Cassandra Clare: Queen ​of Air and Darkness (The Dark Artifices 3.)

“What is a book? Is it the binding, the ink, the pages, or the sum of the words contained?”

Sziasztok!

Nagy nehezen kibírtam hónapokig és csak most olvastam el a Gonosz fortélyok utolsó részét. Ez volt az első Cassandra Clare könyv, amit eredeti nyelven olvastam, mert úgy éreztem nem bírom ki a fordításáig. Nézzük, milyen volt!
Spoileres minden eddigi árnyvadász könyvre. Az erre a könyvre vonatkozó spoilereket kifeketéztem, jelöld ki őket, ha el akarod olvasni.

Fülszöveg:

Dark ​secrets and forbidden love threaten the very survival of the Shadowhunters in Cassandra Clare’s Queen of Air and Darkness, the final novel in the #1 New York Times and USA TODAY bestselling The Dark Artifices trilogy. Queen of Air and Darkness is a Shadowhunters novel

What if damnation is the price of true love?

Innocent blood has been spilled on the steps of the Council Hall, the sacred stronghold of the Shadowhunters. In the wake of the tragic death of Livia Blackthorn, the Clave teeters on the brink of civil war. One fragment of the Blackthorn family flees to Los Angeles, seeking to discover the source of the blight that is destroying the race of warlocks. Meanwhile, Julian and Emma take desperate measures to put their forbidden love aside and undertake a perilous mission to Faerie to retrieve the Black Volume of the Dead. What they find in the Courts is a secret that may tear the Shadow World asunder and open a dark path into a future they could never have imagined. Caught in a race against time, Emma and Julian must save the world of Shadowhunters before the deadly power of the parabatai curse destroys them and everyone they love.


Vélemény:

"“You cannot destroy destruction itself any more than you can cure poison with poison.”"

Angolul se volt nehezebb olvasni. Kicsit féltem tőle, mert emlékszem, hogy anno a Lady Midnightba beleolvastam angolul és alig értettem valamit, így az maradt meg bennem, hogy Cassandra Clare könyvet nem szabad angolul olvasni. Azóta, persze túl vagyok jó pár angol könyvön, így eszembe jutott az a kósza gondolat, hogy lehet most már érteném :D. És értettem szóval halleluja! Ami a fordítást illeti, kijelenthetem, hogy a magyar is szuper lett.

Húzzam még az időt? Abban jó vagyok... :D Jól van, akkor inkább elkezdem.

Jegyzetek alapján:

Az eleje nehéz volt. Az első pár fejezet... megterhelő. Szerencsére nem olyan sokáig, mint számítottam rá. Azért, hogy megnyugtassam magam nagyon szakszerűen, vagyis lehetőleg semmit sem elspoilerezve (kivéve, amire kíváncsi voltam) megnéztem a végét. Így jó lesz. Ki fogom bírni. Ki. Fogom. Bírni.

"“Is everything all right?” They were going to be asking each other that constantly for quite some time, he guessed. And it never would really be okay, but they would reassure each other anyway about the small things, the measure of tiny victories: yes, Dru slept a little; yes, Ty is eating a bit; yes, we’re all still breathing."

Többször sírtam/majdnem sírtam vagy csak megdöbbentem például, amikor a máglyánál megjelent Michael szelleme. :((

"A ghost, Kit thought.(...) he knew he was looking at the ghost of Robert Lightwood’s parabatai."

Én Horacet hallgatva: https://goo.gl/images/Pv4d3A Uuuutálom mindet! Az egész kegyetlen, gyűlölettel teli kis csoportjukat! Hogy lehet valaki ilyen szívtelen k***?!? Nem tudom, de Zara Bitchbornnak sikerült maximumra fejlesztenie a szívtelenséget a temetésen mutatott viselkedésével. Még szegény érzelmek nélküli Julianbe is több érzelem szorult, mint belé. Amikor ilyen karaktereket látok, mint a Cohort-tagok akkor hirtelen elszégyellem magam, hogy bármelyik másik karaktert nem bírtam. Mondjuk Claryt és Jacet. Mit az a 6 könyvnyi szerelmi huzavona hozzájuk képest?! Annyira, de annyira kiakadtam rájuk többször! És meg is ijesztettek, mert basszus sajnos nagyon ismerősen viselkednek. Ez az árnyvadász politika ijesztően valós. Utáltam, hogy ennyire hallgat rájuk a többség, hogy ilyen lehetetlenül addig csavarják a bűneiket, amíg hősként jönnek ki a helyzetekből. Amikor megválasztották inkvizítornak pár órával Livvy halála után, kb. ez volt a reakcióm: Neeeee! Nem tehetitek ezt! Nem lehettek ilyen befolyásolhatók!

"Horace reminded him of politicians shouting on TV, red-faced men who always seemed angry and always wanted you to know there was something you needed to be afraid of."

Nagyon aggódtam Tyért. És a helyzet ezesetben még rosszabb volt, mint számítottam rá.

"Sherlock doesn't do things without Watson."

Tulajdonképpen a jegyzeteim nagy része abból áll, hogy megpróbáltam (eredmény nélkül, minek is csodálkozom, hiszen kitalált karaktert próbálok meggyőzni :D) lebeszélni az őrült tervéről. Az, hogy ez egyáltalán eszébe jutott, neki a szabálykövető, inteligens Tynak ez a terv, (főleg, hogy pont a nekromancia miatt halt meg Liv is!)mutatja, hogy mennyire megviselte ez és távolról sem talált jó megoldást a gyászára. Dühítő volt, hogy mennyire nem veszi észre senki mi van vele, csak Kit, ő meg... Bírom én, tényleg szeretem, értem, hogy nehéz dolgokon megy keresztül, sok mindennel kell megbírkóznia, bonyolult a kapcsolata Tyjal, jó barátja akar lenni(vagy több) és láttam én, hogy próbálkozott. De nem eléggé. A nekromancia pontosan az a helyzet, amikor a barátod akaratát figyelmen kívül kell hagynod és a barátságotok elé helyezni, olyan kis dolgokat, mint a világ egyensúlya! De róluk majd később többet.

"„You need me?” Kit asked slowly. Ty nodded. „Yes.”"

Julian a legijesztőbb főszereplő Cassie sorozataiból. Imádom, de te jó ég, olyan félelmetes tud lenni! Főleg, most hogy érzelmei sincsenek. Ez persze egyáltalán nem csoda. 12 évesen elvesztette az apját, az idősebb testvéreit, túlélt egy háborút és neki kellett az intézet és a család élére állnia, titokban, miközben az árnyvadászok egy része megvetéssel tekintett rájuk. Közben beleszeretett a parabataijába, ami rohadtul törvényellenes és csak jöttek az újabb és újabb próbatételek. Ezek után komolyan nem csodálkozom, hogy bármit megtenne a szeretteiért és, hogy olyan lett amilyen. Ezen kívül persze zseniális a srác. Lemásoltatta a könyvet! Egyrészt ez nagyon ravasz ötlet, másrészt az egy k***a veszélyes könyv, nem volt elég belőle egy példány?!De az Office-Max, mint varázsló dolgon nagyon nevettem. Szeretem, amikor Cassie ilyen mondén dolgokkal oldja a helyzetet.

Kieran, Mark és Cristina. Annyira fura! ;DD Imádom! <3 *_* Csak összejött az az édeshármas! Olyan cukik! Az a magyarázat, hogy miért kell nekik hárman lenniük is tetszett. Kicsit még szokatlan, mert soha nem olvastam ilyet korábban, de már az előző könyvben is shippeltem őket, szóval örülök, hogy mind együtt vannak. Remélem sikerül így is maradniuk.

Ash a Tündérkirálynő fia?! Ezen ledöbbentem, erre még tovább fokozták! Ash a Tündérkirálynő és fricking Sebastian fia!

Aztán elkezdődött. Torlódtak a dolgok. Egyere feszültebb lett a helyzet, sok megoldhatatlan probléma egyszerre. Gyors szemszögváltások, rengeteg szál egyszerre futott, nehéz koncentrálni és szinte a levegő is vibrál a feszültségtől.

Dianat és Gwynt végig imádtam. Ők olyan megbízhatóan ott voltak, amikor szükség volt rájuk, aranyosan szerelmesek voltak egymásba és nem okoztak problémát. Ezzel szinte egyedül voltak a könyvben :D.

Egy ideig féltem, hogy amiket egészen véletlenül megláttam előrelapozva a képeken és a képek mellett és amit abból kitaláltam az igaz lesz, de aztán szerencsére kiderült, hogy eléggé félreértettem a dolgokat. Ezután már nyugodtabban olvastam tovább.

Ekkor jött egy rész, amire nem számítottam. Utazás egy alternatív világba(Thule). Őszintén, imádtam ezt a részt. Nyilván nem magát a világot, de legalább itt nem volt annyi feszültség, nem kellet százfelé figyelnem. A Jemma rajongó énem is boldog lehetett kicsit, nagyon cukik voltak.

"As long as you exist and I exist, I will love you."

Meg kicsit visszakaptuk az elvesztett szereplőinket, például Raphaelt. Ó, annyira hiányzik! :( Imádnivaló volt, ahogy a másik világban történtekre reagált, színtiszta Raphael volt. Illetve arra is jó volt, hogy kifejezetten elszégyeltem magam, hogy utáltam Claryt. 
Kíváncsi vagyok mit akar ezzel a szállal a későbbiekben kezdeni Cassie, mert biztos akar valamit, különben nem hozta volna be a képbe az utolsó részben és nem hagyta volna ott Asht.

