Read-a-thon 2017. eredménye

Az előző bejegyzésemben a Read-a-thonról volt szó. Most lett tegnap vége, így itt is vagyok, hogy megosszam veletek, milyen eredménye lett ennek a kis kihívásnak, milyen könyveket sikerült elolvasnom és hogy tetszettek. De előtte elmondom újra július 31-én, hétfőn kezdődött és tegnap vasárnak ért véget. Ez alatt a 7 nap alatt kellett elolvasni 5+1 téma szerint 6 könyvet. Ez átlagosan 1 könyvet jelent egy nap, ezért igyekeztem rövid könyveket választani. De nézzük is, hogy hogy sikerült! Olvasási sorrend alapján írok róluk, de odaíróm, hogy melyik témához választottam, hány oldalas és az értékelésemet róla.
Kezdjük!

Hétfőn ezzel a könyvvel kezdtem és még aznap befejeztem. 246 oldalas. A nyári könyv témához választottam, mivel nagy része nyáron játszódik.

Értékelésem:
Ez meg mi a franc volt? 
Ez volt az első Read-a-thonos olvasmányom és sikerült is ma befejeznem. De úr isten ez a könyv! 
Ne nézz utána! Ne érdekeljen, hogy miről szól! Ne nézz róla értékelést! Csak. Olvasd. El. Tényleg! 
Ennyi.

Szóval első nap pipa!









Kedden aggódtam, hogy mennyire fogok tudni olvasni, mert strandolni mentünk, de végül kiderült, hogy teljesen felesleges volt, mert a déli órákban úgysem lehet fürdeni, hát olvastam. 306 oldalas. A 2013 előtti könyv kategóriához választottam. Muszáj volt már valahogy rávennem magam az olvasására, mert az elsőt még januárban olvastam és azóta szerettem volna ezt is. Pláne miután csodával határos módon áprilisban sikerült az egész sorozatot megvennem OLCSÓN. Ez szinte lehetetlen, mert boltokban már nem árulják és a használtan eladók többsége tisztában van azzal, hogy ezért mennyit is ér egy könyv (8000ftt simán elkérnek érte). Szerencsére nekem sikerült megvennem olcsón, nagyon örültem.

Értékelésem:
Rose egy vagány szerű karakter, de néha a hajamat tépem tőle. Fogja már be! Nem az hogy a stílusa idegesítő lenne, vagy túl sokat beszélne. De mint ahogy azt ő is tudja, mindent a lehető legalkalmatlanabb pillanatban mond és nem képes leállni. De amikor épp nem egy ilyen pillanatát éli, bírom. Dmitrijvel össze kell jönniük! Izgalmas cselekmény, jó stílus, szuper könnyen olvasható. 

Második nap pipa!

Szerdai könyv. 312 oldalas és a +1, szabadon választható könyvem lett.

Értékelésem:

Nagy bajban vagyok a csillagozással, mert nem tudom mit gondoljak erről a könyvről. 
Érdekes volt mindenképp. Minden nap egy más élet, más test ugyanaz a személyiség. Rengeteg problémát felvet a könyv, nagyon elgondolkoztató. Joga van-e hogy azt csináljon a testtel, amit akar? Ha nincs, akkor mit követett el, hogy nem lehet normális élete? Szörnyen sajnáltam őt. Mert igaza van, ha senki nem tudja, hogy létezel, akkor létezel egyáltalán? Hiszen a lét bizonyítéka, hogy valaki más is tanuskodik róla. Borzalmas lehet úgy élni, hogy személy szerint veled senki sem foglalkozik. Ha meghalnál (és a testet nem rántanád magaddal) senki sem venné észre, hogy nem vagy többé. 
De ki is tulajdonképpen „A”? Mit lehet tudni róla? Hiszen minden nap máshogy néz ki és oké nem a külső a lényeg, de a kívülállóknak jelen esetben Rhianonnak igenis számít. Így tényleg nem lehet kapcsolatban élni. 

Szóval ez egy nagyon érdekes könyv volt. „A” kicsit végletes volt, egyes dolgokban nagyon bölcs egyesekben meg teljesen tudatlan és naiv. 
A végét utáltam, sírtam is rajta. 
Ettől függetlenül mégis tetszett, könnyen lehetett olvasni. 
Másik szemszögből nem fogom elolvasni.

Harmadik nap pipa!

Csütörtökön szinte biztos voltam benne, hogy nem végzek, mert addig ez volt a leghosszabb könyv a maga 364 oldalával és este 9-10-kor még a felénél se jártam. Aztán hirtelen beindultak az események és hajnali kettőig, amíg nem olvastam ki, nem tudtam letenni. A sorozatfolytatás kategóriához választottam.

Értékelésem:

Imádtam! Tökéletes lezárása lett a sorozatnak. 
Természetesen a végkifejletig foggalmam sem volt mi lesz a megoldás, de tetszett és a nagyon gyenge, szinte nem is létező nyomozósi készségemmel is megértettem körülbelül mi hogyan történt. Ez nagy szó! Most, hogy vége, újra kéne olvasnom a sorozatot hátha, teljesen megértem. 
Imádtam a szereplőket, Adriennt, a stílust, a poénokat, a nyomozást (akkor is ha sokszor nem bírtam követni). 
Hihetetlenül izgalmas volt a felétől. 
Ez egy fantasztikus sorozat volt! A továbbiakat majd egy blogbejegyzésben fejtem ki, valamikor. Ajánlom mindenkinek!

