcsoló kell.
Első részről szóló értékelésemért katt ide.

Háááát nem volt rossz, de semmi különös nem volt benne a végéig szenvedtem, aztán kicsit jobb lett, amikor összeszedte magát, de még mindig nem tetszett igazán. Előnyére szólt, hogy nagyon rövid, pár óra alattt kiolvastam, meg hogy angolul van, így bármennyire is unalmas volt mégis csak nyelvgyakorlás, nem mintha a szavakat, amiket ebből tanultam, belerakhatnám egy fogalmazásba, kicsit elszörnyedne a tanár. Ez volt az első Bridget Jones, amit elolvastam, most valahogy nem vonz annyira a többi se.

Ez fantasztikus volt! Imádtam!

Nem vártam sokat tőle, a legelejébe egyszer belekezdtem és igazságtalanul (a könyvre nézve) félbe is hagytam, pedig nyilván nem várhatom el, hogy a legelején is már akciódús legyen. Így csak most folytattam és lenyűgözött.

Hosszabb véleményért: https://molybirodalom.blogspot.hu/2017/05/gwenda-bond-lany-kotelen.html

Imádtam! Az írónő stílusa ellenállhatatlan, vicces, megkapó. Az első novella után azt hittem az összes vicces lesz, de már csak a fülszöveget alapul véve is nagyot tévedtem. Hihetetlenül változatosak voltak, hangulatban, világban, időben, történetben. 
Írtam róla értékelést: https://molybirodalom.blogspot.hu/2017/06/on-ssai-esovagy.html

Jó volt, vicces, nagyon rövid.

Ezek voltak az én májusban olvasott könyveim. Ti mit olvastatok májusban?

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnétek még ilyet, akkor írjátok meg kommentben!

Szép napot!

Debora Geary: Modern boszorkány

"– Ő csak négy éves. Neked mi a mentséged?"

Végre megpróbálom összeszedni a gondolataim és megírni ezt a bejegyzést a legeslegeslegkedvencebb könyvemről/sorozatomról. Ami nem más, mint Debora Geary Modern boszorkány sorozata. Mivel ennyire imádom őket és mindegyiknek különálló története és főszereplője van, ezért mindegyikről külön írok. Eddig 3 rész jelent meg magyarul, a harmadik pont az idei Könyvfesztiválra, ahol le is csaptam rá azonnal. De ma az első részről írok, ami a Modern boszorkány. Spoilermentes.
Kezdjük!

"– Moira néni, hidd el, hogy nem fekete mágiával hozták létre az internetet.  

– Dehogyisnem, Sophie, különben miért ne hajtaná végre, amit ezzel a pinduri egérkével parancsolok neki?"

Fülszöveg:
Mi jut eszébe mindenkinek a boszorkányokról? Seprűnyél, nagy üst és varázsfőzetek. Ám a modern boszorkányok nem ilyenek. Otthonosan mozognak a modern technológia világában, és előszeretettel használják azt. 
Jamie és Nell testvérek, mindketten boszorkányok. Egy programot készítenek, amelynek segítségével boszorkánytársadalmat építhetnek ki a világhálón. A program egy varázslat hatására érzékeli az átlagemberekre nem jellemző energiákat, és a weboldalra irányítja a talált boszorkányt. Egy nap Lauren, a 28 esztendős ingatlanügynök böngészés közben a chatszobában találja magát, ahol három nő megpróbálja meggyőzni, hogy ő boszorkány. A nő teljesen átlagos életet él Chicagóban, így elég cinikusan áll a beszélgetéshez, nem hisz a többieknek. A programban van a hiba, vagy ő egy edzetlen boszorkány, ami veszélyes lehet önmagára és a környezetére nézve is? A többi boszorkány dolga, hogy kiderítse az igazságot.

Én és a könyv:

Nem még nem jön az ömlengés, az érzéseimről később, egyelőre annyit írok, hogy hogyan ismerkedtem meg vele.