Miután visszatértek, jött pár fantasztikus jelenet. Olyan jó volt, majdnem mindenki együtt! A kivétel ezek alól az, amikor Ty el akarta mondani erre Érzelemmentes Julian lekoptatta, ezzel elszúrva mindent.

És akkor a Cohort elkövette a számukra végzetes hibát. Kikiálltotta Claryéket halottnak egy félreértés miatt. Pedig nem halottak! Muhahaha!

Megijedtem, hogy Annabelletől sem sikerült megszabadulnunk, de nem ő volt, hála az égnek.

Julian szokás szerint megcsillogtatja az eszét, szerencsére ezúttal érzelmekkel. Bár azok a fekete vonalak nem tűnnek bíztatónak.

"“Faith isn’t never having any doubts; it’s having what you need to overcome them.”"

Elérkezett a jelenet, amitől az egész könyvben féltem és tudtam, hogy bármennyire is drukkolok nem fogom tudni megakadályozni. Pedig már többször úgy tűnt nem sikerül véghezvinnie. Például alternatív-Livvy levelénél. Arra gondoltam, ha ez nem, akkor semmi más sem fogja észhez téríteni. De persze számítottam a reakciójára, hogy ő nem az igazi, mert az ő Livvyje vissza akarna jönni hozzá... Olyan szomorú! És mégis ott állnak ketten a tóparton Ty, az eltévedt fiúcskánk és Kit a reménytelen szerelmes, aki egy kicsit túl későn jön rá, hogy tennie kéne talán valamit. Annyira szomorú az a jelenet! Fájt a szívem szegény Kitért. És most kezdődhet a várakozás a következményekre.

"Some lights were never meant to burn for long."

A Végső Csata. Fúúú. Hát, volt egy pár meglepetés az biztos. Ragnor él(az a póló! :DD)! Ennek nagyon örülök, de egy kicsit hirtelen jött. Lehet az a baj, hogy nem olvastam a Ghosts of the Shadow Market novellákat, így, amikor kiderült, ők csak úgy tök lazán közölték én meg azt se tudtam hirtelen, hogy mi a franc történt, lemaradtam valamiről?! Horacenek annyi! Zseniális volt. Amikor a Blackthornok és a szeretteik összeálltak, hogy visszaváltoztassák Emmát és Juliant, elkezdtem sírni, mert olyan gyönyörű volt.

És a végkifejlett. Vagyis lazán szerintem több, mint 100 oldal. Imádom, hogy Cassandra Clare nem hagyja abba a tetőpont után azonnal, hogy "na ez is megvolt, császtok én itt végeztem". Nem, ő szépen szinte minden szálat elvarr, mutat nekünk, szegény több száz oldal feszültség és fájdalom után megviselt olvasóknak, szép, aranyos és boldog jeleneteket. Meg ha már ott van, akkor persze elővezeti a következő trilógia bonyodalmait is, hogy azért ne nyugodhassunk meg. Profin csinálja. Sok mindent felróttam régebben neki, de a zseniális befejezéseit sosem vitattam. Az a jelenet Alicantéban. Jia lemond, nem meglepő, már rég tudjuk, hogy Alecot jelöli Jace a helyére. Mindenki szavaz. Alec győz! Jipppiajé! De nem örülhetünk sokáig és szerencsétlen consulsága első percében világrengető kérdésekben dönthet, amikor a Cohort csoportos öngyilkossággal fenyegetőzik. Te jó éj! Ezeknek komolyan elgurult a gyógyszerük, teljesen elmebetegek! Szóval szegény már vagy két perce consul Alec úgy dönt, hogy a jó árnyvadászok testületileg elhagyják Idrist és a Cohorték legyenek csak ott magukban bezárva. Na, hogy ebből mi a franc lesz, az jó kérdés.

"“We are all guilty. And therefore we will all vote, as a reminder that every voice counts, and when you choose not to use your voice, you are letting yourself be silenced.”"

Jó dolgok a végén:

1.Emma és Julian együtt, parabatai kötelék szerencsésen elégett anélkül, hogy belehaltak volna, vagy el kellett volna vágniuk az összes parabait köteléket.(sajnálom, de én Emmát akkor arra bíztattam, hogy tegye meg, szégyenszemre bedőltem a Tündérkirálnyőnek és elegem volt belőle, hogy szegények folyamatosan szenvednek, szinte elfelejttem milyen gyönyörű kapcsolat volt Jem és Will között)

2.Kieran, Mark és Cristina együtt. Tartottam tőle, hogy nem sikerül megoldaniuk, így hogy Kieran király lett(sok sikert neki, biztos nagyon jó uralkodó lesz!), rossz volt nézni milyen szomorúak, de megoldották, ez aaaaz!

3.Maleeeec esküvő(kibírtam a 3. pontig, hogy megemlítsem őket, szerintem díjat érdemlek). Vááááá imádom őket!!! Olyan gyönyörű volt és megható! És mindjárt jön a trilógiájuk! Kedvenc idézetem a könyvből, amit már az olvasása előtt megláttam nem törődve a spoiler figyelmeztetéssel és azóta is olvadozok rajta: 

"And when one day people look back on me and what my life meant, I don't want them to say, 'Alec Lightwood fought in the Dark War' or even 'Alec Lightwood was Consul once.' I want them to think, 'Alec Lightwood loved one man so much he changed the world for him.'"

4.Exclusive novella azonnal azután játszódik miután végetért a könyv. Jace és Clary össze fognak házasodni :))) Már nagyon szeretem őket, remélem boldogok lesznek. Csak hááát...

Rossz dolgok:

1.Ty és Kit szála. Az egyetlen, amit tényleg sajnálok is meg nem is, hogy elvarratlan maradt. Szomorú, mert... ez egyértelmű. Ugyanakkor erre lehetett számítani, már ha tudta az ember, hogy a következő ebben az évszázadban játszódó trilógia főszereplői lesznek(én nem tudtam). Valaki szépen elmagyarázta nekem, miért volt erre szükség, de akkor is fáj Kit döntése és kicsit gyávaságnak éreztem. Csak úgy ott hagyta őket. Nem csak Tyt, hanem mindenki mást is. Mint mondtam, tényleg nehéz volt neki, főleg hogy szerelmet vallott Tynek, amire ő nem lát viszonzást(én látok), de ő tudhatná, hogy Ty más. Szerintem egész egyszerűen meg se hallotta, éppen egy varázslat közepén volt. Tudom, hogy nem Tessa hibája, de emiatt már szinte rá voltam dühös(pedig egyik kedvenc szereplőm). Ebből látszik mennyire rosszul érintett a dolog. Számukra ez a könyv ugyan rosszul végződött, de kíváncsi leszek mi lesz velük a trilógiájukban.

2.Cohort bezárva amellett, hogy egyelőre jó, igencsak baljós dolog is.

3.Alternatív-Jace ahogy megjelenik Ashsel a Tündérkirálynőnél Claryt követelve. Na már most, gonosz-Jace, ez egy probléma. Tudod, Clarynek van egy saját Jace, nem kell neki kettő és téged biztos nem akarna. Persze mivel gonosz, ezt a kedves kis tanácsomat biztos nem fogadja meg. Ebből is baj lesz, ami meg fogja nehezíteni a friss jegyesek életét az biztos.

Szereplők:

"Shadowhunters are slow to love but once we love, we love forever."

Hol is kezdjem, van vagy ezer. Aki nem érdemli meg, arra több szót nem fecsérlek, nézzük kit miért szerettem.

Emma: Elismerésem. Érzelmi hullámvasút volt a könyv számára, tele próbatétellel, de kitartott. Amikor Cristinának tanácsot adott ujjongtam :D Humoros, okos, igazi harcos.

"“You might be in the cage, Jules, but as long as you are like this, I am in the cage with you.”"

Julian: Róla már írtam kicsit. Imádom, könyves álompasi egyértelműen. Művész, de nem úgy, mint Clary, neki nem engedte meg az élet, hogy a művész szíve olyan bohókás vonásokat adjon neki. Ő sokkal hamarabb kezdte a harcot a családjáért, az életéért, a szerelemért. Kicsit ijesztő, de ez teljesen megalapozott és ez megkülönbözteti a többi főszereplőtől.

""Julian has always been able to make sacrifices that were difficult and hide the pain it caused him.”"

Diana és Gwyn: Írtam róluk, az továbbra is igaz.

"Gwyn. The thought of him lit a spark of warmth in her heart. She closed her hand carefully around the petals."

Kieran: Neki se volt egyszerű dolga. Hirtelen szembesült minden fájdalommal, amit másoknak okozott, rátalált a teljes szerelemre, majd megölte az apját, király lett. Imádom őt is.

“Let me through, my Land, for I belong to you.”

Mark: Cuki. Igazából róla sok véleményem nincs ezen kívül :D

"Mark must have had the same thought, for he bent down, took a handful of mud, and rubbed it firmly into Kieran’s surprised face, leaving smears of dirt on his cheek and nose. Kieran was not pleased. He glared. “You did that because you enjoyed it.”
Mark grinned like a little boy and tossed the remaining mud aside."

Cristina: Igazi belevaló csaj, mindegy melyik dimenzióban vagyunk. Nagyon bírom, jó barátja Emmának. Igazán nem csodálom, hogy két pasit érdemel :D.

“Cristina, of all the people I know, you're the most generous, and you spend the most time thinking about what makes other people happy. I think you should do whatever makes you happy. You deserve it.”

Ty: Szemszögét egyszer, ha kaptunk lehet annyiszor se. Nagyon érdekes karakter, de ebben a részben nem voltam vele kibékülve, fentebb leírtam miért. Drukkolok nekik a következő könyvekben.