Negyedik nap pipa!

Ironikus módon, ez volt a legrövidebb könyvem 232 oldallal és mégis ezt olvastam a legtovább. Pénteken és szombaton is. Ezt a kék könyv, a tenger jegyében témához csatoltam. Bár egyértelműen nem tengeres inkább téli, de mindegy!

Értékelésem:

Jó volt és tetszett, de nem fogott meg. 
Semmi különösebb bajom nem volt vele, csak hogy úgy éreztem, hogy ebből sok minden hiányzik. Ötletes volt, de mégse varázsolt el. Lehet rossz hangulatomban talált az volt a baj. 
A vége cuki, megfordult a fejemben, hogy nem olvasom tovább a trilógiát, inkább a képzeletemre bízom, de mégis elolvasom majd valamikor. 
A borítója gyönyörű.

Ötödik nap két nap alatt ugyan, de pipa!

És ezután az utolsó napon, vasárnap jött a probléma. Ezt a könyvet kellett volna olvasnom. Nem számítottam rá, hogy sikerül kiolvasnom, mert bár nagyon szeretem nem valami könnyen olvasható sorozat és 486 oldal. Ha lett volna más választásom, nem is válogatom be, de a szerzők kevencei közül egyedül ez tetszett, úgyis olvastam már az első részt. Nagyon vártam már, hogy olvashassam egészen vasárnap reggelig. Vasárnap reggel minden kedvem elment az olvasásától, nem tudom miért! Egyszerűen elkezdtem volna olvasni, de az agyam meg így: nem nem nem! Én nem veszekszek magammal mostanában nem hiányzik egy olvasói válság nyáron, köszönöm szépen! Így fogtam magam és olvastam valami mást.

Ezt. Pénteken vettem és azonnal el is akartam olvasni a Read-a-thon után. Aztán ugye vasárnap nem sikerült a kijelölt könyvet olvasnom, így inkább ezt kezdtem el. És fejeztem is be pár óra múlva.

Értékelésem:

Hála istennek, hogy ez jobb volt, mint az előző! Az eleje nagyon nem úgy indult és féltem, mert ha pont az utolsó két rész tetszik ennyivel kevésbbé akkor az a sorozat élményére is rányomta volna a bélyegét. De nagyon tetszett! Nem indult jól. Rossz múlt, elzárkózó lány ezen már nem is csodálkozunk egy Lélektársak regényben, de ebben még deprimálóbban hatott. 
Summer szülei… szerintem mindketten energia/érzelem vámpírok. Különböző módszerekkel és különböző okokból de az eredmény ugyanaz. 
Am Halt illeti őt nagyon bírtam. Sokkal jobban, mint Marcust, nyilván nem annyira, mint a Benedict testvéreket, de mondjuk annyira, mint Alexet. Cukik együtt. Viszont magyarul szörnyű, hogy így hívják! Hal. :DD 
Victort sikerült jobban megismernünk itt és még kell hogy mondjam kicsit meglepett a szökésével. A komoly Victor fogja magát és a tilosban járva egy szó nélkül megszökik, hogy megszöktesse a lélektársát? Semmi értelme nem lenne az előző mondatnak és ha a könyv elolvasása előtt mondják nekem el se hinném a lélektárs szó nélkül. De így, hogy benne van épp csak egy picit meglepő, hiszen Victort pont olyannak képzeltem, hogy mindig óvatos, meg szabálytartó egészen addig, amíg nem a lélektársáról van szó, mert akkor az örök jófiú rosszfiúba megy át. Vagány volt. A lélektársa is szimpatikus. 
Határozottan tetszett, hogy ebben nem spóroltak annyira a Benedictekkel és a lélektársakkal(jó belőlük egy kicsit kevés volt). Mindegyikük jókor, jó helyen volt lélegzetelállító.
Summer okostojás és határozottan mártírkodásra hajlamos (mint szinte mindenki ebben a sorozatban az elején illetve a végkifejlet előtt). Egyébkként nincs komoly bajom vele. 
A vége csodaszép és szirupos és imádom a Lélektársak könyv végeket! 
A borítóját ennek is imádom. 

Hatodik nap pipa??

Így sikerült hát az én Read-a-thonom. Elolvastam 5 könyvet az elvártaknak megfelelően aztán meg, mivel az agyam fellázadt egy 6. könyvet teljesen random. Én sikeresnek könyvelem el. Többet olvastam el, mint számítottam rá. 

Remélem hamarosan hozok pár bejegyzést, de őszintén kételkedek benne, mert van egy olvasatlan Feledés 3-am, Szitakötő borostyánban-om és egy Empire of Storms-om!! Ha csak rágondolok arra, hogy mindjárt olvashatom az EoSt fangörcsöt kapok, így lehet most egy jó pár napig nem leszek beszámítható állapotban, bocsi :DD.

Jó olvasást mindenkinek! 

Kerstin Gier: Időtlen szerelem

Kerstin Gier Időtlen szerelem trilógiája három részből áll, Rubinvörös, Zafírkék és Smaragdzöld. 
A könyvek külső érdekessége, hogy mindegyiket a címének megfelelő színű betűkkel írták. 
A trilógiából film is készült, aminek az első két része nekem nagyon tetszett, a harmadikon kiakadtam és nem igazán követi a könyv történése sorrendjeit így mindenki előbb a könyvet olvassa! A film egyébként német, nincs hozzá magyar szinkron csak felirat. 
Na de kezdjük is a könyvet. 
Nincsenek az értékelésemben SPOILEREK.

