Joss Stirling: Lélektársak 4.: Misty

Mivel a Crystal hátuljára az van írva, hogy a trilógia zárókötete ezért szomorúan vettem tudomásul, hogy vége nincs több savant történet. Aztán jött ez, és azonnal meg kellett vennem, el kellett olvasnom!

"– Úgy cipelem magammal a cikis pillanatokat, mint egy víziló a nyűvágó madarakat."

Fülszöveg:
Misty egy egyszemélyes katasztrófa sújtotta övezet. Savant képességének „hála" egyszerűen képtelen hazudni, kényszeres igazmondása miatt viszont folyton zűrös helyzetekbe keveredik, bármerre is jár. Így amikor a jóképű, magabiztos, és hihetetlenül vonzó Alexszel hozza össze a sors, Misty rögtön megfogadja, hogy inkább a közelébe sem megy. Hiszen hogy is lehetne az övé valaki, aki ilyen tökéletes? 
Ám a savant közösség mindennapjaira sötét árnyék vetül – egy sorozatgyilkos leselkedik a különleges képességű fiatalokra. Közülük egy pedig hamarosan élet-halál peremére kerül majd… vagy azon is túlra. 
A nagysikerű Lélektársak-sorozatból megismert savantok az eddigieknél is izgalmasabb kalandokba keverednek Joss Stirling izgalmas, humorral átszőtt regényében.

Történet:
Főszerelőnk a címadó Misty, akiről már hallhattunk az előző részben, mint 15 éves kényszeres igazmondó unokahúg. 
Hát igen, ő Misty, a savant Topaz és a nem-savant Mark lánya. 

Fokváros

A képessége miatt mindig igazat kell mondania. De, hogy kicsit hasznos is legyen a képessége, azt is megérzi, ha valaki hazudik a közelében és ha nem tartja kordában képességet, akkor hirtelen mindenki igazat kezd el mondani a közelében. Misty számára így a képessége katasztrófa, ami miatt folyton kínos helyzetekbe kerül, ráadásul még bánt is embereket az igazsággal, ha nem figyel eléggé.
A könyv elején elkíséri Uriel Benedictet Dél-Afrikába, Fokvárosba, mert Crystal szerint ott van Uri lélektársa. 

"Uriel a kezembe nyomta a jegyeket. – Gyerünk. Nem akarok lekésni a jövőmről."

Misty itt ismerkedik meg Alxszel, aki jóképű, magabiztos, nem ismeri a szüleit, az iskola legjobb tanulója és a vitacsapat kapitánya, mindenki imádja, a képessége, hogy bárkit és bármit meg tud győzni bármiről, például egy zárt lakatot arról, hogy igazából nyitva akar lenni, egy széfet, hogy ki akar nyílni, bárkit, hogy Alex kedvében akar tenni stb.. 

Tábla-hegy

De Alex megváltozik Misty közelében, mert úgy néz ki a képességeik, csúnyán ütik egymást. 

"– Hú, hát ez gyors volt! Az Ocean’s Elevenben jó hasznodat vették volna csapattagként. Olyan csibészes mosolyt villantott, amivel még George Clooney sem kelhetett volna versenyre. – Azok az amatőrök? Misty, nekem nem lenne szükségem tíz gengszterre, hogy betörjek egy kaszinóba. Egyedül is képes lennék rá. Igaza volt; szinte láttam, hogyan csinálná. Félrevonná az igazgatót, és lyukat beszélne a hasába, hogy micsoda remek ötlet lenne, ha átadná neki az összes pénzt, aztán pedig szépen elfelejtené az egészet." 

A lánynak megtetszik a fiú, de ő láthatólag nem bírja őt. 
Ezután a savant nyári táborba megy Cornwallba, ahol fokozott figyelemre intik őket, ugyanis egy sorozatgyilkos vadászik a fiatal savantokra. Kiképzést kapnak azoktól akik kerültek, már rossz emberek kezei közé vagy tudják mit kell tenni ellenük, vagyis szinte az egész Benedict csalág eljön lélektársastúl, hogy tanítsák őket.