Chicago

Most pedig gondolatban visszarepülünk a nagyon távoli 2014-be, amikor én még valamiért jártam Tescoba, de már voltam olyan kamasz, hogy nem szüleimmel tartottam, hanem a könyveket nézegettem. Ezt mindig befejeztem 10 perc alatt (a helyzetfelmérést), mert borzasztóan kevés nekem tetsző könyv volt ott már akkor is (Most nem tudom mi van, nem voltam már szerintem majdnem egy éve, de nem hiszem, hogy hirtelen kibővítették volna a kínálatot.). Na és ilyenkor esett meg, hogy megláttam valamikor nyáron a Modern boszorkányt. Előszőr lenyűgözött a borítója. Csillagos ég egy nagyváros fölött és a hatalmas hold elé emelkedő boszorkány sziluett. Belülről szintén a csillagos ég, felhők...Gyönyörű! Megnéztem miről szól és ó igen az is tetszett. Ezután nem tudom miért, talán a közelgő szülinapom miatt nem vettem meg még jó sokáig. Ellenben mindig, amikor Tescoban vagy könyvesboltban jártam, szépen megcsodáltam, olvasgattam az első fejezetet. Végül egy osztálytársamtól megkaptam szülinapomra és emlékeim szerint már aznap neki is álltam. És beszippantott.

Vélemény:

Ez a legeslegkedvencebb könyvem. Nincsenek szavak rá, hogy mennyire imádtam. Talán az beszédes, hogy mióta több, mint két éve(lassan 3) megkaptam, körülbelül 6-7x olvastam újra, de négy után nem számoltam, így ez csak egy tipp. Megjárt velem több országot, nyaralást, síelést, őszölést, iskolát, orvosi rendelőt, kölcsönadtam pár különleges embernek, akiknek úgy gondoltam tetszhet. Ennyi újraolvasás után ugyan már látom a hibáit, de cseppet sem érdekelnek (azért meg fogom említeni őket).

Főszereplőnk a 28 éves chicagói ingatlanügynök Lauren. Első látásra szimpatikus volt. Ezt olvasva nagy kedvet kaptam hozzá, hogy ingatlanos legyek, ha nagy leszek. Hát azóta azért rájöttem, hogy nem nekem való meló, így fellélegezhet a világ, nem tervezek az lenni. Okos, nem ejtették a fejére, erős önkritikája van, humoros és tökéletesen beleillik a könyvbe. Egyetlen dolog, ami nem tetszett benne, hogy nem akar boszorkány lenni. Mert most komolyan, a hátrányok ellenére ki ne akarna gondolat boszorkány lenni, olyan módon, ahogyan itt leírják? Hát én kapva kapnék az alkamon, biztos, hogy nem haboznék egy másodpercig se. Ő viszont nem, sokáig ellöki magától, de aztán szerencsére megjön az esze. 

"Talán olyan ez, mint a jóga a kezdőknél. Egy darabig egyszerűen fáj"

Imádtam Nat jógaóráit is.

Lauren legjobb barátnője Nat, egy gazdag, előkelő és lássuk be, sznob család fekete báránya. Egész gyerekkorában irányították, nem volt része sok szeretetben, ezért amint tudott, gyökerestül megváltoztatta az életét. Megtalálta azt, amit a legjobban szeret, a jógát. Az egyetemen megismerkedett Laurennel azóta leválaszthatatlanok. Nagyon tetszett a barátságuk, támogatják egymást, néha dorgálják és jóban, rosszaban, boszorkányosban kitartanak egymás mellett. Ugyan Laurent azonosítják boszorkányként, Natnek is teljesen megváltozik az élete Jamie Sullivan, a jóképű Berkley-i boszorkány felbukkanásával, akit azért küldtek, hogy ellenőrizze tényleg boszorkány-e Lauren.

"(…) Márpedig a kiképzetlen boszorkány veszélyes boszorkány.
Sophie: Igen, ezt alaposan a fejünkbe verted, Moira néni. 
Nell: Az nem vitás. Azt hiszem, néha álmomban is mormolom.
Moira: Ami fontos, annak nem árt az ismétlés. (…)"

A Sullivanek nem vörös, hanem fekete hajúak,
de tetszett ez a kép, olyan boszorkányos

Jamie családja hatalmas szerepet kap a történetben. És a családot igazából szinte az összes felvonultatott boszorkányra értem, akár szoros vérkapcsolat nélkül is. Ők azok, akiket az egyik legjobban imádtam a könyvben. Nell, a hármas ikrek Mia, Shay és Ginny, Daniel (bár vele nem igazán találkozunk), Jamie, Jennie néni, Moira néni, Sophie és a többiek. Az egész család cserfes, végtelenül jószívű, a legtöbbje huncutkodásra hajlamos, mindenbe beleüti az orrát, hűséges és nagyrészt boszorkány. Az a szeretet, elfogadás és támogatás, ami köztük van gyönyörűséges. IMÁDTAM őket! 

