Sziasztok!
Októberben már igazán elkezdődött a suli, feleltünk, dogát írtunk, több TZ-t is letudtunk. Blogot nem tudtam írni, csak a szeptemberi összegzőt, azt is a hónap felénél :D. Ez valószínűleg továbbra is így lesz. Olvasni se tudtam annyit, mint szerettem volna.
Megjelent a Kingdom of Ash, az Üvegtrón befejező kötete! Ennek köszönhetően egy ideje nem vagyok beszámítható állapotban :DD. Még mindig nem érkezett meg az én példányom :((.
Filmek/sorozatok: Megnéztem a Sierra Burgess Is A Losert. Néztem egy rész Doktor Murphyt, 7 rész Agymenőket, 4 rész Young Sheldont. Apával 7 rész John Oliver Showt. Megnéztük félig-meddig családosan a Tehetséget, a Számolás jogát, a Meghívás egy gyilkos vacsorárát, a Harmadik Shreket, a Truman Showt, a Lilo és Stitchet.
Könyvek:
11 könyvet olvastam októberben, több rövidke volt. 2 angol újraolvasás. 5 kötelező olvasmány :/. Összesen 3610 oldal.
★★★★
Kaphatna 4,5 csillagot. Egy dolog miatt nem fog és az az eltitkolom, hazudok jobb lesz úgy neki magatartás. Ezen kívül ez a rész is fantasztikus volt.
Tetszett, hogy Evie bevallottan elkezdte unni az áhított normálisságot. A Lend felé bizonyos kérdésekbeni kommunikációján kívül nagyon őszinte, ez már az előző részben is tetszett.
Az egész úgy ahogy van humoros és az előző részhez hasonlóan aranyos. Na jó, ez talán kicsit kevésbé volt az, de lehet csak azért mert az előzőt már rég olvastam. Akkor nem sejtettem, hogy ez egy sorozat, lezárt vége volt.
Lendet úgy érzem nem látjuk eleget, a karaktere nem valami kidolgozott. Csak cuki.
Izgalmas, fordulatos.
A gonoszra hamarabb rájöttem kicsivel, mint hogy kiderült volna ki az.
Van valami kicsi mélysége is, érint komolyabb kérdéseket. Felületesen.
Összesgében, humoros, aranyos, könnyed fantasy történet. Ajánlom kikapcsolódásnak. Nekem jól esett a Rettentő gyönyörűség szenvedése után.
★★és fél
A megjegyzéseim olvasás közben, szépen leírják a könyvet és a véleményem róla röviden:
1.Pár oldal után össze tudom foglalni a véleményem: WTF???!
2.Nem csak a város fura mellesleg, G.A. is
3.Mi. A. Franc. ???!!
4.Fura könyvek amiket szeretek első számú jellemzője: rövidek. Ez? Hosszú. Hjajj
5.Ennek sosincs vége?!
6.Lehet mára feladom.
7.Átkozott bolondok háza
Hosszabban:
Az Arany János versenyre kellett elolvasnom. Ezt olvastam el másodjára, a Fahrenheit 451 után(azt imádtam), mert ez messze a leghosszabb az összes közül. Reménykedtem, hogy hátha nem lesz olyan vészes, mert annyira nem régi, mint egy Jókai regény(szintén kötelező de legalább csak kisregény, az még várakozik) és a címkék szerint fantasztikus és disztópia. Kivettem hát a könyvtárból az egyetlen példányt, úgy kellett előhozniuk a raktárból. Tényleg nem volt olyan vészes, mint gondoltam. Máshogy volt vészes.
Rohadtul fura volt.