Történet:

Bájos főszereplőnk Gwendolyn Shepherd, aki egy igencsak különleges családből származik, ugyanis a női ágon öröklődik egy időutazó gén. 
De semmi baj, hiszen nem ő fogja örökölni Sir Isaac Newton számításai alapján, hanem az unkatestvére Charlotte Montrose, akit ennek megfelelően egész életében az időutazásra képeztek ki. Egész gyerekkorában játék helyett, történelem, etikett, tánc, hangszer tanulás, harcművészetek és minden egyéb. De megéri neki, hiszen a jóképű Gideon de Villiers-el (aki a saját családjában férfi ágon öröklődő időutazó gén büszke birtokosa) utazhat majd az időben. 
De ez így túl egyszerű lenne igaz? Hol lenne akkor a történet? 
Hát sehol, szóval mindenki nagy meglepetésére kiderül, (bocsika Charlotte) hogy jééé nem is ő örökölte a gént, hanem Gwendolyn! 
Rá hárul a feladat, hogy az ismételten mondom jóképű, de arrogáns és nagyképű Gideonnal megoldaja a küldetést. 

"– Tényleg olvas az ember gondolataiban?- suttogtam. – A lakáj? – suttogta vissza Gideon. – Remélem, nem. Épp arra gondoltam, hogy egy menyétre hasonlít. Csak nem egy leheletnyi humor fültanúja lehettem? Tényleg egy tréfa hagyta el Mr. Elazútból Fontosmissziót Teljesítek száját?"

Közben megismeri az Őrzők Páholyának és a családjának csúnya kis titkait. 
Miért kell bezárni a vérkört? 
Miért akarta ezt megakadályozni Lucy és Paul? 
Ki igazából St. Germain Gróf és mit akar tőlük? 
Hogy szólnak a jövendölések? 
Mi a holló hatalma? 
Miért olyan  nehéz menüettet táncolni? 
És miért nem tud Gwendolyn kiigazodni Gideon szándékain? 
Erre mind fény derül a három kötet során (jó az utolsó igazából örök rejtély marad :D).

"Fejjel lefele függeszkedett az ajtó fölötti baldachinon, és károgó hangon kántálni kezdett: – Gidi és Gwendolyn, csókot lát a baldachin, a baldachin recsegett, Xemerius nevetett."

Vélemény:

Nagyon sokan ajánlották, azért vettem ki az első részt a könyvtárból, de engem és később a testvéremet is magába szippantott, szóval kiolvastuk a trilógiát és meg is vettük.
Kerstin Giernek valami elképesztően fantasztikus stílusa van, könnyed, elképesztően vicces, szerethető karakterekkel. És ez más könyveiben is megmutatkozik (igazából csak a Silbert olvastam ezen kívűl, de az is tagadhatatlanul az ő írása).

A történet izgalmas, folyamatosan történnek az események miután az eljén beindul a láncolat. 

Gideont imádtam, hiszen helyes, nagyképű, de melegszívű és vicces igazi jó-pasi karakter. Néha voltak fura dolgai, például, amikor megsérült, meg később, de egyébként imádtam. Ahogy azt is, ahogy Gwendolyn beszólásaira reagált, bár ez inkább Gwenny érdeme, nem az övé.

"Az ilyen szemeket be kellene tiltani. Vagy hozni kellene egy törvényt, hogy az ilyen szép szemű fiúknak kizárólag napszemüvegben szabad megjelenniük."

Gwendolynt sikerült jól elviseltem kicsit hisztis, sírós, néha idegesítő, de elnéztem neki, mert nem semmi egy hónapon ment keresztül. A szarkasztikus humora nagyon ütős volt, nagy részét képezte a könyvnek. Mint mondtam imádtam a beszólásait és a veszekedéseiket.

"Egy ideig gondolatainkba mélyedve bámultuk a szemközti falat. Fekete betűkkel egy latin mondás volt a festésre pingálva. – Tulajdonképpen mit jelent ez? – kérdezte végül Leslie. – Ne felejtsd el feltölteni a hűtőszekrényt? – Nem – felelte Raphael. – Ez egy idézet Leonardo da Vincitől. A de Villiers-k ellopták tőle, és családi mottójukként állították be. – Ó, akkor biztosan valami ilyesmit jelent: Nem csak tettetjük, tényleg jó fejek vagyunk. Vagy: Mindent tudunk, és mindig igazunk van! Felkacagtam. – Kösd a szekeredet egy csillaghoz – mondta Raphael. – Ezt jelenti."

Visszatérve az egy hónapra. Ez egy becslés csak hiszen pontosan nem nézem utána, viszont kb ennyi lehetett, ami alatt MINDEZ történt. Ez a része kicsit hihetetlen, hiszen őszintén, ennyi idő alatt történtek a dolgok. Ez alapján egy cseppet NAGYON elhamarkodottnak tűnik a vége. De szóljon, ha valaki tudja, hogy nincs igazam és valójában hónapok teltek el! 

Az idő meghatározása nélkül is nagyon összecsapott a vége, ki lehetett volna jobban fejteni, ugyan nagyon ütős volt, én imádtam, de igazán lehetett volna hosszabb. Ezt most nem olyan fangirlösen mondtam, tényleg összecsapott. Kb így: végső bonyodalom, kis gondolkozás, eltitkolt megoldás, tetőpont, csipetnyi megoldás és hopp vége is! Konkrétan egyet pislogsz és lemaradsz róla.