"Egy férfi, aki három nővérrel nőtt fel, csak tudja, hogyan kell bánni a nők kedélyhullámzásával. Egy frászt. Egy férfi, aki három nővérrel nőtt fel, azt tudja, hogyan kell gyorsan fedezékbe bújni."

De leginkább Aervynt imádtam. Ó, igen drága Aervyn! Ki tudna ellenállni egy pici, göndörhajú, csibész, négyéves kisfiúnak, aki mellesleg hatalmas erejű boszorkány? (Jó Babypsycho-on kívűl)

"Aervyn esetében azonban kétség sem férhetett hozzá, hogy roppant hatalmú boszorkánnyá fog válni, olyan erőssé, amilyet Nell családjában nemzedékek óta nem láttak. Az asszony ezt már akkor tudta, amikor a kisfiú még a pocakjában lubickolt, és pajkos varázsáramlökéseket bocsátott ki jóval azelőtt, hogy Nell megérezte az első rúgásait."

 Imádnivaló volt, minden megmozdulása, elmés beszólása. 

A varázserőhöz a történetben
hozzátartoznak az ásványok is,
igen, lett egy kis ásványmániám is tőle.

Teljesen magával ragadja az embert ez a világ. Olyan nyugodt, hogy elfelejted van rossz a világban. Viszont ez teszi cukormázassá is. Hiszen adott egy világ, ahol élnek boszorkányok, egyesek hatalmas erőkkel. És ezt mégsem használja ki senki! Teljesen valótlan, de pont ezért tetszik nekem annyira, nem kell aggódni semmilyen főgonosz miatt. Ezért is nem izgalmas, szinte egyáltalán nem. Jó az egész egy cukormáz úgy ahogy van, de egyáltalán nem zavar. Ez az a könyv, amit bármikor elővehetek, amitől mindig lenyugszom és elhiteti velem, hogy az élet csodálatos! 

Egyszerűen elbűvölő, zseniális és családias. 


Mágia leírása elsőre bonyolult volt, de aztán azt is imádtam. A versikék aranyosak, bár van rajtuk mit javítani.

"Északtrió szól a földhöz,
a termékeny televényhez,
Északtrió szól a földhöz,
talpunk alatti kövekhez,
Bátran égbe törő szirtekhez.
Északtrió szól a földhöz,
együttesen.
Parancsunkra úgy legyen."

Én, ha választhatnék tuti gondolatboszorkány lennék, ha meg nem az akkor gyógyító, de nem földes, hanem empátiás, az jobban tetszik. Veszélyesebb is ugyan, de semmiféle vonzódást nem érzek a növények iránt.

Berkeley

A modern részét is imádtam. Nagyon vicces, ahogy mondják, hogy Harry Potter például nem tett jót a boszorkányokról alkotott elképzeléseknek, mert a valóságban minden teljesen más. 

"Moira néninek talán akad valahol egy üstje, mert ért a gyógyfüvekhez, de a mai boszorkányokon nem nagyon látni csúcsos kalapot, és igen kevesen tudnak közülünk repülni. Az az egész seprűnyélen lovagolás többé-kevésbé mindig is csak mese volt. Ebben a tekintetben nem tett jót nekünk a Harry Potter."

Az informatikás részt majd jobban kifejtem a következő kötet kapcsán, mert ott nagyobb szerepet kap a programozás. Most csak annyit, hogy nagyon tetszett, ez a szál is, hogy tényleg boszorkányoknak ilyen egyedien modern munkája van és hogy a hármas ikrek ilyen téren, ennyire profik, meg az ahogy elfogadják, hogy az öccsük az aki. Nagyon jó nevelést kaptak. 

Kedvenc jeleneteim:
Amikor Lauren lyukat rúg a falba (nem kell megijedni, csak képletesen), és minden rázúdul.
Amikor Jennie elviszi őt az autista kisfiúhoz, illetve az őstermelői piacra.
A nagy kör.
Amikor Chicagóban meglátogatják a boszorkánykört.
Aervyn érkezése (azon szakadtam a nevetéstől).
Az utolsó jelenet.
Minden mást is szeretek ezek között, de ezek a bestek.

A szerelmi szál aranyos, de nem kap nagy szerepet.

Mindezek mellet nagyon humoros is a könyv. A legnagyobb részében csak szimplán fülig ér a szám, de sokszor nevettem fel a számos poénon, humoros helyzeten.

"– Szóval ez komoly – sóhajtotta. – Tényleg boszorkányoknak képzelik magukat. – Tényleg boszorkány vagyok. Lauren nem tudta, hogy kinevesse, vagy faképnél hagyja a srácot. – Pedig egészen normálisnak néz ki. – Igazán normális vagyok. Szeretek enni, baseballozni, számítógéppel ügyködni, motorozni. – Normális pasi nem képzeli magát boszorkánynak."

Nincsenek benne hosszú táj és helyzetleírások, főleg párbeszédekből illetve a szereplők gondolataiból áll a szöveg, így sokkal könnyebben és gyorsabban lehet olvasni, viszont talán egyeseknek zavaró lehet, hogy esetleg egyáltalán nem tudják, hogy néz ki a helyszín ahol vagyunk.

Nem feltűnő nagyon, de vannak bizonytalanságok a szövegben. Nagyon röviden írnak le mindent, így többször van, hogy nem értem mire is utal egészen pontosan egy-egy mondat. De efölött könnyű elsiklani és lehet, hogy a fordító a ludas.

A vége csodálatos, mily meglepő azt is imádtam. Teljesen lezárt. Ugyan folytatódik a sorozat, de ennek is megvan a tökéletes befejezése és a következő rész főszereplője már nem Lauren lesz.

Hihetetlen mennyire kötődök ehhez a könyvhöz, néha úgy érzem mintha nekem készült volna. Számomra ez A Könyv.

Nem tudom mennyire sikerült leírnom a gondolataim, de én igyekeztem.

Mindenkinek, ajánlom, aki nem bánja a cukormázt, meg, hogy nem kimondottan izgalmas. Szerintem néha mindenkinek kell ilyen is.

10/10*****

Olvasd el!

Még anno a megjelenésekor volt egy Blugturné róla, ahol sok érdekes kiegészítő dolgot meg lehet tudni a boszorkányokról, ásványokról, ilyenekről. Ezek voltak az állomások, szerintem érdemes elolvasni őket, akit érdekel:

05/30 Dreamworld - Boszorkányképességek

05/31 Deszy könyvajánlója - Jóga

06/02 Kristina blogja - Kristályok

05/03 Angelika blogja - Ki kicsoda a regényben? 

06/04 Könyvszeretet

06/06 Nem harap a... - Folytatások

06/08 Zakkant olvas - Boszorkányos könyvek, filmek

06/10 Szilvamag olvas - Borítók

06/12 Roni olvas - Idézetek

06/14 Insane Life - Karakterbemutató: Lauren

Itt veheted meg (megéri): http://www.olvas.hu/termekek/mx869-modern-boszorkany

Következő rész címe Láthatatlan boszorkány. Nemsokára arról is hozok értékelést. 

Olvastad már valamelyik részt? Ha igen, nyugodtan írd meg a véleményed. Ha nem akkor olvasd el, ha kedvet kaptál hozzá és írd meg nekem.
Ha tetszett a bejegyzés, írd meg kommentben!

Szép napot!

Könyvfesztiválon jártam

Elmentem életem első Könyvfesztiváljára. Természetesen előtte szépen mindent elterveztem (csak azt nem, hogy mit veszek), dedikálások, találkozók. Mindent sikerült teljesítenem, amit akrtam, még többet is.
Nagyon jól éreztem magam végig. 

Kicsit hamar odaértem, így háromnegyed tízkor, amikor óvatosan beléptem az épületbe, azzal a lendülettel küldtek is ki, mert még nem nyitottak meg. 
Jó akkor várakoztam kint egy darabig. Szerencsésen összefutottam @Biry-vel és pár másik mollyal (akik később az ajándékozos molytalit csinálták), így hozzájuk csatlakozva sikeresen megtaláltam a főbejáratot (egyedül valószínűleg bolyongtam volna egy jóó darabig). Akire vártam, még nem volt ott, ezért elindultam felfedezni a helyet. 

Eközben véletlenül pont rábukkantam az On Sai dedikálásra (tényleg véletlenül azt se tudtam hol vagyok), be is álltam azonnal a sorba. Álltam ott vagy két percig, amikor befutott egy másik könyvfesztiválos „programom” Kalcsó Krisztina és Tóth Írisz személyében (ők csinálják instagrammon a Hunbooks oldalt), velük akartam találkozni, de nem beszéltünk meg semmit, majd összefutunk, hát össze is futottunk. Így már sokkal élvezetesebb volt a sorban állás, főleg, hogy közben befutott, akire vártam, és találkoztam még árnyvadászokkal is. Dedikáltattam On sai-nál az Apa, randizhatok egy lovaggal könyvem és kaptam könyvjelzőt :D. 