Elkezdtem, már az is fura volt és akkor még nem tudtam mi vár rám. Sokat meséltem róla, idéztem belőle a körülöttem lévőknek, mert annyira nonszensz volt az egész. Eleinte tetszett is, hogy ilyen fura, mert szeretem a fura könyveket. És ezzel a jellemzőjével igazából nem volt bajom később se, ettől érdekes az olvasása. Itt a probléma. Csak ettől az egytől volt érdekes. Karaktereknek szinte nincs személyisége direkt vagy nem direkt, nem tudom. G.A-t nem bírtam, pedig főszereplő végig el kellett viselnem.
Történet nincs. Tényleg nincs. Egy mondatban össze tudom foglalni és nem hagyok ki semmi fontosat. G.A. úr elmegy X. városba és ott létezik. A karakterek nem fejlődnek, mint ahogy ez elvárható egy városban, ahol már nem hisznek a fejlődésben, de ezt természetesen nem ők mondták. Semmi nem jut el A pontból B-be csak megragad X-ben.
Ez különösen a felétől egyértelmű, ott kezdtem el szenvedni az olvasása közben. Addig érdekelt, hogy mi lesz, milyen furcsaság jön, aztán elkezdett idegesíteni az emberek körülményessége, monológjai például amikor G.A. külföldről mesélt. Igyekeztem figyelni, valami mondanivalót, társadalomkritikát kihallani belőle, de ez olyan hosszú távon nagyon fárasztó volt, főleg hogy duplán, triplán csavarta a dolgokat, amíg már azt se tudtam, hogy mit akar mondani. A második fele teljesen feleslges volt. Csak azt akartam, hogy legyen már vége.
Egyedi az biztos, helyenként érdekes, de nem bántam volna meg, ha nem olvasom el.
★★★★★
Nagyon izgatott voltam, hogy elérkeztem ide az újraolvasásban, mert ez volt az első kedvenc részem a sorozatból. Természetesen ez másodjára, angol olvasásra se változott.
Chaaaaaol!!!! Egyébként szeretem őt, de amit ebben a könyvben főleg az elején összehord Aelinnek az igazságtalan és nevetséges inkább dühítő. Dorian mágiáját elfogadja, Aelintől fél miért, kérdezi a lány? Mert Dorian nem ölt embereket hangzik Chaol felettébb elmés válasza. Saját megjegyzésem: Mert talán Dorian egy ki***t herceg???!! Nem igázták le a királyságát(még), nem ölték meg a szüleit(csak félig), nem volt egy tütütürütü évig rabszolga egy sóbányában, nem kellett orgyilkosnak állnia, hogy túléljen. Ezzel egyáltalán nem Doriant akarom szidni(nehéz dolgokon fog még keresztül menni meg egyébként is nagyon szeretem), csak azt szeretném, hogy látszódjon a különbség az ő és Aelin élete között, ami miatt Chaolnak nincs joga Doriant felmenteni Aelint meg nem. Ő itt éli mélypontját. Még szerencse, hogy később megjön az esze ;).
Azt hiszem arra már felesleges kitérnem mennyire imádom Aelint és Rowant, megtettem már százszor, képzeljetek ide minden elképzelhető ömlengést(különös tekintettel megint Aelin tervezésére) és nézzük a többi szereplőt.
Manon nehéz időszakon megy keresztül. Az előző könyvben jelentős változások kezdődtek el a személyiségében, amit én Abraxosnak köszönök :D. Ezt ő látja, de fél tőle, ezért igyekszik megmaradni a régi önmaga, ezzel talán még kegyetlenebbé válik egyesekkel szemben. Frusztráltak, mert jóformán kalitkába zárták őket és olyan szolgálatra kényszerítik őket, amik ellenkeznek a értékrendszerükkel. Asterint itt kedveltem meg először még anno, ez azóta se változott. Ő a 2. Abraxos után, aki a jó irányba terelgeti Manont. A 3. Dorian lesz ;D
Elide rejtélyes az elején, mit ne mondjak. Hogy őszinte legyek nem igazán bírom, de vannak jó megmozdulásai főleg a későbbiekben, róla többet a következő értékelésben szerintem.