A mellékszereplők is viszonylag jól kidolgozottak, viccesek és a maguk módján mind fontosak a történetben. Mr. Bernard: az inas, aki többet tud mint gondolnád, Xemerius: akinek a második résztől a poénok 80%-át kapjuk, Leslie: a kutató és támogató legjobb barátnő és így tovább...

Kedvencem természetesen az utolsó könyv voltm, mint mindig.

Kedvenc részem a bál volt, izgalmas, vicces, csavarokkal teli egy esemény volt, mit ne mondjak!

Külön IMÁDTAM a versikéket hiába szólta le őket úgy Xemerius:

"– Hát, annyi szent, hogy ezeket nem Goethe írta – vélekedett Xemerius. – Többségük úgy hangzik, mintha néhány részeg összeült volna, hogy összehozzon valami rejtjelezett handabandát. Hé, emberek! Mi rímel a nefritrókára? Csip-csip-csóka? Neeem, vegyük inkább a libikókát, az hukk! sokkal rejtélyesebb!"

Szerettem a fejezetek közti verseket, családfákat és idézeteket is, nagyon találóak voltak, tényleg fantasztikusak egyedül az időutazási feljegyzések voltak néha kicsit unalmasak, de lényegesek a történet szempontjából.

Tetszett, hogy a kötetek elején és végén volt egy Lucy és Paul szemszög, bár igencsak Spoileresek voltak a történetre, könyvekkel hamarabb elárultak csavarkat, ha picit is szemfüles volt valaki, tudta.

Maga az alaptörténet is egy jó pont nálam, mert imádom az időutazós sztorikat, ha jól vannak kidolgozva. Ebben ugyan volt egy nagy logikai baklövés az időutazás könyvben felállított szabályait kicsit kijátszották, de azon kívűl, egyszerűen megérthető és logikus volt.

Imádtam a ruhákat, az időutazásra felkészítő órákat, a nyomozásokat, estélyeket és egyéb múlthoz köthető dolgot.

"– És… mit csinálsz ma este? – érdeklődött ártatlanul Gideon, elővéve lehető legbarátságosabb stílusát. – Természetesen szorgalmasan gyakorolom a menüettet, elalvás előtt pedig olyan mondatokat próbálok majd alkotni, amelyekben nem fordul elő a porszívó, a vérnyomásmérő, a jogging és a szívtranszplantáció – feleltem csípősen."

A filmeket láttam, első két rész nagyon tetszett is, annak ellenére, hogy mint említettem teljesen felrúgják a könyv eseményeinek történési sorrendjét plusz pont neki, hogy egyszerűen érthető angol szinkronnal. A harmadikon nagyon kiakadtam, mert miiiii???? Mi a csuda történt?? Teljesen megváltoztatták az egészet és a VÉGÉT is!!! Azt mondhatjuk maximum rá, hogy nyomokban tartalmazza könyvet, de kábé annyira, mint ahogy egy zacskónyi natúr szárított almaszelet nyomokban mogyorót tartalmaz. Igen. Ennyire durván különbözik.

Összegezve ez egy szórakoztató, nagyon vicces és izgalmas trilógia nekem pont megfelelő mennyiségű (szóval viszonylag sok) romantikával, IMÁDTAM.

10/10


Olvasd el!

Kedvenc könyveim

Úgy gondoltam, itt az ideje kicsit jobban megismertetni benneteket a kedvenc könyveimmel.
A legtöbb borítója megtalálható az újonnan szerkesztett és felrakott fejlécképen.(update: azóta töröltem, szóval ne keressétek:))




Biztos a legtöbbet, minimum látásból ismeritek.
Sajnos az összes nem fért rá a képre, ha sorozatról van szó akkor a kedvenc részeimet raktam rá. Itt leírom azt is ami a épről lemaradt, szóval nem maradtok le róla.
A sorrend nem fontos.

1.
Az első helyet nem más kapta, mint Leiner Laura Szent Johanna Gimije, mert ez szerettette meg velem az olvasást. Már írtam róla bejegyzés amit ide kattintva megtekinthettek.

2.
Akkor jöjjön még egy Leiner Laura sorozat, vagyis a Bexi sorozat. Főleg az utolsó 3 része teljesen levett a lábamról, aki nem olvasta a SzJG-t, mert unalmas, vagy ilyesmi akkor nyugodtan kezdjen neki a Bexinek, ugyanúgy Leiner Leura, a stílusa tisztán érződik, de kicsit szabadabb, izgalmasabb. Remélem nemsokára eljutok az értékeléséig.

3.
J. K. Rowlingtól a Harry Potter sorozat. Mindenki ismeri, hatalmas népszerűsége van. Most jött ki a 8. része annak is linkelem az értékelését itt .
Mellesleg most jött ki egy új film a világból, a Legendás lények és megfigyelésük. Imádtam!
Mindankinek bátran ajánlom. Kötelező olvasmány. Erről is írtam már itt elolvashatjátok az értékelésemet róla.

4.
Lélektársak Joss Stirling-től az egyik legcukibb könyv amit valaha olvastam. Ajánlom mindenkinek aki szereti a cuki romantikus sztorikat egy kis fantasyval és izgalommal. Az egész sorozatot értékeltem:
Sky
Phoenix
Crystal
Misty

5.
Modern Boszorkány sorozat, Debora Geary-től. Eddig két megjelent része van magyarul, nemsokára jön a 3., de én már az elsőnél beleszerettem. Ez egy tökéletes világ, varázstehetséggel, szerető családdal, huncut boszorkány kölykökkel és rengeteg humorral. Akit nem zavar, hogy ennyire unrealisztikus annak bátran ajánlom nem fogja megbánni.