A sorban állva felfedeztem a következő progmamom helyszínét a LOL piknikét. Így sajnos otthagytam mindenkit akivel sorban álltam és mentem a piknikre. Jó volt, szereztem csomó könyvjelzőt sok olyat is, amit az író dedikált, hoztam a barátnőmnek is. Viszont nem maradhattam sokáig, várt az Árnyvadász találkozó. 


Én eddig egyetlen találkozón voltam, a télin, amikor maximum 12-en voltunk (persze az is nagyon jó volt), hát most sokkal többen. Beszélgettünk, ismerkedtem, kiengedtem kicsit a fangirl énem ámokfutni, megint árnyvadásszá avadtak most boszorkánykövet is kaptam. 


Közben egyszer kiugrottam, hogy beszerezzem a várva várt és előrendelt Vakmerő boszorkányt. Erre vártam már az előző rész megjelenése óta, ami már több, mint egy éve volt. De végre itt van, megkött és nemsokára neki is állhatok olvasni! 


Az árnyvadász találkozó sztárvendége Rácz-Stefán Tibor volt. Érdekes volt a beszélgetés vele, tetszett. 


Ezután többen átmentünk a talákozóról a Para-Piknikre, amit a Blogturné klubosok szerveztek. Rég szerettem volna már találkozni @deszy-vel mert követem az oldalait és nagyon szeretem és most sikerült is! Meg is kérdezhettem, amit már rég tudni szerettem volna, vagyis hogy, hogy tud minden nap ilyen rendeteget posztolni. Más érdekességeket is megtudtam a Blogturné Klubról, örülök, hogy elmentem.

Sajnos hamar leléptem (miután megtudtam,a mit akartam :D) és mentem Időfutár dedikálásra. Onnan Gaura Ágnes dedikálásra. Utána véletlenül belefutottam Vivien Holloway dedikálásába, így ha már ott voltam megvettem a Vinie Langton sorozat hiányzó részeit és dedikáltattam is, sőt fotó is készült, sajnos egyetlenként a dedikálások közül, de legalább erről van. 
Utána zárásként a programok közül dedikáltattam Szabó Tündével az Alibit és kaptam csokit, karkötőt és beleolvasót az 5. részből. 


És ebből a beszámolóból eddig feltűnően kimaradtak a könyvek. Nem vettem egyet se(a Vakmerő boszorkányon kívűl)? Ó, dehogynem! 


Egyik árnyvadásztól megvettem az Édesemet kezdésként. 


Aztán ugye a már említett Vakmerő boszorkányt a Maxim Kiadótól. 


A KMK-nál nem terveztem semmit venni, mert már így is várom a Rubinpöttyös akciókor rendelt csomagomat, de nem bírtam ki és megvettem az Esővágyat és a Hollófiúkat (és kaptam ajándékba nyakláncot). 


A Fumax-nál úgy mentem oda a pulthoz, hogy csak az Elveszett emlékek volt nálam, de aztán benéztem a pult mögé és megvettem a második részét és az Assassin's Creed Reneszánszt is (és kaptam könyvjelzőt). 


Gaura Ágnes dedikálás után csak az Attila koporsóját vettem volna meg. Már olyan közel voltam, hogy a Könyvhéttől eltérően, amikor 3 könyvet vettem a Delta Visionttől pedig egyet se terveztem, most csak egy könyvet vegyek, de végül rábeszéltek (nem volt nehéz) az Embertelen jóra és a Napnak fényére. Egész jó áron megvettem így mindhármat. A Napnak fényét véletlenül még dedikáltatni is sikerült. Itt is kaptam könyvjelzőt. 


Utána (Vagy előtte? Nem jó, mondhatni borzalmas az emlékező tehetségem) a Főnix Kiadónál, mint mondtam megvettem a 3;3,5;4;5. Vinie Langton történetet illetve a 3,5-öt ajándékba kaptam. És találjátok ki, mit kaptam itt még? Hát könyvjelzőt! 


Végül, amikor a pénztárcám már az utolsókat rúgta, megvettem a Papírmágust a Gabo Kiadónál. 


Így 15 könyvvel jöttem haza (bár a Vivien Holloway könyvek igen vékonyak), rengeteg könyvjelzővel és élménnyel (meg fáradtan, egész nap vagy a földön ültem magam alá felhúzott lábbal (kényelmetlen) vagy sorban álltam, esetleg sétáltam). 


Remélem jövőre is eljutok ide.