Aedion… még mindig nem.
Lysandraaa nice to meet you again! Szeretem őt, jó karakter és stabil támasza Aelinnek ettől kezdve. Talán őt avatja be a legtöbb dologba már itt is.
A vége ennek a legnyugisabb. Egy korszak vége.
★★★★★
Imáááádtam. Erre egyáltalán nem számítottam. Több, mint egy éve megvan akkor is csak azért vettem meg, mert kicsit érdekesnek tűnt és nagyon olcsó volt. Tematikus hetünk miatt végül el kellett olvasnom és szinte azonnal beszippantott.
A stílusa fantasztikus, nagyon humoros. Olyan, mint egy felnőtt Rick Riordan könyv. Tekintve, hogy az egyik legkedvencebb íróm Rick Riordan ez hatalmas dicséret.
Folyamatosan haladtak az események, egy percre se unatkoztunk, jöttek az újabb és újabb leküzdésre váró problémák.
Atticust imádtam. De tényleg. A gondolkodásmódja, a humora, az esze az egész személyisége megvett magának.
Az özvegy néni haláli :DD Folyamatosan röhögtem a beszélgetéseiken. A hangosan röhögés egyébként egyáltalán nem volt ritka ennél a könyvnél. Suliban is olvastam és természetesen nem tudtam megállni a hangos nevetést, barátnm csak nézett rám, hogy ennyire jó? Mondom igen, ennyire :D.
Oberon a vicces, segítőkész és kicsit bugyuta mellékszereplő szerepét töltötte be, ezt a szereplőt általában mindenki imádja rajtam kívül (lásd Xemerius, Grover) engem annyira nagyon sosem kápráztatnak el. Na, itt máshogy történt, imádtam őt is.
A pincérlányra kíváncsi leszek, nekem gyanús.
Az ír és egyéb nehezen kiolvasható nevekkel meggyült a bajom. Nézegettem ugyan a kiejtési útmutatót, de én az ilyenekben nem bízom, főleg ha eredtileg az ír kiejtést írták le angolul és azt fordították le magyarra, kösz inkább próbálkozok én, max nem sikerül. Így tettem hát és sokszor volt olyan, hogy csak megláttam és akkor oké ezt a szót most átugorjuk :D. Azt se igyekeztem megjegyezni, hogy ki kinek az idején élt és az kinek a kicsodája. Bonyolult viszonyok voltak bonyolult nevekkel. :D
A borító nagyon szép. Érdekes, mert eddig csak ránéztem és semmi különös, de most hogy olvastam máris sokkal jobban tetszik és kivételesen szerintem tökéletes ábrázolása Atticusnak. Ritkán egyezik a szereplők kinézete azzal, ami a borítón van, de ez egy szép kivétel. Elismerésem.
Imádtam, hogy ennyi mitológia és azzal kapcsolatos dolog volt benne. Az egész druidás/kelta mitológiás dolog új volt nekem többnyire, de imádtam olvasni róla kiegészítve pár már ismert mítoszkörrel. Ahogy felépítette a könyv világát, amiben minden vallás istenei megférnek egymás mellet az figyelemre méltó.
Még egy plusz pont a környezettudatos üzenetért.
Összegezve izgalmas, nagyon vicces, szerethetőek a szereplők, szuper a világfelépítés. Imádtam.
Most, hogy így a végére értem rájöttem, hogy semmi okom nincs kevesebb, mint 5 csillagot adni neki. Első résznek ritkán adok, mert csak fejlődjön meg minden, de én nem látom hol kéne fejlődnie, ha minden ezen a szinten folytatódik akkor is ugyanannyira imádni fogom. Szóval nem érdekel, megkapja az 5 csillagot.
Bátran ajánlom mindenkinek!