6;7
Pokoli szerkezetek trilógia és a Végzet ereklyéi sorozat, Cassandra Claretől. Az írónő az Árnyvadász világával lett híres, az első amit megírt a Végzet ereklyéi sorozat volt. Én viszont a film miatt a VE előzményét, ami időben visszább van, vagyis a Pokoli szerkezeteket olvastam hamarabb. És sokkal, sokkal jobb, mint a VE. Azt is nagyon szeretem már, bár az első pár könyvvel és a fő szerelmi szállal vannak problémáim. De igazából a világ a lényeg ami it teljesen magába szippant és nem ereszt. Nemsokára jön róla az értékelésem. 
Update: azóta megírtam, itt van mindkettő:
Végzet ereklyéi
Pokoli szerkezetek

8.
Olimposz hősei sorozat. Nekem még a Percy Jackson és az Olimposziaknál is jobban tetszett, szóval ez került fel a listára, de mindkettőt imádom. 

9.
Akkor legyen még egy magyar. Időfutár sorozat, ami az azonos című rádiójákékból született. Izgalmas, vicces, nagyon mai, és időutazásos!

10.
Luxen sorozat. Daemont nem lehet nem imádni. A főszereplő egy könyvmoly! Fantasy, izgalmas, nagyon romantikus. Kell ennél több?

10+1.
LOL sorozat könyvei. Ez igazából, nem egy sorozat. Több sorozat van benne, több egyrészes könyv, sok írótól, a legtöbbnek nincs köze egymáshoz. Vannak jobbak, sokkal jobbak és rosszabbak (meg kettő, amit még nem olvastam). Általában sablonosok. Az a sorozat aminek elolvasom a hátulját, vagy az első pár mondatát és tudom mi lesz a vége. De összesen megérdemelnek ezek a cuki pasikkal teli könyvek egy helyet a kedvenceim között. Egyről írtam értékelést, amit itt olvashattok.

Ezeken kívűl is még rengeteg olyan könyv van amit imádok, de ezek a legek. Amiket éppen most annak tartok legalábbis.
Remélem tetszett és kedvet kaptatok valamelyikhez.

Joss Stirling: Lélektársak 4.: Misty

Mivel a Crystal hátuljára az van írva, hogy a trilógia zárókötete ezért szomorúan vettem tudomásul, hogy vége nincs több savant történet. Aztán jött ez, és azonnal meg kellett vennem, el kellett olvasnom!

"– Úgy cipelem magammal a cikis pillanatokat, mint egy víziló a nyűvágó madarakat."

Fülszöveg:
Misty egy egyszemélyes katasztrófa sújtotta övezet. Savant képességének „hála" egyszerűen képtelen hazudni, kényszeres igazmondása miatt viszont folyton zűrös helyzetekbe keveredik, bármerre is jár. Így amikor a jóképű, magabiztos, és hihetetlenül vonzó Alexszel hozza össze a sors, Misty rögtön megfogadja, hogy inkább a közelébe sem megy. Hiszen hogy is lehetne az övé valaki, aki ilyen tökéletes? 
Ám a savant közösség mindennapjaira sötét árnyék vetül – egy sorozatgyilkos leselkedik a különleges képességű fiatalokra. Közülük egy pedig hamarosan élet-halál peremére kerül majd… vagy azon is túlra. 
A nagysikerű Lélektársak-sorozatból megismert savantok az eddigieknél is izgalmasabb kalandokba keverednek Joss Stirling izgalmas, humorral átszőtt regényében.

Történet:
Főszerelőnk a címadó Misty, akiről már hallhattunk az előző részben, mint 15 éves kényszeres igazmondó unokahúg. 
Hát igen, ő Misty, a savant Topaz és a nem-savant Mark lánya. 

Fokváros

A képessége miatt mindig igazat kell mondania. De, hogy kicsit hasznos is legyen a képessége, azt is megérzi, ha valaki hazudik a közelében és ha nem tartja kordában képességet, akkor hirtelen mindenki igazat kezd el mondani a közelében. Misty számára így a képessége katasztrófa, ami miatt folyton kínos helyzetekbe kerül, ráadásul még bánt is embereket az igazsággal, ha nem figyel eléggé.
A könyv elején elkíséri Uriel Benedictet Dél-Afrikába, Fokvárosba, mert Crystal szerint ott van Uri lélektársa. 

"Uriel a kezembe nyomta a jegyeket. – Gyerünk. Nem akarok lekésni a jövőmről."

Misty itt ismerkedik meg Alxszel, aki jóképű, magabiztos, nem ismeri a szüleit, az iskola legjobb tanulója és a vitacsapat kapitánya, mindenki imádja, a képessége, hogy bárkit és bármit meg tud győzni bármiről, például egy zárt lakatot arról, hogy igazából nyitva akar lenni, egy széfet, hogy ki akar nyílni, bárkit, hogy Alex kedvében akar tenni stb.. 

Tábla-hegy

De Alex megváltozik Misty közelében, mert úgy néz ki a képességeik, csúnyán ütik egymást. 