"“Ty’s not my shadow,” said Kit crossly. “My apologies. I suppose you’re his.”"

Kit: Ugyanígy, róla is sokat írtam feljebb. Bírom a srácot, a vége ellenére. Hihetetlenül aranyos volt végig. :D Szegény halálra volt rémülve a saját érzéseitől. :/ :D A tündéres dolgán meglepődtem. A humora még mindig ott van :D

"“Sometimes you need to guard people against the things they want, as well as the things they fear.”"

Jace: Ebben a könyvben nagyon Jace volt. Ennyit tudok mondani. :D

"“I’ll find you something. Something that says Herondale.”
“I could slay with my deadly sense of humor and wicked charm,” said Kit.
“Now that says Herondale.” Jace looked pleased."

Clary: Sajnálom, hogy utáltalak titeket, remélem nincs harag :D. Mostmár szeretlek titeket, jók voltatok!

"“This is probably a bad idea,” Jace said. “Like, a record-breakingly bad idea. Like a go-down-in-history bad idea. But—” Clary bounced to her feet. “What he means is, we’re in,” she said. “We love bad ideas.”
“That’s true,” Jace admitted, a smile breaking over his face. Suddenly he looked seventeen again."

Simon és Isabelle: Keveset szerepeltek, de azért nem hagyhatom ki őket.

"Isabelle shook her head, then bent down and unclipped a chain from one slender ankle. She held it out to Emma. “This is blessed iron. Poisonous to faeries. Wear it and you can pack a hell of a kick.” “Thanks.” Emma took the chain and wrapped it twice around her wrist, fastening it tightly.
“Do I have anything iron?” Simon looked around wildly, then reached into his pocket and pulled out a small miniature figure of an archer. “This is my D&D character, Lord Montgomery—”
“Oh my God,” said Isabelle.
“Most figurines are pewter, but this one’s iron. I got it on Kickstarter.” Simon held it out to Julian. “Just take it. It could be helpful.”
“I don’t understand about half of what you just said, but thanks,” said Jules, pocketing the toy."

Magnus és Alec: Annyira rossz volt nézni, ahogy Magnus egyre gyengébb ebben a részben, ahogy Aec félti :(
Mint az alábbi idézetben is leírja Magnus, hihetetlen Alec mekkora utat járt be. A szemem előtt nőtt fel *hüpp, hüpp* :D Emlékszem, hogy nem bírtam az elején, aztán igen, aztán egy elvakult szerelmes idióta volt, azt helyrehozta. Most meg itt van.... és erre szavak sincsenek. Egyik kedvenc párom valaha.

"Then Magnus had met Alec. He had felt drawn to him in a way he couldn’t have explained or anticipated: He had wanted to see Alec smile, to see him be happy. He had watched Alec turn from a shy boy with secrets to a proud man who faced the world openly and unafraid. Alec had given him the gift of faith, a faith that Magnus was strong enough to make not just Alec happy, but a whole family happy. And in their happiness, Magnus had felt himself not just free, but surrounded by an unimaginable glory.
Some might have called it the presence of God.
Magnus just thought of it as Alexander Gideon Lightwood."

Dru: Azt hiszem ő is főszereplő lesz a Wicked Powersben. Kíváncsi leszek milyen szálat kap. Ashsel esetleg(egész jó kis szóvicc:D)? Ebben a részben odatette magát, várom már, hogy jobban is megismerhessük. Főleg, amit a csata előtt véghezvitt... le a kalappal, meg azért az ületasszonyos színjátékért is. Emelett támogatott, akit csak tudott.

"“Don’t remain silent about what you want, or you may never get it.” “You are very wise,” Kieran said gravely.
“Well,” said Dru. “I actually saw that on a mug.”
“Mugs in this world are very wise.”"

Helen és Aline: Alinenek van egy temperamentuma, nagyon bírtam. Szegény Helen meg eléggé kétségbe volt esve, hogy nem ismeri a családját, de biztos hamar újra összeszokik velük :)

"„You can tell me anything, Helen.” „They hate me,” Helen said in a small voice.
„Who hates you?” Aline demanded. „I'll kill them.”"

Jia: Őt is bírtam, kitartó és bölcs. Évekig igyekezett nem elsüllyedni a Klávé ingoványán, amit a Cohort és a hidegbéke okozott, miközben a tulajdon lánya számüzetésben volt.

"“The world can change so quickly,” Jia said. “One day the future seems hopeful, and the next day clouds of hate and bigotry have gathered as if blown in from some as yet unimagined sea.”"

Adaon: Igazából az alábbi egy jelenetért került be ide, de azelőtt is bírtam. Látszik, hogy szereti Kierant, örülök, hogy a képességeihez mérten támogatta őt, amikor senki más a családjukból nem tette.

"“You would do that, Adaon? You would give me your cottage?”"

Alternatív-emberkék: Raphael, Cameron, Livvy, Diana...

"„And tell Magnus and Alec to rename their child!”"

Ash?: Na, róla aztán keveset tudunk. Sok gonosz ember között még nem egyértelműen gonosz, szóval van számára remény.

"„I hope that was a learning experience,” he said to Ash.
„I learned not to wear white to an execution,”"

Jaime, Diego és barátai: Emberek, akik megleptek, hogy mennyire bírtam őket. A börtönös jelenet Jaimevel és Diego megható...

"“Okay, everyone,“ Dru said. “These weapons are Diana's, and after today, they have to be returned to the store.“ “No worries,“ said Jamie. “I have written out a receipt.“
“He has not written out a receipt,“ said Diego.
“I considered it,“"

Összegezve

Imádtam, egyértelműen a kedvencem részem lett a trilógiából. Humor szokásos, hangosan röhögsz a legfeszültebb helyzetben is. A karakterek csodásan összetettek és imádnivalóak. Az érzelmek valódiak és befészkelik magukat a te szívedbe is. A történet izgalmas, fenntartja a figyelmed. Az írásmód profi, Cassandra Claretől már nem is várunk el kevesebbet. Váratlan fordulatok, szenvedély, életigazságok, romantika, izgalom, tervek, nyomozás, harc, gyász, család, akció, szeretet, szerelem, élet, halál, démonok, tündérek, angyalok... egy árnyvadász könyvben jóformán mindent megtalálsz. Kivéve persze az egyszerű életeket.

"He would be as everyone was, especially Shadowhunters: a patch-work of love and grief, of gains and losses. The love helped you accept the grief. You had to feel it all."

Olvasd el!

10/10*

Képek Pinterestről

Diana Gabaldon: A ​lángoló kereszt (Outlander 5.)

Itt is vagyok az Outlander sorozat 5. részével a Lángoló kereszttel. Kicsit rendhagyóan, de csak elolvastam az egészet :D

Fülszöveg:

EGY ​BÁMULATOS KALAND, AMI PRÓBÁRA TESZI A SZÍVET, MÉRLEGRE TESZI A LELKET ÉS MEGMÉRI A SZELLEMET… NYELVEZETE FRISS, GAZDAG LEÍRÁSOK TARKÍTJÁK, A TÖRTÉNET PEDIG CSELEKMÉNYDÚS… MAGÁBA SZIPPANT! CNN.com

A Korona észak-karolinai gyarmatán a gazdag arisztokrácia és a megélhetésükért küzdő telepesek állnak egymással szemben, törékeny egyensúlyban tartva a kialakult, feszült helyzetet.

Közöttük áll Jamie Fraser, egy talpig becsületes és tisztességes férfi. Miután száműzték szeretett hazájából, Skóciából, végre megkapta a földet, ami után áhítozott. Támasza rendkívüli felesége, Claire, a nő egy másik helyről és időből, aki az eljövendő események ismeretének terhes ajándékát hordozza. Korábban ez a tudás veszélyt és áldást is jelentett Jamie és Claire számára. Most talán pislákoló fáklyaként vethet fényt az előttük álló vészterhes éveken át vezető útra – vagy olyan tűzvészt okoz, amiben mindketten hamuvá égnek.

A lángoló kereszt egyszerre szívbemarkoló, letehetetlen, a legapróbb részletekig történelmileg hiteles és süt belőle a szenvedély.

„Egy történet, ami egyszerre megindító és varázslatos! ” Northern Echo
Vélemény:Gondolkodtam, hogy hogy értékeljem, de szerintem külön-külön fogom jegyzetek alapján.

1.kötet magyarul

"A ponyván kopogó eső zajára ébredtem, és első férjem csókjának érzésére az ajkamon."

Az előző rész után kiderült, hogy, ha nem szeretem az Outlandert akkor is szeretem szóval nem lesz itt gond :D Csak azon paráztam, hogy megint lesz pár olyan kör, mint a 4. könyv utolsó 400 oldalán, azt nem bírtam volna ki mégegyszer :D Nem volt. Hááát nem igazán, azt a szintet akkor sem érte el. El se hittem, de nagyon örültem :D.
Félrértettem a 4.végét. Bonett nem is halt meg?! Na neeee. Ezt hogy nézhettem félre?! Jajj remélem soha többé nem látjuk de reálisan nézve ez Outlander szóval biztos fogjuk. :(

Csak… ne álljatok a brittek oldalára könyörgöm! Tudom, hogy nehéz meg egy ideig tettethetitek, de végül ne kössetek ki megint egy háború vesztes oldalán könyörgöm!