Alig várom, hogy olvashassam tovább, be kell szereznem az egész sorozatot. :D
★★
Arany János versenyre kellett elolvasnom belőle 5 novellát. A többit nem is olvastam el, nehogy összekeveredjenek a fejemben a versenyen nem jönne jól. Összességében az mondhatom róluk, hogy ezeknek semmi értelme(vagy én vagyok hülye, vagy a versenyre most valahogy csupa ilyen könyvet sikerült kiválasztani, tisztelet a kivételnek). Humor nem volt benne inkább egy erős depresszív hangulat lengte körül, amit nem állhatok. Külön-külön:
Nagy Ildikó Noémi: Önkontroll
Micsoda? Hörcsög, anorexia, Balaton, „barátnők”. Nem tetszett, zavaros és értelmetlen.
Dragomán György: Zsilett
Ez legalább érthető volt a kérdés, hogy ezt miért kellett elolvasnom? Vagy csak nem vettem észre a mögöttes jelentését? Kerestem, nem találtam, semmitmondó, banális(szó a fülszövegből) az egész.
Acsai Roland: Aki bújt
Talán még ez tetszett a legjobban. De értelmét ennek sem találtam, legalább a kimenetele pozitív.
Magyar-Nagy Mariann: Szétcsúszva és összerakva
Öhhh? Egy nő darabokra esik napról napra. Ennyi.
Molnár T. Eszter: Present, perfect
Végre valami, amit értettem nagyrészben. Lány, kiköltözik az anyjával Angliába. Ahol nem mondhatni, hogy jól érzi magát. Ez nem volt rossz, még együtt is tudtam érezni vele.
Sajnálom, ez nekem nem tetszett. Nem éreztem úgy, mint akihez ezek a novellák szólnak pedig az ifjúság csoportját gyarapítom én is. Persze lehet, hogy az összes többi novella szuper, csak én azokat nem olvastam el. Ezesetben gratulálok a verseny kötelező listáját összeállítónak.
★★★★és fél
Szégyellek rá 4,5-öt adni, de kevesebbet sem akarok. :D
Ez teljesen a guilty pleasure sorozatom. Imádom, de érzem, hogy nem kéne :DD.
Nincs mit tenni ellene már az előző részben megvett magának.
Ezt a részt is pár óra alatt ledaráltam, le se tudtam tenni.
Csak azért halogattam eddig (tavaly karácsonyra kaptam), mert tudtam, hogy az elsőnél is durvább függővége van, így meg akartam várni az utolsó rész kiadását. Csak sajnos a KMK facebook oldalán mit sem sejtően elolvastam egy kedvhozó idézetet a 3. részből és ez egy az egybe lespoilerezte ennek a végét. Köszönöm. De így legalább nem volt okom tovább halogatni.
Azok a dolgok, amiktől tartottam nem történtek meg, örültem.
Szerintem a történetről nem is írok bővebben, mert igazából nincs olyan része a könyvnek nagyon, ami indokolná miért tetszik ennyire. Csak imádom és kész. Mások utálják ezt is teljesen megértem.
Ez egy jó szappanopera mondom ezt úgy, hogy nem szeretem a szappanoperákat és nem is néztem soha önszántamból. Izgalmas, érzelmekkel teli, nyers és cukormázas egyszerre (ha egy kicsit mű is, ezen túllépünk) és csak mosolygok rajta :DD.
Nem mondom, hogy ajánlom, mert ez nagyon egyénfüggő még azokkal se feltétlenül egyezik a véleményem, akikkel a legtöbb könyvről igen. De én imádtam ezt a részt is szóval, aki kedvet kap hozzá, hajrá!
★
Arany János Irodalmi verseny értelmetlen kötelezők listája 3. felvonás. Első verseskötetem. Nem sült el jól a találkozásunk. Azt hiszem passzolom a modern költészetet, ha ez az volt. Ilyet se hittem, hogy mondok majd irodalommal kapcsolatos dologra, de maradok a réginél.