"– Hú, hát ez gyors volt! Az Ocean’s Elevenben jó hasznodat vették volna csapattagként. Olyan csibészes mosolyt villantott, amivel még George Clooney sem kelhetett volna versenyre. – Azok az amatőrök? Misty, nekem nem lenne szükségem tíz gengszterre, hogy betörjek egy kaszinóba. Egyedül is képes lennék rá. Igaza volt; szinte láttam, hogyan csinálná. Félrevonná az igazgatót, és lyukat beszélne a hasába, hogy micsoda remek ötlet lenne, ha átadná neki az összes pénzt, aztán pedig szépen elfelejtené az egészet." 

A lánynak megtetszik a fiú, de ő láthatólag nem bírja őt. 
Ezután a savant nyári táborba megy Cornwallba, ahol fokozott figyelemre intik őket, ugyanis egy sorozatgyilkos vadászik a fiatal savantokra. Kiképzést kapnak azoktól akik kerültek, már rossz emberek kezei közé vagy tudják mit kell tenni ellenük, vagyis szinte az egész Benedict csalág eljön lélektársastúl, hogy tanítsák őket.

"Zed háttal az asztalhoz szorította; száznyolcvan centi feletti magassága mellett a lány aprócska termetével szinte eltörpült. Kettejük ellentéte megért volna egy tanulmányt. Skynak hullámos, szőke haja és nefelejcskék szeme volt, míg Zed sötét hajával és szeszélyes zöldeskék szemével veszélyes alak benyomását keltette. Rájuk nézve eszembe jutott, hogy a nem nyilvánvalóan passzoló párok is lehetnek remek társak. Néha a lélektársak tulajdonságai csak akkor nyertek értelmet, miután a két fél egymásra talált. Talán még volt esélyem. – Az ilyesfajta csalás büntetést von maga után – mondta Zed mély, kellemesen borzongató hangján. – Súlyos büntetést? – kérdezte Sky reménykedve. – Nagyon. – Elvette a dákót a lánytól, és az asztalra fektette. – Ezért most megfizet, Miss Bright. Sky egy nem túl meggyőző műsóhajtással felelt. – Ha muszáj, Mr. Benedict… – felemelte a fejét, Zed pedig lehajolt, hogy megcsókolja. Hú. Most tökre máshol kéne lennem. Úgy csókolóztak, mintha csak most találtak volna egymásra; egyáltalán nem úgy viselkedtek, mint akik már kis híján két éve járnak. Sarkon fordultam, hogy magukra hagyjam őket, de a papucsom talpa megnyikordult a járólapon. Kínos…!"

Cornwall

Hazaérve Cambridgebe se lehet nyugta, mert kiderül, hogy a Dél-Afrikai vitacsapatot az ő iskolája látja vendégül és nemzetközi verseny keretein belül. Így megint találkoznia kell Alexszel, de lehet, hogy ezt már nem is bánja annyira? 
Közben a gyilkos egyre közelebb ér Mistyhez, a szobáját felforgatják, Alexre rátalál egy rokona. Végűl valaki a halál szélére kerül... vagy azon is túlra.

Vélemény:

"– Ugye nem kell megvédenem a pasimat tőled?  Ha arra került volna a sor, meg is teszi; Phoenix az utcán nőtt fel. – Dehogynem! – bólintott Angel. – Olyan féltékeny vagyok, hogy a végén még felcsapok Yves-groupie-nak. Jobb lesz, ha kipofozod belőlem! Odatolta az arcát, Phee pedig kötelességtudóan megveregette."

Imádtam! Ez nem újdonság, mert az egész soroazt úgy ahogy van, az egyik kedvencem, de ez az első, ahol a főszereplő lélektársa nem Benedict. Ugyan szerepeltek, benne de kevesebbet, mint szerettem volna.
A történet nagyon izgalmas, fordulatos, romantikus, cuki, jó picit nyálas az egész sorozat, de kit érdekel, illyen is kell!
Az, hogy nem jöttek rá ki a gyilkos, az idegesítő volt én végig tudtam, hogy ő lesz, pedig el se olvastam a végét! Hát igen ők vakok és süketek voltak ezen a téren.
Kicsit fura volt, hogy miután az előző három részben egyre idősebbek voltak a főszereplő lányok most meg hirtelen fiatal. 
A jelenet a faházban nagyon durva volt az egyik kedvenc jelenetem lett. Alex ollllyan cuki volt benne!!!
A főszereplők most annyira nem nyerték el a tetszésemet.
Szóval kicsit kevésbé tetszett mint az előző részek de ezt is imádtam. 
Hol van a következő rész?? Kell nekem!! Mikor jelenik már meg?

"– Isten hozott a családomban – mondtam Urielnek. – Itt senki sem százas. (…) – Máris otthon érzem magam."

10/10

Olvasd el!

Joss Stirling: Lélektársak 3.: Crystal

"Én voltam az, akit Harry Potter világában muglinak hívtak volna. Egy átkozott mugli."

Fülszöveg:
Még több kaland, még több szerelem–a Lélektársak-trilógia befejező része végre magyarul is!Crystal Brook a család fekete bárányának számított; senki sem vette észre, hogy neki is savant képességei vannak. Eddig…Mikor nővérével, Diamonddal Denverbe utaznak, egy véletlen folytán megismerkednek a nagyon dögös és lehengerlő Benedict testvérekkel. Diamond egy pillanat alatt fülig szerelmes lesz, és hamarosan jegygyűrű csillog az ujján. Crystalt azonban nemcsak, hogy nem hatja meg a fiúk sármja, de úgy érzi, Xav Benedictnél idegesítőbb fickóval nem találkozott még az életben. Diamond esküvőjét Olaszországban, Velencében tartják; itt gyűlik össze a két család. Közös ellenségük végre elérkezettnek látja az időt a támadásra. Crystalnek és Xavnek össze kell fognia, ha meg akarják védeni szeretteiket és megfejteni egy rég elfeledett titkot.