"Zed háttal az asztalhoz szorította; száznyolcvan centi feletti magassága mellett a lány aprócska termetével szinte eltörpült. Kettejük ellentéte megért volna egy tanulmányt. Skynak hullámos, szőke haja és nefelejcskék szeme volt, míg Zed sötét hajával és szeszélyes zöldeskék szemével veszélyes alak benyomását keltette. Rájuk nézve eszembe jutott, hogy a nem nyilvánvalóan passzoló párok is lehetnek remek társak. Néha a lélektársak tulajdonságai csak akkor nyertek értelmet, miután a két fél egymásra talált. Talán még volt esélyem. – Az ilyesfajta csalás büntetést von maga után – mondta Zed mély, kellemesen borzongató hangján. – Súlyos büntetést? – kérdezte Sky reménykedve. – Nagyon. – Elvette a dákót a lánytól, és az asztalra fektette. – Ezért most megfizet, Miss Bright. Sky egy nem túl meggyőző műsóhajtással felelt. – Ha muszáj, Mr. Benedict… – felemelte a fejét, Zed pedig lehajolt, hogy megcsókolja. Hú. Most tökre máshol kéne lennem. Úgy csókolóztak, mintha csak most találtak volna egymásra; egyáltalán nem úgy viselkedtek, mint akik már kis híján két éve járnak. Sarkon fordultam, hogy magukra hagyjam őket, de a papucsom talpa megnyikordult a járólapon. Kínos…!"

Cornwall

Hazaérve Cambridgebe se lehet nyugta, mert kiderül, hogy a Dél-Afrikai vitacsapatot az ő iskolája látja vendégül és nemzetközi verseny keretein belül. Így megint találkoznia kell Alexszel, de lehet, hogy ezt már nem is bánja annyira? 
Közben a gyilkos egyre közelebb ér Mistyhez, a szobáját felforgatják, Alexre rátalál egy rokona. Végűl valaki a halál szélére kerül... vagy azon is túlra.

Vélemény:

"– Ugye nem kell megvédenem a pasimat tőled?  Ha arra került volna a sor, meg is teszi; Phoenix az utcán nőtt fel. – Dehogynem! – bólintott Angel. – Olyan féltékeny vagyok, hogy a végén még felcsapok Yves-groupie-nak. Jobb lesz, ha kipofozod belőlem! Odatolta az arcát, Phee pedig kötelességtudóan megveregette."

Imádtam! Ez nem újdonság, mert az egész soroazt úgy ahogy van, az egyik kedvencem, de ez az első, ahol a főszereplő lélektársa nem Benedict. Ugyan szerepeltek, benne de kevesebbet, mint szerettem volna.
A történet nagyon izgalmas, fordulatos, romantikus, cuki, jó picit nyálas az egész sorozat, de kit érdekel, illyen is kell!
Az, hogy nem jöttek rá ki a gyilkos, az idegesítő volt én végig tudtam, hogy ő lesz, pedig el se olvastam a végét! Hát igen ők vakok és süketek voltak ezen a téren.
Kicsit fura volt, hogy miután az előző három részben egyre idősebbek voltak a főszereplő lányok most meg hirtelen fiatal. 
A jelenet a faházban nagyon durva volt az egyik kedvenc jelenetem lett. Alex ollllyan cuki volt benne!!!
A főszereplők most annyira nem nyerték el a tetszésemet.
Szóval kicsit kevésbé tetszett mint az előző részek de ezt is imádtam. 
Hol van a következő rész?? Kell nekem!! Mikor jelenik már meg?

"– Isten hozott a családomban – mondtam Urielnek. – Itt senki sem százas. (…) – Máris otthon érzem magam."

10/10

Olvasd el!