Nem értettem belőle semmit. Ez nekem magas. Össze-vissza ugrál. Félbeszakít, nem folytat, belekezd, abbahagyja, számomra egy katyvasz az egész.
És ettől félek a legjobban, ERRŐL mégis mit fognak kérdezni a versenyen, főleg úgy hogy nem használhatjuk magát a művet? Nekem semmi nem maradt meg csak hogy a természetről és talán a magányról szólt.
★★★és fél
Az elején ki van jegyzetelve a személyek így: Pernelle asszony: Orgon édesanyja Elmira: Orgon felesége Hát gondoltam megnézem akkor Tartuffe kijük is erre ez van odaírva Tartuffe: álszent. Kösz!! Ezzel sokra mentem, egy cseppet kilógott a sorból. :D
Azt hittem viccesebb lesz, mindenki azt ígérte. Ettől függetlenül nem volt rossz. Kicsit utolsó pillanatban olvastam el. Vasárnap, mielőtt szerdán elkezdtük volna venni. Legalább elolvastam :D.
Voltak benne jó párbeszédek. A ritmusa is tetszett. Voltak benne elmés jelenetek.
Helyenként erősen dühítő volt. Például Orgonnal, de több szereplővel is nem lehetett értelmesen beszélni. A karakterek egyik fülén be a másikon ki nagyon kevés eredménnyel a kettő között. Meg valószerűtlen főleg a végén.
A jobb kötelezők közé tartozik.
★★★★★
"For Terrasen. For them. For a better world."
Végem van. Ez a könyv darabokra tört engem. Mindenki csak saját felelősségre olvassa el, főleg amíg nem jelenik meg az utolsó rész! Aki imádja a sorozatot, azt össze fogja törni ez a rész. Magyarul még nem adták ki talán decemberben fogják, ha minden jól alakul. A sorozat előző részeiről az értékeléseimet megtalálod ide kattintva. Szerintem ez lesz a leghosszabb bejegyzésem. Aki nem olvasta az Árnyak királynőjét az ezt se olvassa, bár szerintem annyira nem spoileres. A nagy spoilert jelöltem, a többit, ami azoknak spoileres akik csak ezt nem olvasták azt eltakartam feketével.
Újraolvasás után:
Most annyira nem viselt meg a vége.
Random megjegyzések olvasás közben:
– Imádom hogy csak megemlítik Aelint Lorcan előtt és ő már kap is a kardjához :DDD
– No no no no no!!! Jól vannak, jól vannak, jól vannak. Most épp jól vannak nem azámít mi történt ekkor. Jól vannak.
– Dorian igazad van csak Maeve… inkább el se kezdem illetve Ő még nem tudja hehehe :DD jobban belegondolva… :’’(((
– Aedion komolyan úgy gondolta, hogy EZ a legmegfelelőbb pillanat panaszkodni és Aelint hibáztatni!?
–Ez a nő egy **** zseni!!!
Ez az utolsó pár száz oldal jeeeez!
Találkoznak ami wow és úúú és ááá végre!
A meglepetések! Azok. A. Mondatok. Mestere annak hogy egy sorban megállítsa az olvasók szívét.
És beindult a gépezet aminek a végén valószínűleg holnap megint sírni és dühöngeni fogok. De nem baj, nemsokára itt a KoA ugye??! Siess posta siess!
–Masírozás, elfoglalás, leigázás ajándékba, erre ez a reakció:
"Manon Blackbeak burst out laughing".
:DDD
Kell. Az. Utolsó. Rész.
★★★és fél
Arany János versenyre kötelező
Nem volt olyan rossz. Jó története volt, izgalmas, kalandos. Csak helyenként laposodott el, amikor sokáig időztünk egy helyen. Azt mondanám, hogyha nem kell több száz oldalon keresztül Jókai terjengős leíró stílusát olvasnom, akkor egész jó. Kisregénynél pont megfelelő, nincs esélye sok helyen húzni a dolgokat. A nevekkel bajba voltam, nem sajnálta őket. Most körülbelül egyet se tudok felidézni, ami még baj lehet a versenyen :DD Majd addig visszanézem.