"– Crystal, miért nem mondtad, hogy ilyen jóképű olasz pasikkal is találkozhat az ember, ha itt dolgozik? Őt például szívesen hazavinném magammal, mondjuk egy nagy masnival átkötve. Elvörösödtem, és megköszörültem a torkomat. – Ööö… Lily… Xav megfordult, és kíváncsian felvonta a szemöldökét. Lily megszorította a karomat: – Ugye nem? Beszél angolul, mi? Lőjetek le! – Á, kár lenne érted – nevetett Xav. – Te jó ég, és ráadásul amerikai! Azt hiszem, mindjárt elsüllyedek szégyenemben. Crystal, keress nekem egy köpenyt és dobd a fejemre! El kell tűnnöm innen."

Történet:

Denver

Harmadik kötetünk főszereplője Crystal Brook, magasabb, mint a legtöbb lány és sok fiúnál is, kócos, bozontos, vörös haja van és fáraós orra (saját leírása). 7. gyerek a családjában, ezért különlegesnek kéne lennie. Különleges is, a leghaszontalanabb savant a családjában (saját bevallása szerint), hiszen képessége, hogy megtalál elveszett tárgyakat amihez érzelmileg kötődik az illető, plüssmackókat, kabátokat, kulcsokat, olyan, mint egy csipogós kulcstartó. 

Ráadásul még a legalapvetőbb savant képességet se tudja használni, a telepátiát, rosszul van tőle, már csak ha a közelében használják is. 

Az apja volt a támasza, mindenben bíztatta, rá hasonlított leginkább Crystal, de aztán pont a 18. születésnapján az apja meghalt. 

Velence

Crystalt nagyon megviselte, a vizsgákon megbukott és a legfiatalabb nővérén, Diamondon kívűl senki se törődött vele igazán. Az anyja odaköltözött egyik lányának a családjához és az unokáiba temetkezett. 

"Olyan, mintha fenntartott parkolóhelyem lett volna a szíve közelében. Elmosolyodtam a gondolatra."

Crystal Diamonddal él Velencében, a testvére árnyékában, mert Diamond kedves, szép, jó modorú, a képességének hála híres a savantok között, mert képes békét teremteni, szó szerint. 

Amikor a Benedict család a könyv elején meghívja Diamondot egy konferenciára, Denverbe, Crystal is megy vele. Az első estén megtámadják és kirabolják őket. A segítségükre siető rendőr nem más, mint Trace Benedict a legidősebb Benedict testvér és csodák csodájára Diamond lélektársa. Helyben egymásba szeretnek, és már az esküvőt tervezik, amit Velencében rendeznek. 

Velence

Crystal nagyon örül testvére boldogságának, de még mellőzöttebbnek érzi magát. Az ő feladata a lánybúcsú szervezése. A legénybúcsú szervezését Trace egyik öccse Xav kapta meg. 

Crystal a falra mászik tőle. A fiú szexi, magas, sportos, tenyérbemászó a stílusa, a képessége a gyógyítás és mindenki imádja őt főleg a humora miatt. 

Mikor visszarepül Velencébe dolgozni kezd egy jelmezboltban, varrónőként és tervezi a lánybúcsút egy öreg hölgy támogatásával, úgy tűnik minden rendben lesz. 

Aztán megjelenik Xav, forgatásra mennek, Crystal az újságba kerül és a lánybúcsú katasztrófába torkollik. Össze kell fogniuk Xavval, hogy megmentsék a családjukat és ehhez Crystal képességére van szükségük, ami lehet, hogy nem is olyan haszontalan? Xavval közben egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

"Elvigyorodtam. Igen, Xav az Xav: egyszeri, megismételhetetlen, és pont olyan, amilyet az orvos előírt."

Vélemény:

Santa Maria della Salute-templom

Imádtam!!!Nem tudom, lehet, hogy ez a kedvenc részem, de mivel az egész sorozat fantasztikus, lélegzetelállító, hűűű és imádtam ezért azt már nem tudom mérni, hogy melyik is a kedvencem, mert olyan marha jó!! 

A történet izgalmas, fordulatos, elképesztő vicces és Velencében játszódik! Maszkok, karnevál, gondolák, szerelem.

Crystal az önértékelési problémái ellenére is nagyon szimpatikus. Nem tetszik, ahogy a családja bánik vele!

Xav is kell nekem! Kinek nem kellene, egy ilyen jőképű, törődő, vicces fiú? 

"– Nagyon aranyos lány vagy – már amikor éppen nem idegesítesz halálra az őrültségeiddel. – Te meg egy idegesítő fiú vagy – már amikor éppen nem veszel le a lábamról a kedvességeddel.     
– Akkor elég jól összeillünk, nem?"

Izgalmas volt a többi Benedict és lélektársaik is szerves része lett ami nagyon tetszett mert imádom mindannyiukat. Saul nagyon aranyos szegényt nagyon megviselhette, jobban, mint a fiatalokat. Olyan cukik mind, ahogy bosszúszomjasok!

Szegény lányok, nagyon durva lehetett nekik nem az elejére hiszen akkor ugye nem fogták fel, de amikor elmondták nekik.

Academia-híd

Tetszett a forgatásos szál, mondjuk ebben nagy része volt a forgatás napjának (ami nagyaon awww). De ezen kívűl is, nagyon jó ötlet volt. Steve és Lily nagyon cukik és segítőskészek.

A vége, ahogy Crystal belenéz a lélektárstalanok fejébe nagyon szuper és vicces. Azt hittem arra már sosem derül fény, de kiderült, hogy folytatódik! Ez az! 

Olvasd el, olvasd el az egész sorozatot és engedd, hogy a Benedict fiúk ellopják a szíved!!

10/10***

Olvasd el!

Joss Stirling: Lélektársak 2.: Phoenix

A borító még az előzőnél is szebb:

"Még a legnagyobb zseniknek sem sikerül mindig minden… Einstein például egész életében nem talált egy jó fodrászt."

Fülszüveg:

A tizenhét éves Phoenix egy bűnözőkből álló savant banda tagja Londonban. Phoenix különleges adottsága, hogy képes mások agyát blokkolni, az időt „lefagyasztani”. Ezt a képességét zsebtolvajként kamatoztatja, amíg nem találkozik Yves Benedicttel. A fiúról azonban hamar kiderül, hogy nem csupán egy célpont …Ő a lélektársa, de az egymásra találás ezúttal sem egyszerű, mert a Közösség a hatalmában tartja Phoenix múltját, és a jövőjét is magának követeli. Vajon ők az erősebbek vagy a fiatalok közti kapocs? Természetfeletti képességek, szövevényes kalandok, szerelem – a Lélektársak trilógia második része végre magyarul is!

Történet:

London Eye

Főszereplőnk a 17 éves Phoenix aki egy savant bűnbanda tagja Londonban. 
A képessége, hogy le tudja fagyasztani emberek agyát így nem érzékelnek percekig semmit a világból és könnyen kirabollhatja őket. Az apját sose ismerte, csak az anyukája mondta mindig, hogy valahol Görögországban találkozott vele. 
Azt is mesélte még, hogy minden savantnak van egy lélektársa aki a tökéletes társa és, hogy egy napon majd jön és megszabadítja Phoenixet, Mylord( a vezető) diktatórikus befolyása elől. 
De az anyja meghal és a lélektárs dolog csak egy tündérmese marad Phoenixnek. 

Millenium-híd

Egészen addig amíg azt a megbízást nem kapja, hogy rabolja ki, Yves Benedictet. Ez is csak egy egyszerű feladatnak tűnik, a fiú szétszórtnak látszik, mégkönnyebb lesz lenyúlni a dolgait. 
Phoenix megállítja az időt, de valami nem stimmel, a fiú ellen áll, mozdulni nem tud, de látja őt. A tervnek annyi az Ipadet viszi a táskájából és villámgyorsan lelép. De megijedt, ilyen még sosem történt vele, futtában elhagyja a cipőjét (tisztára mint hamupipőke). A bázisra visszafelé menet, azonban a lopott Ipad kigyullad Phoenix kezében, jól megégeti aztán csak hamu marad belőle. 
Így találkozott Yves Benedicttel, aki később kiderül a lélektársa és szuper okos. 
Ki akarja hozni onnan Phoenixet, de Mylordnak más tervei vannak, alkut ajánl a Savant hálózat (amit a Benedictek működtetnek) minden tagjáról minden információ a lányért cserébe. 
Tényleg képes megtenni Yves? Túl tud járni a savant bűnözők eszén? Sikerül megmentenie a lányt? Akarja Phoenix, hogy ilyen áron mentsék meg?

"– Szevasz Einstein, látom végre csak sikerült rátalálnod a bűvös egyenletre.Xav feje bukkant elő az öccse mögül.– Ja, Phee egyenlő Yves a köbön. Én is szoktam ám okos dolgokon törni a fejem. Na, mit szóltok?A szőke lány elhúzta a száját.– Ez elég gyenge volt, hol itt a poén?– Juj, Sky! Ne legyél már ilyen kegyetlen. De értelek, Zed a köbön nekem is sok lenne…"

Vélemény:

Tate Gallery

IMÁDTAM!! Először féltem, mert az előző annyira tetszett, hogy ez már biztos nem érhet a nyomába. De igen! Más a helyzet és a történet mint az előző, de ugyanolyan fantasztikus (sajnos rövidebb). Yves olyan kocka srácnak tűnik, szuper okos, gazdag, sármos és az eszével tökéletesen tisztában is van, azt hiszi mindenkinél okosabb és ez a nagy gyengesége, de a lányokkal nem bír mit kezdeni. Phoenix nagyon erős lány, kiáll magáért és a barátaiért és kész akár feláldozni magát az ő boldogságukért. Nem járhatott iskolába, bűnözők között nőtt fel és mégis erkölcsös és intelligens. Hihetetlenül pörgős, vicces és fordulatos és minden más amit az előző részre is írtam és mégse olyan mintha az előzőt mondták volna el másképp. Unicorn és testvére hihetetlenül aljasak és ostobák pont mint az apjuk( jó ő annyira azért nem ostoba de aljasabb). Olyan jó, hogy Londonban játszódott, imádom amikor London a helyszín.

Globe színház

10/10***

Olvasd el!