Békés olvasásomat megszakította, hogy egy idióta vagyok. Megnézni az utolsó rész(eddig) fülszövegét? Nagyon nagyon nagyon nagyon k***ra rossz ötlet! Nem tudná valaki kitörölni az agyamból? Lééégyszi valakiiii! Miért vagy ilyen ki**** idióta, Én? Miért kellett ezt csinálnom?! És miért kell Diananak ezt csinálja??? Én ezt nem bírom!!!! Szerencsére aztán kicsit sikerült lenyugodnom, mostmár majdnem 100%-os a lelki békém. :D

Bármi bajod van megoldja a whiskey. Ennyi ivással csodálkozom, hogy még mindig ennyi baja van a szereplőknek ezen logika alapján :DD
Ha csak kevés ideig is tart ez a nyugalom, akkor is hálás vagyok érte. És tényleg! Az első jó pár száz oldal egész nyugis, Outlander mércével, meg maga a Paradicsomi Béke. Olyan jól esett! 

"– Ó, Jézusom, Jamie! – mondtam halkan, és éreztem, hogy könny szökik a szemembe.
Évek teltek el azóta, hogy utoljára így láttam őt álmában mosolyogni. Valójában házasságunk első napjai óta, Lallybroch óra nem.
Kisfiúként folyton ezt csinálta, mondta nekem akkor Jenny. Azt hiszem, ez azt jelenti, hogy boldog.
Ujjaimmal tekergetni kezdtem puha, sűrű haját a tarkóján, kitapogattam koponyájának tömör görbületét, a meleg fejbőrt és azon a hajszálvékony ősi sebhelyet.
– Én is – suttogtam neki."

Imádom őket! *_* Jamie, Claire, Roger, Brianna, Fergus, Marsali, a gyerekek... hatalmas figura mind :DDD és szakadok. Bugrisak. :DDD Ennyit szerintem még nem nevettem Outlanderen. Nincs víz? Jó lesz a kereszteléshez a whiskey is, hisz az az élet vize, hát nem? :DD

"– Mint egy nyavalyás páviántörzs – morogtam magamban. – És én alszom a főpáviánnal!"

Egy tömör és rövid Outlander már nem is lenne Outlander. Ellenben a szívroham szót lehetne használni rá. A nyugis fejezetek, részek, mondatok nélkül az egész egy véget nem érő megpróbáltatás lenne :DD Lehet ez a rész nem, de az eddigiek, meg úgy az egész sorozat, abszolút. Most képzeljétek el, hogy mindig csak akkor látjuk őket, amikor épp valami "izgalmas" történik, vagyis épp összeesküdött ellenük az egész világ. Rövidebb lenne, nem kérdés, de kibírná bárki ép ésszel? Én biztosan nem.

"– Sorcha – suttogta, és akkor döbbent rá, hogy pár pillanattal azelőtt így szólította Claire-t. Na ez tényleg furcsa volt, nem csoda, hogy Claire meglepődött. Ez volt a nő gael neve, de Jamie sosem szólította őt így. Szerette benne az idegenségét, az angolságát. Az asszony volt az ő Claire-je, az ő Sassenachja.
És mégis, abban a pillanatban, amikor Claire elhaladt mellette, Sorcha volt. Nemcsak „Claire”, hanem fény is."

Amikor láttam hogy a nőt Fannynak hívják arra gondoltam lehet lesz valami köze: spoiler a 8.fülszövegéig!!: Brianna jövőben születendő gyerekéhez(mert ő is Fanny), akivel a 8.fülszövege alapján a 20.sz-ban van, de most hogy itt van a kislányka arra gondolok hogy őt nevezik el Fannynak az anyja utàn és Brianna csak nevelni fogja de nem biológiailag az anyjaA mongolfoltról még életemben nem hallottam. Ezt is pótoltuk.
Influenzára a legjobb orvosság(a whiskeyn kívül természetesen) ha az embernek egy vészhelyzetet kell megoldania. Legalábbis ha Jamie Frasernek hívják az embert. Már én voltam rosszul helyette is :D.

Mi a franc történik itt? Mi ez a káosz? A végén kicsit elszabadultak az indulatok, kibontakozott egy kisebb káosz. :D Aztán valamennyire úrrá lettek rajta. Érdekes volt a kis nyomozásuk. És azt hiszem itt vége is az első kötetnek.

Ez volt a hosszabb része a könyvnek eredetiben ezt 810 oldal a második része pedig 634.

Semmi negatívumot nem tudok mondani az egészet imádtam és olvasom is tovább angolul a második részt. Annak a végén majd összegzem kicsit.
Még annyit, hogy természetesen ennek a résznek is gyönyörű a magyar kiadása.

"A múlt elmúlt, a jövő még nem jött el, és mi itt vagyunk együtt, te meg én."

2.kötet angolul

"I have lived through war, and lost much. I know what's worth the fight, and what is not. Honor and courage are matters of the bone, and what a man will kill for, he will sometimes die for, too. And that, O kinsman, is why a woman has broad hips; that bony basin will harbor a man and his child alike. A man's life springs from his woman's bones, and in her blood is his honor christened. For the sake of love alone, I would walk through fire again."(legeslegeleje a könyvnek)

Miután a könyv első felét elolvastam magyarul, úgy gondoltam foytatom angolul, ha már magyarul nem tudom. Most először olvastam Outlandert eredetiben. Jól kezdődött mondhatom, az első levélnek/nyilatkozatnak/aztsetudommivoltnak csak minden ötödik szavát értettem :DD Aztán szerencsére több sikerem volt, amikor már nem hivatalos nyelvezetet kellett olvasnom.

Ebben az első rész vége fele.... fúúúú. Egyedül az nyugtatott, hogy tudtam Roger nem halhat meg, hiszen az összes többiben is szerepel. De rohadt közel járt hozzá. És oda az énekhangja :(((. Nagyon sajnáltam szegényt, ez nagy veszteség neki. :( Ami meg azokat illeti, akik oda juttaták: I’m angry as hell at Tyron and that ungrateful bastard, but Jamie has little right to blame him because he had kinda did the same thing. Beated Roger near death with only one bloody question asked.

“You are alive. You are whole. All is well.”

Ezután... nehéz volt. Mindannyiukat sajnáltam.

“Nem halhat meg most kigyómarásban mert pár év múlva kell neki tűzben.” Ez aztán bíztató! :DD Ennél jobbat nem tudott mondani? Mellesleg kíváncsi leszek ez, hogy lesz. Még nem sikerült kiderítenem, hogy itt mennyire lehetséges megváltoztatni a jövőt. Én arra tippelek, hogy az a jelentés csak hazugság. Jamie kapaszkodik az életébe az biztos. Jól teszi. :D Claire és Brianna pedig zseniális, feltalálják magukat. :))

"…what I was born does not matter, only what I will make of myself, only what I will become."

Olyan szerencsétlenek és szerencsések egyszerre! :D Folyamatosan sz*r dolgok történnek velük, szóval szerencsétlenek, de legtöbbször kisebb-nagyobb veszteségekkel túlélik, szóval szerencsések.

Az utazásuk a partra izgalmas volt. :D Rendesen izgultam. Tudtam, hogy nagy baj nem történhet, de attól még féltettem őket és azt akartam, hogy intézzék már el, bár sok bizalmam ebben nem volt. És milyen jól tettem, hogy nem bíztam a sikerben, így legalább nem csalódtam nagyot.

A legvégén megint felgyorsultak az események. A felfedezés, amit Ian hoz, elgondolkodtató. Mellesleg ő miért is van itt? Mi történhetett? Ez Jenny levelére is igaz, komolyan muszáj volt ott abbahagynia???! :DD
Vége.

"…well, if women's work was never done, why trouble about how much of it wasn't being accomplished at any given moment?"

Összegzés: Ez a rész is különbözött az összes eddigitől. Nem tudom ez, hogy lehetséges, de mindegyiknek olyan különböző hangulatuk van. Ezé speciel fantasztikus volt. Nem mondom, hogy mindenkinek tetszene, hiszen relatíve nem történt annyi dolog, de én imádtam, hogy csak úgy éldegéltek, pár havonta megoldottak egy-egy kupac sz**t, ami a nyakukba hullott, aztán éldegéltek tovább. :D A pozitív karaktereket egytől-egyig a szívembe zártam. Tudnak nagyon hülyén viselkedni, de én így szeretem őket. 

Fraser's Ridge "Réme"

"She supposed that it it perhaps not fair to quarrel with someone on the basis of what you thought they were thinking."

Ezen a részen nevettem a legtöbbet. :D Családias volt, romantikus, izgalmas, nyugodt és nagyon Outlander szerencsére nagyon kiakasztó rész nélkül. Meg persze egy csomó életbölcsesség, megfelelően tálalva. 

"I understood very well just then, why it is that men measure time. They wish to fix a moment, in the vain hope that doing so will keep it from departing."

Míg az előzőben elgondolkodtam rajta, hogy tetszett-e(mielőtt ugye eldöntöttem, hogy elvakult vagyok és ha nem tetszik akkor is tetszik :D), itt meg se fordult a fejemben más vélemény, mint hogy ez bizony egy ötcsillagos könyv és abszolút imádtam.
Ajánlom mindenkinek! Persze az első résztől kezdve. :D

Az angol kiadás egyébként érdekes több szempontból, főleg a magyarral összehasonlítva, de úgy gondolom a magyar sokkal szebb.

Ami az angol-magyar különbséget illeti: nagyon jó a magyar fordítás. Tényleg, igazi mestermunka. Ha kibírom, akkor a következő részt is minimum félig magyarul akarom olvasni. Jó volt angolul, meg érdekes volt a skót beszédet tisztán látni, de pont azokat a gyönyörű leírásokat szinte sosem értettem. Magas még nekem? Lehet. Igazából a történet teljesen rendeben van, de az Outlander sokkal többől áll, mint történet, itt igazán fontosak a "töltelék" részek is. 

"He thought of such places in a way that had no words, only recognizing one when he came to it. He might have called it holy, save that the feel of such a place had nothing to do with church or saint. It was simply a place he belonged to be, and that was sufficient."

Persze az elhatározás egy dolog, az meg egy másik, hogy kibírom-e a következő rész magyar fordításáig. Főleg úgy, hogy ez a rész nem viselt meg annyira, mint az előzőek, így nem érzem úgy pihentetnem kéne :D. Tervezem a második kötetét ennek megvenni magyarul is. Még el kell döntenem, hogy hogyan tovább. Ritkán van ilyen, de tényleg nem érzem, hogy a magyar bármiben is rosszabb lenne, mint az eredeti, azon a kis tényen kívül, hogy eredetiben már kicsit előrébb jár az írónő, így gyorsabban olvashatnám a könyveket egymás után. Az biztos, hogy nagyon kíváncsi vagyok mi lesz velük a továbbiakban. Vajon kiderül ki a gyerek apja? Értem én, hogy őket annyira nem érdekli, de engem igen!

10/10*
Olvasd el!

Képek Pinterestről

Jennifer L. Armentrout: The ​Darkest Star (Origin 1.)

"We were all dark stars, but Luc . . . he was the darkest."

Jennifer L. Armentrout Luxen sorozatát kiegészítő sorozat első részéről hoztam ma értékelést, aminek a főszereplője Luc. Imádtam!

Fülszöveg:
When seventeen-year-old Evie Dasher is caught up in a raid at a notorious club known as one of the few places where humans and the surviving Luxen can mingle freely, she meets Luc, an unnaturally beautiful guy she initially assumes is a Luxen…but he is in fact something much more powerful. Her growing attraction for Luc will lead her deeper and deeper into a world she'd only heard about, a world where everything she thought she knew will be turned on its head…

#1 New York Times, USA Today, and internationally bestselling author Jennifer L. Armentrout returns to the universe of the Lux in this brand new series, featuring beloved characters both new and old.

Vélemény:

Várok már erre a könyvre egy ideje. A Luxen sorozat kedvencem lett és azon belül is az egyik kedvenc szereplőm volt Luc, nagyon vártam már, hogy többet megtudhassunk róla. Amióta megjelent és megrendeltem folyamatosan olvasni akartam, de tartogattam meg más dolgom volt. Ezt bírtam is egy hónapig, aztán gondoltam jobb könyvvel nem is kezdhetném az évet, így lett ez a 2019-es évem első olvasmánya.
A borító gyönyörű! Egyszerű, de csodás. *_* Nagyon jó a tapintása is. Az egyetlen dolog, ami ellene szól, hogy a borító valamiért kisebb, mint maga a könyv. :/
Luc♥♥ Imádom a srácot. Már az első felbukkanásától imádtam az eredeti sorozatban is, de itt még inkább. Férfivé érett, de még mindig látszott benne a régi Luc. A beszólásai, a mondatai, a beszéde,

“So damn beautiful that it sometimes kills me a little each time I look at you.”

a stílusa, az egész személyisége meg csak úgy általánosságban ő maga! <33 Szerelmes vagyok belé.

“Nothing is impossible…when you’re me.”

Ez tényleg jó könyv volt, de Luc nélkül üres lett volna. 

Daemon, Katy (és Archer)♥♥ Nagyon keveset szerepel(nek), de sokszor utalgatnak rá és én minden ilyenre ugrottam. Nagyon nosztalgikus volt róluk olvasni, ha csak nagyon, nagyon kicsit is. Kat több emeletet zuhant, mert a kis originek kidobták, wow! Imádtam, amikor Luc Daemont idézte,

"“I knew someone once who said modesty was for saints and losers.”"

vagy a velük történtekkel próbálta nyugtatni Evelynt.

"“I once knew of a girl who walked out in front of a speeding truck,” he said. “Well, that’s the story I heard." 

Walking out in front of a moving truck sounded a lot better than running into a parked car and knocking myself out. “Is that supposed to make me feel better?""

Olyan volt, mintha valamilyen szinten a példaképének tekintené őket, ami elég elrugaszkodott ötlet, tekintve, hogy... ő Luc! De így éreztem néha.

Azt hittem utálni fogom Sylviát de egészen szimpatikus volt. Amik kiderültek róla, azt sosem gondoltam volna. Igazából már az elején is.

Hozzászokhattam volna már amennyi sorozatot és spin-offot olvastam de még mindig nagyon vicces hogy én mennyivel többet tudok a főszereplőnél. Meg volt róla győződve, hogy Luc Luxen. Muhaha! Hát nem! Vicces, hogy a lány minden második gondolata, hogy unregistered luxen! És nem tudja hogy ezt legálisan tehetik :DD Of course they weren’t wearing disablers! They are national heroes dammit! :DD

“Why are you being so difficult? Just give me my phone and you’ll never have to see me again.”
… “But what if I want to see you again?”
I swallowed as my eyes narrowed. “But I don’t want to see your face ever again.”
The almost teasing smile began to fade. “Well, that’s rude.”

Egyébként nagyon bírtam Evelynt. Humoros, kedvelhető. Nem csinált nagy hülyeségeket. Kicsit néha túl makacs volt, de hát előfordul az ilyen. Nehéz neki.

Aprilt már az elején se bírtam, nem is értettem miért barátkoznak vele, de a könyv közepe felé csak romlott a helyzet és erősen elkezdett hasonlítani egy bizonyos Zara Bitchborn-ra. És vele az írónő szépen belecsempészett az írónő a történetbe, egy jó kis elfogadás témát. A problémákra valamilyen szinten lehetett számítani az utolsó Luxen részből. Akkor még nem értettem miért jó az Katyéknek, ha nincsenek regisztrálva, de az azóta eltelt évek alatt megértettem.

Heidit és a többi mellékszereplőt a jó oldalon bírtam.

"Struck speechless. Can’t blame you. How about this one? Good thing I have my library card, because I’m so checking you out.”
“Oh my God.” I laughed. “That’s terrible.”
“As bad as this? You know what’s on the menu?”
A smile tugged at my lips. “What?”
“Me ’n’ u,” he replied.
I rolled my eyes.
“Did you just come out of the oven?” he asked.
“Oh God.”
“Because you’re hot.”
“Please stop.”

A Nagy Fordulatot valamilyen szinten sejtettem, de igyekeztem meggyőzni magam, hogy csak képzelődöm, hiszen az lehetetlen! Nem akartam úgy járni, mint a PLL-nél, hogy nagyon kitartok egy történet állításaival ellentétes elméletem mellett, aztán amikor már biztos, hogy nem volt igazam, akkor meg már nem tudom máshogy nézni az egészet. De igazam lett! A részleteket persze nem találtam ki, de a lényegre rájöttem. Fúúú. Elcseszett egy helyzet, mit ne mondjak! Szegény Luc és Evelyn. Megértem Evelyn reakcióját, nem érzem úgy, hogy túllihegte volna, mert, ami történt az messed up a javából! De közben úgy sajnáltam Lucot! Ez egy tisztességes fordulat, már csak azért is újra akarom olvasni, hogy megnézzem milyen érzés úgy olvasni, hogy tudom biztosra mi van. Luc, le a kalappal, tényleg! 

"„I could do a lot of things. I have done a lot of things, and sometimes, I do hurt people,” he said quietly, softly. “But I could never hurt you.”"

Az origin ügye is. Fájdalmas, de komoly és szép szál.

Amikor elkezdtem írni ezt az értékelést még gondolkodtam, hogy 4,5 vagy 5 legyen, de mostmár szemernyi kétség sincs bennem, hiába első rész (kb.) ez akkor is egy 5 csillagos könyv. Izgalmas, romantikus, fordulatos, humoros, letehetetlen, több rétegű és szépen megírt. A vége nem zár le semmit, de nem is hagy minket szegény olvasókat lógva. :D

Ajánlom, de még mennyire!

"Luc’s chest rose deeply. The breadth of his shoulders stretched the worn gray cotton. His shirt read NO DRAMA LLAMA. That shirt was a lie. This boy was all about the drama llama."

10/10
Olvasd el! 

Képek Pinterestről

Róbert Katalin (szerk.): Meghitt ​pillanatok – Karácsonyi antológia

Újabb magyar novelláskötet és én ezt is imádtam. Amikor meghallottam, hogy karácsonyi antológia készül, nem volt kérdés, hogy megveszem. Nem mindig volt olyan karácsonyi, mint számítottam rá és voltak történetek, amik nem tetszettek annyira, de a nagy része nagyon tetszett. 

Fülszöveg:

Te szembenéznél a legrosszabb emlékeddel, hogy segíts a legjobb barátodnak?

Mernél szerelmet vallani egy titkos találkozón?

Engednéd, hogy egy titok közéd és a szerelmed közé férkőzzön?

Hiszel abban, hogy a testvéreddel mindig megtaláljátok a közös hangot?

Érezted már, hogy valaki éppen akkor lépett be az életedbe, amikor minden remény elhagyott?

Húsz novella, húsz pillanat, amikor megállunk kicsit és egyszerűen csak élvezzük az életet.

A Meghitt Pillanat antológiába a Könyvmolyképző Kiadó íróiskolai hallgatónak munkáiból válogattunk történeteket.

A kötetet színesíti Benina, Eszes Rita, Greff Magdi, Róbert Katalin és Rácz-Stefán Tibor írók egy-egy novellája.

Véleményem:

Nézzük őket külön-külön:

1.Róbert Katalin: Nyakamon maradsz
Cuki, macskás történet, ez a legrövidebb szerintem. Tetszett.

„Először vállalj tényleg felelősséget valamiért. Akármiért. Egy cserép muskátliért. Egy macskáért, mit tudom én. És ha képes vagy felelősséget vállalni bárki másért, ha komolyan tudsz venni valamit, akkor próbálkozz az emberi kapcsolatokkal”

2.Sztrinkó Réka: A Titkos Mikulás
Ez az egyik kedvencem, nagyon cuuuki. És teljesen bele tudtam élni magam, árasztotta a karácsony előtti sulis időszak érzését. Már az elején tudtam a csattanót, de nem bántam. A szereplőket is igazán megszerettem, főleg Barnabencét a fura neve és a dohányzása ellenére is. A legjobb barátnőt is nagyon bírtam.

"– Egy hete nem lehet veled értelmesen beszélni, kezdek féltékeny lenni Mária Teréziára. – Minka levetette magát mellém a hosszú padra, és elém tett egy szalvétába tekert, rózsaszín minyont. – Ő az új legjobb barátnőd? Vele szoktad megbeszélni Barnabencét is?
Elkezdtem lehámozni a cukormázba ragadt papírt, és nem néztem Minkára.
– Mária Teréziának vannak a legszaftosabb pletykái. Mindig jön ezekkel a bécsi testőrírókkal, pedig mondtam neki, hogy háremet mégse tarthat."

3.Benina: Hálás tévedés
Kicsit szomorkásabb, de reményteli képet fest a jövőre nézve és nagyon aranyos♥. Bírtam a kissrácot és szerettem a romantikus szálat. Külön pont az írónőnek, amiért a múltat pár mondatban, olyan jól le tudta írni, úgy éreztem tisztában vagyok vele mi történt velük. Bár ijesztő történetnek tűnik az elejétől, de én szívesen elolvasnám, ha ez lenne könyvben. Kicsit olyan Ezüsthidas. Komoly, kicsit szomorkás, de nagyon reményteli és aranyos. :)) Tetszett.

"Bray magához húzott, a szemében azt a szerelmet láttam tükröződni, amit én is éreztem. Végigsimított hüvelykujjával az alsó ajkamon, megremegtem az érintésre.
– Karácsonykor csókolózni kell. A Mikulás megharagszik, ha megszegjük az ünnep szabályait…
– Azt nem engedhetjük"

4.Sárközi Erika Nilla: Egy lámpa fénye
Cuki. Erről kb. ennyit tudok mondani. Tetszett.

„Félve pislantok Ádám felé. Huh! Helyes, mint mindig. Világosbarna, rövid haját szokás szerint beállította – néha, amikor mögöttem ült, még a wax illatát is éreztem –, a terepmintás, kapucnis pulcsija és a deszkás cipője van rajta. Neki nem kell bakancs, BMX-szel jár suliba. Mosolyog, miközben beszélget. Elfordulok, nehogy rajtakapjon, hogy nézem. ”

5.Sereg Gitta: Mindent a barátságért
Hmm… ez se nem karácsnyi se nem romantikus. Egy macska utáló lány keresi a majdnem barátnője macskáját és közben elmegy oda, ahol szakítottak vele? Hát nem tudom, néha kicsit vicces volt, de nem volt különösen érdekes. Semleges.

6.L.K.Patrícia: Az idő minden sebet…
Ez a legszomorúbb, eléggé megviselt. :(( Ezért nem tetszett, de szépen volt megírva.

7.Zugligeti Enna: Miért gyűrődik a Duna?
Ez se volt épp a legvidámabb, de nagyon érdekesnek találtam. Főleg a szimbólumokat, a magyarázatokat, hogy mit miért lát úgy, ahogy. Tetszett, hogy nem volt egyértelmű mi valóságos és mi nem. Szerintem a témái a testvéri szeretet, a család és hát megjelenik benne egy erős apakomplexus. Összegezve nagyon tetszett, mert különös volt és érdekes.

„Szimbólumokká halványítjuk a valóságot, így kevésbé rémisztő.”

8.Tóth Eszter: Szívvel, lélekkel
Amilyen deprimálóan kezdődött olyan jó lett a vége♥ De tényleg. Az elején szomorú voltam, meg dühös a lányra, erre a közepén így elkezdett fejlődni és a végén kaptunk egy szívmelengető történetet. Tetszett.

"– Ez micsoda? – kérdeztem.
– Szerintem fagyöngy.
– Nem hiszem, hogy itt hasznát vehetném – jegyeztem meg keserűen. Amúgy is, ki akarna megcsókolni? Anya elmosolyodott.
– Sose tudhatod, mikor jön el a herceg fehér lovon.
– Egy kórházban max hordágyon."

9.Szabó Krisztina: A csodák ideje
Ez se kezdődött a legfényesebben de aztán nagyon cuki volt. :) Tetszett.

„Utálom a karácsonyt.”

10.Rácz-Stefán Tibor: Mindent elsöprő
♥♥♥Meglepő, de aranyos volt. Kis szerelem első látásra. Tetszett.

„– Ahogy a vízcseppek elmossák előtted a valóságot. Ahogy kiürül az utca, a fákról lecsorog a víz – folytatja Marek, és közelebb csúszik hozzám. A karja az enyémhez ér, amitől ezernyi ponton kelek életre. ”

11.Tiszlavicz Mária: Az adventi vásár
<33 Újabb szomorú múlt, újabb aranyos történet. Tetszett.

„Mira elmosolyodott, és Márk újra érezte azt a bizsergető melegséget, amikor a lány Európa hatalmait szemléltette neki. A falhoz tolta őt, két tenyere a fiú válla mellett nyugodott. Márk játszotta Németország és szövetségesei szerepét, Mira egyik tenyere Oroszországot, másik tenyere Franciaországot és Nagy-Brittaniát szimbolizálta.”

12.Greff Magdi: Osztálykarácsony
Oh, ez meglepett de szuper! <3 *_* Tetszett.

"Tomi mindig is büszkén vallotta, hogy rá nem jellemzőek a csajos érzelmi viharok, és őt semmivel sem lehet kibillenteni a lelki egyensúlyából. Ez a meggyőződése pont addig a pillanatig tartott, amíg meg nem látta az új osztálytársukat.
Orsi szerelem volt első látásra. Testi-lelki kihívást jelentett, amikor a lány először leült elé. "

13.Eszes Rita: Elrendezett házasság
Ez a sok név! Igazán tetszett, csak kicsit zavart voltam az elején mert nem tudtam ki milyen nemű, milyen kapcsolatban áll egymással és, hogy milyen évben járunk, ne kérdezzétek miért feltételeztem, hogy a múltban, valószínüleg azért mert annyira hagyományosak. Érdekes volt és cuki, az első mondata elég jól összefoglalja. Tetszett.

„– TE BELESZERETTÉL A SAJÁT FÉRJEDBE?”

14.Őszi Alíz: Tudsz úgy hallgatni, mint a csillagok
Még cukibb♥♥És nagyon érdekes volt, hogy mi mindig csak egy napot láttunk, de közben tudtuk, hogy a szereplők többször találkoznak. Reménytelen romantikus vagyok tudom, de én kíváncsi lennék mi lett velük. Barátok maradtak? Összejöttek?

„– Az "egy perc, sok cseresznye” nem is létezik. Most találtam ki, mert láttam, hogy szomorú vagy."

15.Fráter Zsuzsanna: Havas utakon
<3
Most mit mondjak? Hogy ez is aranyos? Mert tényleg az volt! Így nem tudok mást mondani. Én nem mertem volna. Tetszett.

"– Ne izgulj, ha biztonságban hazajuttatlak, én is kérek valamit.
– Mit?
– Majd elárulom, ha megérkeztünk. Áll az alku?"

16.Chiara: Bakancslista
<333 *_* awww hjajj♥♥

"A szíve úgy kalimpál, mint egy megkergült metronóm, a gyomrában pedig mintha szétpukkannának a buborékok, és remegős szárnycsapásokkal pillangók
szöknének ki belőlük. Még a lába is elgyengül. A könyvek nem hazudtak."

„A szerelemnek nem kell feltétlenül bonyolultnak lennie.”

17.Misz Anna: Remény receptre
Ehh, sajnálom de ez igen erősen deprimáló számomra. Nem tetszett.

"– Mit fogsz csinálni ötven év múlva?
– Kiszekálom az unokáimból a lelket is – vágja rá gondolkodás nélkül. – És elcsábítok mindenkit az otthonban, ahova bedugnak.
Ezt nem esik nehezemre elhinni. Olyan lánynak hangzik, aki folyton mások társaságát keresi.
– És talán bungee-jumpingolni is fogok – teszi hozzá.
– Az nem veszélyes?
– Ugyan! Ha jól csinálod, semmi sem veszélyes.
Akkor ezek szerint én nem csinálom jól az életet, de ezt inkább nem mondom ki."

18.Novák Vica: Távol, mint a csillagok
Testvéri szeretet, család. Tetszett.

"– Abban a sorozatban az összes pasasnak ijesztő, fura feje van.
– Egyik sem olyan szörnyű, mint a te Kancsal Timmyd! – ellenkezem, mire a nővérem újra felkacag.
– Őt nem ér bántani! A dolgok jelenlegi állása szerint, ő életem szerelme.
– Rágót ragasztott a hajadba!
– Csak figyelemhiányos volt! És azóta biztos megkomolyodott.
– Amikor egymás mellett álltunk, azt se tudtuk, melyikünkre néz! Lehet, hogy igazából én tetszettem neki!
Annyira röhögünk, hogy Gracie-nek le kell másznia a létráról. Egymásba kapaszkodva vihogunk, miközben az égősor nyeglén csüng az ajtó felett. "

19.Vasváry Csilla: Adventi SMS-naptár
Cuuuuki*_ *_* Tetszett.

"December elsején érkezik az első hó és egy SMS.
Ez egy adventi naptár Dórának."

20.Nagy Roxána: Bőrömön a hó
♥Konfliktust az elejétől tudtam. A hangulat szuper, síélésért pluszpont és csak úgy szikrázott a levegő köztük <3 Tetszett.

"Szilárd pillantása elkapta az enyémet, szürkébe és kékbe olvadt az ég és a föld.
Fecsegni kezdtem az időjárásról, a szobatársakról, az érettségiről. Megpróbált félbeszakítani, de nem hagytam, dőlt belőlem a szó, egyre gyorsabban, egyre hangosabban hadartam, mintha a hangokkal
falat húzhatnék kettőnk közé.
A szája lecsapott az enyémre. Jeges ajkak forráztak, dércsípte ujjak futottak a nyakamon, beleborzongott mindenem.
Súlytalanná váltam. Emelkedtünk."

Összegezve imádtam. Csak kettő nem tetszett az Idő minden sebet…. és a Remény receptre, mert ezek nekem túl szomorúak voltak. Egy semleges a Mindent a barátságért. A többi tetszett. Kedvenceim: Titkos Mikulás, Hálás tévedés, Osztálykarácsony, Mindent elsöprő, A csodák ideje, Az adventi vásár, Elrendezett házasság, Tudsz úgy hallgatni, mint a csillagok, Bakancslista, Adventi SMS-naptár, Bőrömön a hó. De a többi és tényleg tetszett :)) És mindegyiknek gyönyörű volt a stílusa, az írásmódja. Igazán igényes. És könnyen olvasható. Szívmelengető.
A kötet tanulsága, hogy annyi aranyos fiút láttam már itt, hogy muszáj lesz az életben is összefutnom eggyel :D.
Ajánlom bátran és szerintem ez is kedvenc lett. :))
Ui.: Hiányoztak belőle a gyönyörű rajzok. Az előző részben imádtam, hogy minden történethez volt egy.

10/10*

Olvasd el!

Cassandra Clare: Árnyak ​ura (Gonosz fortélyok 2.) (Árnyvadász univerzum)

Cassandra Clare két év kihagyás után most eszembe jutatta miért is imádtam/imádom ennyire az árnyvadász világot. Az értékelésem spoileres az összes eddigi árnyvadász könyvre, de főleg a trilógia előző részére. Az erre a könyvre vonatkozó spoilereket kifeketéztem.

Fülszöveg:
A napos Los Angeles igazán sötét hely is tud lenni.
Emma Carstairs végre megbosszulta a szülei halálát. Azt hitte, békében élhet, mégsem tud megnyugodni. Hiába vágyakozik Julian után, meg kell védenie őt a parabataiok közötti szerelem rettenetes következményeitől, ezért inkább a fiú bátyjával, Markkal jár. Mark azonban öt évet töltött a tündérek között – vajon lehet-e még belőle valaha igazi árnyvadász?

Tündérföldén sincsen nyugalom. Az ellentündérek királya belefáradt a hidegbékébe, és többé nem hajlandó úgy ugrálni, ahogy az árnyvadászok fütyülnek. A tündérkirálynővel kötött alku és a Klávé törvényei között egyensúlyozva Emmának, Juliannek és Marknak meg kell találnia a módját, hogy megvédjék mindazt, ami kedves a szívüknek, még mielőtt túl késő lenne.

Gazdagítsd az élményeidet!

Vélemény:

Féltem nekikezdeni. Tudtam, hogy függővége van, ezért közelebb akartam olvasni az utolsó rész legalább angol megjelenéséhez. Ez remek ötlet volt ezúton is gratulálok önmagamnak. Más kérdés, hogy végül többek között az vett rá, hogy elolvassam, hogy (készakarva ha jól emlékszem) megláttam egy spoilert a végéről. Gondoltam, ha már tudom a végét akkor akár olvashatom is. Ezzel már egy kicsit tévedtem, hiszen nyilván tudni és olvasva átélni teljesen más dolog.

A függővégen kívül a másik dolog, ami visszatartott Emma és Julian kapcsolata volt. Cassienek mániái a tiltott kapcsolatok, ami kezdett már nagyon idegesíteni különösen, hogy ez mindig társul jó nagy adag kommunikációhiánnyal is. Olvasás közben megnéztem jessethereader videóját az első részről és ott meghallottam, amit eddig is tudtam csak annyira nem tudatosítottam, miszerint az árnyvadászok katasztrófák, ha kommunikációra kerül a sor. Nem lehetek együtt a szerelmemmel, mert különben megőrülünk majd ön és közveszélyessé válunk? Hmm a legjobb lesz, ha összejövök a tesójával és nem mondom el neki, hogy miért szakítottam vele. Véletlenül se ülünk le és beszéljük meg a dolgot. Neeem miért tennénk ilyet a végén még megoldanánk egy problémát!!!
Szóval attól tartottam, hogy ebben a könyvben annak a szenvedésnek leszek kitéve, amit Emma okoz az idióta tervével. Szerencsére sok enyhítő körülmény volt és végül(csak pár száz oldal kellett hozzá) megbeszélték a dolgot. Tudom. Döbbenet. Így szinte egyáltalán nem szenvedtem(csak kicsivel a megoldás előtt, de akkor jóformán fizikai fájdalmat éreztem). Emiatt.

Cassie viszont rendesen megkínzott egyéb dolgokkal is. Sarah J. Maas mellett indulhat a ki-tud-a-lehető-legalkalmatlanabb-helyen-szemszögöt-váltani versenyen a fődíjért. Ezeket kb. így képzeljétek el: (Star Wars) Luke, én vagyok az apád. SZEMSZÖGVÁLTÁS Mert miért is ne kínozna minket. De ez csak a türelmünk és az idegeinket teszi próbára, Cassie ezzel nem elégszik meg, neki a szívünk is kell, így abban is jól megforgatja a Végzet kardját. Hupsz, most jöttem rá milyen tökéletes hasonlat ez. A vége durva. Sokkoló.
De ne szaladjunk ennyire előre. Ott tartottam, hogy Emma és Julian nem szenvednek annyit, mint féltem és végre kommunikáltak kicsit. Nézzük kik miatt imádtam addig a bizonyos beszélgetésig is a könyvet.
A mellékszereplők. Amilyen idegesítő főszálakat, olyan remek mellékszálakat ír CC. A Végzet ereklyéiben Malec(jó azt a bizonyos halhatatlanság ügyet, azért nem tudtam elfelejteni, ha már idegesítésről van szó), Sizzy és a többi szereplő akik feldobják a sztorit, amíg a fő szerelmes párunk szenved a saját(részben) hülyesége miatt. Ebben a trilógiában se fukarkodott az írónő, olyan szereplő csoportokat ismertünk meg, hogy ihajj!

"– És hol vannak a gyerekek? Magnus levette a kabátját, és odadobta Alecnek, aki gyakorlott mozdulattal kapta el. Láthatólag rendszeresen így csinálták.
– Egy Cristina nevű kedves lánnyal hagytam őket. Azt mondta, szereti a gyerekeket.
– Te idegenekre hagytad a gyerekeinket?

Kieran elég fura ezen a képen, de Christina és Mark jó.

– Mindenki más alszik – mondta Alec. – Aztán meg ismer altatókat. Spanyolul. Rafe beleszeretett."

Kezdjük a Christina-Mark-Kieran hármassal. Te jó ég. Amíg olvastam azt hittem csak én képzelem, hogy ezek mindjárt olyan édes hármasba állnak össze, hogy olyat én még nem láttam, DE NEM! Nem csak én képzeltem!! :DDD hahaha Emma is megjegyzete én meg hirtelen nagyon egyetértettem a lánnyal. Szakadok. Egyébként minden támogatásom az övék. Ilyet még nem shippeltem, de most készséggel. Hajrá! Remélem összejön nekik, igazán kegyetlenség lenne, ha valamelyikük végül kiesne. Tartok tőle, hogy ez lesz és valamelyikük meghal. :(

"– Ki kíváncsi a filmekre meg a tévére, amikor vannak könyvek is? – kérdezte méltatlankodva Ty."

Ty-Kit-Livvy. Az ikreket már az előzőben is bírtam, ez most sem változott. Kitet még csak most ismerjük meg. Néha nagyon szeretem, de fel tud bosszantani. Tipikus Herondale összegezve, le se takadhatná. Elmés és vicces dolgokat mond, segít ha kell aztán meg hopp meg akar szökni. Áhh, megbocsátom neki a megfutamodási vágyát és maradjunk abban, hogy imádom a kölyköt. Legjobb példa rá a Cohors(nagyon keverem Colleen Hoover rajongóival remélem most jól írtam, csak egy betű tér el)-zal kapcsolatban a gondolatai: nem jó, ha elkezdünk listázni, ez már a mondénoknak sem jött be lásd II. Világháború. Sok helyzetben nagyon tudtam vele azonosulni. Tyjal shippelem. Ja és Simonnal sürgősen meg kell ismertetni! Ha már így eszembe jutott, ők nagyon hiányoztak nekem(persze, így is szereplő túltengés van). Ja és róluk jut eszembe szegény Marisolék.

"– Egyszer találkoztam Jace Herondale-lel. – Zara várakozással telve nézett körbe. – Azta! – szólt Kit.
Ez a fiú tényleg Herondale, gondolta Emma. Sikerült Jace-éhez fogható közönyt és szarkazmust sűrítenie egyetlen szóba."

Druval eddig nem sokat foglalkoztunk, de érzéseim szerint ez változni fog. És itt megragadom az alkalmat és felszólítok mindenkit, hogy emlékezzünk meg egy perc néma csenddel azokról a szereplőkről, akik elhanyagolva érzik magukat, a többiek közé nem tartozónak gondolják magukat ilettve mindenből kihagyják őket. ...... Na, ezzel is meglennénk. Tovább.

Jace és Clary. Tudom, tudom, de ebben igenis mellékszereplők vagy még az se. Nem valami jó hangulatban váltam el tőlük az utolsó rész vége után. Lehet erre kicsit a tv-sorozatos karaktereik iránt érzett utálatom is rájátszott, de mindenestre nagyon kiakadtam Claryre, amikor Jace lánykérésén habozott, majd nem mondott igent. Nagyon nagyon kiakadtam. Azóta van időm lenyugodni, örömmel jelentem, hogy teljesen sikerült. Mondhatom, hogy egész tiszta lappal indított nálam Clary ebben a könyvben és nem játszotta el a bizalmamat. Merthogy az ok, amiért nem mondott neki igent az az, hogy tudja, hogy hamarosan meg fog halni és a házasság során olyan esküt tenne Jacenek, amit nem tud sokáig betartani, hiszen meg fog halni. Még olyan kegyes voltam, hogy azt is elnéztem neki, hogy természetesen ezt sem Jaceszel beszéli meg. Valamilyen szinten még meg is értem, hogy miért titkolózik, de azért mégis inkább meg kéne ezt beszélniük.

"Max viszont úgy aludt, akár egy kőszikla – méghozzá egy imádni való, nagy szemű, foghíjas mosolyú sötétkék kőszikla. Amikor Cristina, Mark és Kieran lerohant a lépcsőn, és Alecet, Magnust meg a két gyereküket találták az Intézet szalonjában, Evelyn már ott morgolódott, amiért boszorkánymesterek tették be a lábukat a házba, meg mert a sötétkék szerinte nagyon nem kívánatos szín, ha valakinek a bőréről van szó."

Maleeec. Úúúristen még mindig totálisan imádom őket. Szerepeltek többet és a gyerekek is és segítenek és rohadt menők áááá. De mi van Magnusszal és a boszorkánymesterekkel? Ez aggasztó.

"– Á, a Cohors! – Magnus összenézett Aleckel. – Jól ismerjük őket. Horace Dearborn és a lánya, Zara. – Horace? – csodálkozott Mark.
– Sajnálatos módon ez a neve – bólintott Magnus. – Ennélfogva úgy gonosz, ahogy van."

Éés meg is van a következő utált szereplőm, gratulálok a poszthoz Zara! És egy társa is van, csodás! Gratulálok Samantha! De tudjátok mit, ne álljunk meg itt legyen akkor már az egész rohadt csoportuk. Olyan szinten taszítanak! És vannak emberek, akik bedőlnek. És tudjátok mit, a való életben is vannak olyan emberek, mint Zara és társai és az emberek itt is bedőlnek. Rendkívül frusztráló az ellenük folytatott harc. Amit Zara ott levágott a végén Alecnak a Magnusszal való kapcsolatáról! Az egyik kedvenc jelenetem lett :DD Alec drágám, nagyon jól csinálta. Awww <3

"– A Herondale-ek mindig is híresen csinosak voltak – mondta Bridget –, de ha engem kérdeztek, szexuálisan a Lightwoodok a legvonzóbbak.
Alec kiköpte a teáját. Magnus meg sem rezzent, de látszott, hogy komoly erőfeszítésébe telt."

Will Herondale. Nem szerepel szigorúan véve ebben a könyvben mégis éreztem a jelenlétét és fáááááj. Nem tudom elfogadni, hogy meghalt! Tudom, hogy szép, boldog és hosszú élete volt, de akkor is szomorú. A mazochizmus következő fokozataként eldöntöttem, hogy újraolvasom a Pokoli szerkezeteket. Még a könyv olvasása előtt szembejött velem ez az idézet és percekig folyamatosan röhögtem rajta:

"A hatalmas könyvtárban akadt pár drágának tűnő első kiadás, de a legtöbbet telefirkálta valami Will H. nevű nyomoronc."

Szeretem Kitet és ez tényleg jó volt most elnézem, de legközelebb ne merje lenyomoroncozni! Elkezdeném fejtegetni mennyi nézőpontból fergeteges ez a rövid kis idézet, de akkor elrontanám a viccet :D.

Dianat és Gwynt shippelem, mondjuk egy kicsit szerintem problémás lenne a kapcsolatuk tekintve Gwyn khm "foglalkozását". Nem sejtettem, az ő szálukról semmit, így minden kellemes meglepetésként ért. ARRA pedig nem számítottam.

Néha a feszültség elérte azt a szintet, amikor le kellett raknom a könyvet. A legdurvább ilyen résznél fogtam magam és vagy fél óráig magyaráztam tesómnak az egész helyzetet(ő is magyarázott nekem valamit cserébe) és dühöngtem neki valamint különböző hangokkal, amik még véletlenül se álltak össze értelmes szavakká, igyekeztem kifejezni az érzelmeimet a könyvvel kapcsolatban. Csak ezután voltam képes folytatni.

Valamikor a könyv háromnegyedénél figyeltem fel a fejezetcímekre. :DD Kicsit se vészjósló az összes áhhh.

Nagyon megviselt. A folyamatos feszültség, a szerelmi huzavona, hogy minden egy átkozott katyvasz és persze az írónő kegyetlenkedése. Például a vége. Pont találtak egy legkisebb rossz megoldást. Árnyvadász létüket meghazudtoló módon ezt majdnem őszintén elmondták a klávé egy emberének, Robertnak. Erre átszúrja egy rohadt kard, amit egy labilis pszichopata forgat, akinek évszázadok óta halottnak kéne lennie és nem mellesleg egy rendkívül veszélyes könyvet hordoz magával. Pedig már pont kezdtem megkedvelni, szegény Alec. De itt még nincs vége és most jöt az, amit már lespoilereztem magamnak, Livvy halála. Ugyanis az előbb említett kard hát nem őt is átszúrja?! Hát, de. Sajnos ez elkerülhetetlen volt. A Blackthorn testvérek túl sokan voltak egyszerűen lehetetlen volt, hogy mind túléljék. Nagy esély van rá, hogy még valaki meghal közülük :(((. Livvyt pedig nagyon bírtam. :,(( Könnyeztem is kicsit.

"Ahogy Kit apja szokta volt mondogatni különböző bűnözőkkel kapcsolatban, Julian az a fajta ember volt, aki ha leereszkedett a pokolba, úgy jött ki onnan, hogy maga az ördög tartozott neki egy szívességgel."

Összegezve IMÁDTAM! Már szinte azt hittem, hogy kezd elmúlni az Árnyvadász szeretetem erre jött ez és wow! A karakterek, a történet, a stílus az egész világ fantasztikus! Imádom Emmát, mert igazi harcos és hihetelen beszólásai vannak, Juliant mert úgy képes szeretni, ahogy senki és a végletekig odaadó (imádom, de néha megijeszt, osztom Emma véleményét). Amikor épp nem kerget ki a világból, akkor az egyik legerősebb alapokra épülő kapcsolat az övék az Árnyvadász világban. Nekem is kell egy Jules. Imádom Kierant, Markot, Christinát, Tyt, Kitet, Livvyt, Alecet, Magnust, Willt (jólvanna tudom!), Gwynt, Dianat, a kisgyerekek pedig imádnivalóak. Druval őszintén nem tudok mit kezdeni, őt inkább csak szeretem. Imádom a humort, ami még mindig a toppon van. Meg természetesen letehetetlenül izgalmas, de ezt már említenem se kéne.

"– Más családoknak vajon mi lehet a mottójuk? – elmélkedett Emma.
– Ismersz párat?
– A Lightwoodoké az, hogy „Jót akarunk”
– Nagyon vicces.
Julian a lányra pillantott.
– Nem, tényleg ez a mottójuk.
– Komolyan? És a Herondale családé? „Kifinomultak, de undokok”?
A fiú rántott egyet a vállán.
– „Ha nem tudod, mi a vezetékneved, valószínűleg Herondale lehet”.
Emma nevetésben tört ki.
– És a Carstairseké? – kérdezte, és megkocogtatta Cortanát. – „Van ám kardunk”? „Tompa szerszámok lúzereknek”?
– A Morgensternekét is sejtem – folytatta Julian. – „Kétség esetén robbants ki egy háborút”.
– Vagy mondjuk: „ Volt köztünk egyáltalán akár csak egy jó arc is, de most úgy komolyan”?"

A csillagozás nehéz. Annyi szuper dolog van benne, hogy simán kiadná az 5 csillagot, de találok benne kevésbé jó dolgokat is rendesen, így kötünk ki a 4,5 csillagnál. Mínusz a szerelmi huzavonáért, a kommunikáció sokáig hanyagolásáért, a feszültségért, az egész átkozott katyvaszért és egyéb kicsiségekért.
Ja, a borító kicsit fura. Nem illik a trilógia többi részéhez. A város és a színvilág jó, de a figura. A-a.
Kell a következő rész, még jó, hogy előrendeltem. Viszont erősen félek, mert Cassie nagyon kegyetlen és úgy veszem észre, hogy egyre kegyetlenebb. A megoldandó problémákra inkább nem is gondolok. Lehetetlen, hogy minden jól sikerüljön, így könnyekre számítok.

Na, ez hosszú lett. De hát a könyv is hosszú, nincs mit tenni. Így se fejtettem ki mindent, úgy ahogy megérdemelné.

10/9
Olvasd el!

Képek: Pinterest táblámról