A vége tetszett, csak kár, hogy valaki nem változik, pedig egyébként jó ember. De hát ilyen az élet, ilyenek az emberek, mindenkinek van egy gyenge pontja.
Kedvenc szereplőm a basa felesége (neki se jegyeztem meg a nevét, komolyan mondtam az előbb :D).
Egyes helyeken igencsak furcsa, már-már morbid, undorító.
Néha még humorosnak is találtam.
Összességében meglepő, de tetszett. Koránt sem volt letehetetlen, de amikor olvastam, akkor egész szórakoztató volt. A versenyre kötelezők között a jobbak közé sorolnám. Ki gondolta volna, hogy ez lesz? Én biztos, hogy nem!
★★★★
Na jó, tetszett. Az értékelések alapján úgy érzem én vagyok az egyetlen, aki ezt olvasta, de a Cat és Bones sorozatot még nem…. :D
Amit sokalltam az a vér és a kínzás. Ha vámpírok is… nem tudom, ez most kivételesen zavart kicsit, pedig fantasyknál nem szokott.
A történet izgalom és nyugalom aránya pont jó.
Vladról nem tudom mit gondoljak. Ő nekem kicsit sablon. Szexi, bátor, érzéketlen vámpír, akinek hogy, hogy nem mégiscsak vannak érzései (eddig egyelőre nem jutottunk el, de a rejtett mélységekig már az első találkozáskor). Jó, ez gonosz volt, már fáradt vagyok. Igazából szerintem sikerült a tetteit a karakteréhez hűen leírni, ami nem könnyű, ha valaki az érzéketlen-érzékeny között billeg.
Leila nem teljesen reménytelen főhősnő. Van humora, erős, bátor, belevaló. Néha következetlen.
Imádtam a párbeszédeiket. Nagyon viccesek. Tetszett a gondolatolvasás. Pont azt biztosítja, amit szeretek a könyvekben az őszinteséget és a kommunikációt. De megértem mennyire idegesítő lehet a dolog Leilának.
A kapcsolatuk tetszett, jól egymásra találtak. És, mint írtam az előbb, nem voltak idegesítőek. Az érzékeltetésre, leírásra használt szavakat, inkább nem említem meg, mert abból nem jönne ki jól, én meg nem szívesen írok róla. :D
A jó oldalon álló mellékszereplők szimpatikusak.
A borítónak biztos helye van a legrosszabb borítójú olvasmányaim listámon(még nincs ilyen igazából, de ami késik nem múlik). Tovább ront rajta, hogy raktak olyan kiemelős dolgot a szemére. Ha arra esik a fény, akkor egyszerűen nevetséges lesz, mintha valami torz… mindenki nézze meg maga, borzalmas. :D
Plusz pont a magyar vonatkozásért, ha nem is éppen pozitívan.
Egye fene, nagyon jó volt, élveztem olvasni, de volt egy-egy hibája, klisés dolgokat tartalmazott és nem volt meg benne az a plusz. De aki szereti az ilyen könyveket, annak bátran ajánlom.
Mindenképpen folytatom, amint kijön a következő rész. Illetve az írónő másik sorozatát is elkezdem, de valószínűleg már csak jövőre. A kis megjelenésük alapján meg valaki khm khm @
Börtöntöltelék khm imádata miatt máris kíváncsi vagyok rájuk. Catet ez alapján beraktam egy fiókba, ha tényleg oda való a saját könyve alapján is, akkor mi jobban leszünk :D.
Új szerzemények:
Csak 5 könyvet vettem! Ez hihetetlen! Jó mondjuk a Throne of Glass Collector's Editionnek megkérték az árát rendesen...
"Minden azzal a listával kezdődött."
Fülszöveg:
