Júliusban olvasott könyveim

Sziasztok!
Hihetetlen milyen gyorsan telik az idő, máris itt az Augusztus, ami azt jelenti, hogy egyrészt mindjárt megint suli (:''((((() másrészt, hogy elhoztam nektek a júliusban olvasott könyveimet. 

Miután az előző hónap nem sikerült valami fényesen, többek között a Varázslók okozta enyhe olvasói válság miatt, most elhatároztam, hogy ezt nem engedem meg többet. Nem tetszik a könyv? Kész, lerakom. Na, ez ott hiúsult meg, hogy a júliusi Mini-könyvklubos kötelező, a Rengeteg fele előtt kicsivel elakadtam. Nem tudom mi történt a Mini-könyvklubos kötelezőkkel, hogy 3-ból pont a kettő korábban nem olvasott könyv nem akart csúszni nekem. De nem hagytam magam! Szerencsére időben elkezdtem olvasni, így nem hajtott a tatár több részletben végül megbírkóztam vele és hogy az olvasói válságot elkerüljem, közben elolvastam pár könnyed is könyvet. 

A hónap legeleje se ment simán, mert a nagy sikerű Cinder bár tetszett, de nagyon nehezen olvastam. A második részével meg szenvedtem egy darabig, aztán félreraktam későbbre. A hónap többi része viszonylag gördülékenyen ment, kisebb megingásokkal.

Ennyi is lenne a rizsából, nézzük mennyi is az annyi. Az előző havi 8-hoz képest, amit ugye nagyon keveselltem a szabadidőm mennyisége miatt, ebben a hónapban több mint kétszer annyit olvastam, 19-et. Ebből 3 rövid volt(200>oldal>100), 2 nevetségesen rövid gyerekköny (nosztalgiáztam), és 13 normális hosszúságú vagy hosszú és a bazi hosszú Outlander :D. Elégedett vagyok ezzel a hónappal.


De nézzük is mik azok a könyvek, amiket kiolvastam!

(Igen, még mindig olvasási sorrendben)


Jó volt és tetszett. 
Rengetegen ajánlották és már nagyon vártam, hogy olvashassam, mert imádom a retellingeket. 
Cindert nem igazán tudtam hova tenni, nem tetszett, hogy semmit nem árult el Kainak. 
(Értékelésem)


Még mindig tetszik. 

Harryt nem bírom, mert Will és Winie közé áll. 

Will elmondhatta volna, nem értem miért nem kiabálta egyszerűen el és kész, megértette volna azonnal. 

A vőlegény hajkurászás nagyon tetszett. 

Olvasom a következő részt, kár, hogy az lesz egy ideig az utolsó.

Jó volt. 
Harryt még mindig nem szeretem most még inkább az útjukban van. Vele nem jöhet össze Winie! 
Winie makacs, mint egy öszvér, de örülök, hogy eddig ő az egyetlen Langton, aki így gondolja. Audryt nagyon megkedveltem. 
Kár, hogy még csak ennyi jelent meg.

EZ HIÁNYZOTT NEKEM!

Ez a könyv LENYŰGÖZŐ volt. 

Kirángatott életem első olvasói válságának a széléről.

IMÁDTAM! 

Ez hihetetlen! Két három hete minden egyes könyvemet úgy olvastam, hogy mikor lesz már vége. Féltem, hogy ez hova vezet, mert egy jó kis olvasói válság marhára nem hiányzott 39 elolvasatlan könyvvel a nyár elején. 

Ezt meg elkezdtem fél ötkor és most itt vagyok talán kilenc órával később (ilyenkor még annyira se megy a matek mint nappal), a lényeg, hogy hajnali fél kettőkor, mert eddig nem tudtam letenni.
Imádtam! Az egyik legjobban azt, hogy Ridge siket. 

Igazából imádtam, bár szörnyen rövid volt, de nem is akartam most hosszú könyvet olvasni, így pont jó lett. Mivel tudtam a végét, mert én hülye lespoilereztem magamnak, ezért a dolgok ismeretében az első felében a könyvnek szinte végig könnyeztem. A haragtól és a sajnálattól. De főleg a haragtól. Olly és Maddy kapcsolatat hihetetlenül cuki! Imádtam őket és kell nekem egy Olly. Tetszettek a kis rajzok, táblázatok, ábrák. Tetszett, hogy ilyen változatos a könyv. Tetszett, hogy Maddy imád olvasni. Imádtam a stílusát is. Az alapja nagyon ötletes. 
Alig várom már, hogy láthassam a filmet, mivel amiatt hallottam előszőr a könyvről és jónak tűnik. Ja, az utazásuk volt a kedvencem! Borítók közül a filmes a jobb. Bátran ajánlom mindnekinek, könnyű kis szívszaggató olvasmány.


Nem tetszett. Mi is tetszett volna rajta? De hihetetlenül ZSENIÁLIS és borzasztóan érdekes könyv. Utáltam és imádtam egyszerre. Utálom a disztópiákat és ez a legjobb vagy legrosszabb (nézőpont kérdése) disztópia, amit valaha olvastam. Mindenkinek EL KELL OLVASNIA! Ne várjátok, hogy szórakoztasson vagy ellazítson, mert ez annál sokkal több. És ezt én mondom, aki minden könyv végére Happy Endet vár el és utálja a tragikus, komoly történeteket. Ezt akkor is kell olvasni. Nekem is el kellett olvasni. Szóval nem érdekel milyen kifogásod van, ha vagy már 14 körül, esetleg már vetted töriből a 20.századot és értetted is, akkor olvasd el! De ne lepődj meg, borzasztó lesz!



Tetszett. Az eleje nagyon lassan indult be, érdekes volt, tetszettek a rajzok meg minden, de elég nehezen olvastam. Aztán túllendültem a kritikus ponton, a felén és onnantól felpörögtek az események, azt már imádtam. Ötletes, vicces és könnyed. Nem értettem a fülszöveget és az amnézia miatt nagyon mást se. Többször elgondolkodtam, hogy nem a második résszel kezdtem-e, de nem.
Tetszett, jó kis könyv volt hamarosan folytatom a 2. résszel.




Gyerekkori kedvenc könyv és tv sorozatom volt, sorra hoztam ki őket a könyvtárból, ha nem vettük meg. Ez volt a könyvekből a kedvenc részem. Nosztalgikus érzés volt újraolvasni és rácsodálkozni, hogy mostmár mennyire más. De a régi emlékeket semmi nem írja felül már.


4 vagy 4,5 csillag, ez itt a kérdés… Na jó, marad a 4, hogy fejlődhessen a sorozat még. Nagyon nagyon szerettem! Az eleje, amikor még nem ismerték egymást egy kicsit lassan indult nekem, de aztán ráhangolódtam a könyvre és nagyon tetszett! A Hollófiúkat (nem az összeset, de azt a négyet) imádtam! Mindig bírom, az ilyen baráti társaságokat, ahol mindenkinek van valamilyen szerepe, különleges személyisége és őket tényleg imádtam. Gansey, Ronan, Adam, Noah. *_* Blue egy picit idegesített. Nem volt az a kimondottan idegesítő főszereplő, de voltak fura pillanatai. Pl.: Azt mondja az anyja a szabad döntés híve, nem korlátozza őt, a következő percben meg már panaszkodik, hogy az anyja folyamatosan irányítani akarja. Meg van az a másik kicsit hibás dolog, hogy bevalássa szerint a házuk tele van nőkkel, nagynénikkel, barátnőkkel… de senki más nem lakik ott rajta és az anyján kívűl csak Persephone, Calla(remélem így hívják), Orla és nagyon idéglenesen Neeve. Lehet csak szerintem, de ez nem olyan hű, de sok! Na mindegy. 
Ebben az érdekes kis szerelmi háromszögben, ami egyelőre még nem is az, Ganseynek szurkolok. 
Értem már miért olyan vegyesek a vélemények erről a sorozatról. Tényleg különleges hangulata van a könyvnek, ami vagy megfogja az embert vagy nem. Engem megfogott! Tetszett a története, imádtam a szereplőket és a borítót is. Viszont! Mi a franc volt a vége? Abbahagyták a legizgalmasabb pillanatban, aztán meg se magyarázták! Mi történt? Mi van Adammel? Mi az az utolsó mondat? Nagyon remélem, hogy a következő részben elmagyarázzák, de szerintem igazán el lehetett volna itt is. 
A fordulatokat viszonylag jól meg tudtam jósolni mindenféle Látói tehetség nélkül is, de nem volt kiszámítható. A vége felé volt olyan rész, ahol egy kicsit abba kellett hagynom az olvasást, mert olyan izgalmas volt, hogy már nem bírtam, aztán persze gyorsan folyatattam. 
Nemsokára folyatom a következő résszel. :))

Nagyon tetszett, de nem ütötte meg az első színvonalát. 
Pearl és Boyce cukik voltak, meg minden, de semmi különlegeset nem éreztem velük kapcsolatban. Az a pillanat viszont megér egy említést, amikor rájöttem, hogy mégis van kapocs az 1. és ez között a rész között. Addig egyáltalán nem értettem ki az a Boyce meg Pearl és miért pont ők lettek a főszereplők. Szerettem volna, ha Landon/Lucasnak és a barátnőjánek (J betűs névvel, de nem tudom leírni :D) van egy tisztességes jelenete, sajnos ez a vágyam nem teljesült, de legalább minimálisan szerepelek. 
Brittet megkedveltem, Melt nem. Őszintén nem tudom, hogy lehet Pearl legjobb barátnője és nem is törte magát a könyv, hogy erre válazt adjon nekem. 
Mitchelle(így kell írni a nevét?) engem igencsak emlékeztetett az Elviselhetetlenben Tess volt féjére, bár ő kétségtelenül sokkal rosszabb volt. 
Ui.: Cseppet meglepődtem amikor megláttam az utolsó oldalon a 007-es elit team számot (és nem azért mert James Bond :D), használtan vettem foggalmam sem volt róla, mikor vette az előző tulajdonos. 
Ui.: Ez miért vöröspöttyös? Nem igazán vagyok tisztába a pontos definíciójával mi VP-s és mi nem, de úgy érzésre ennek inkább Rubin pöttyösnek kéne lennie.

Hajszálra pontosan ugyanolyan, mint az előző. Csak most inkább az eleje volt jobb és a vége unalmasabb. Ha ez a sorozat meg is jelenik tovább, én már nem fogom elolvasni.

"– Egy könyvnek nem kell mágikusnak lennie ahhoz, hogy értéket képviseljen."
A könyv a Mini-könyvklub 7. fordulójának júliusi kötelező olvasmánya és ezzel az utolsó megszabot kötelező olvasmánya, mert jövő hónapban már szabadon választott fantasy van. Végre. Nekem valahogy ezek a júniusi, júliusu olvasmányok nem akartak csúszni. Előző hónapban a Varázslók, most meg ez... Lehet Lev Grossman tehet róla, azt írta ezt meg ajánlotta... Gyanús!
De lássuk is, hogy mi a véleményem róla!
"A mi sárkányunk nem falja fel az elrabolt lányokat, akármit is mondjanak róla a völgyön kívül."

Elfogott a nosztalgia így elővettem ezt az aranyos mesekönyvet, amit rojtosra olvastak nekem. Érdekes volt, hogy mostmár én is el tudtam olvasni :D és, rájöttem miért olyan házat rajzoltam(ok) mindig, amilyet. Szerintem több tucat ilyen gyerekkori rajzom van. Ház, három ablak +padlás, gomolygó füst a kéményből, kerítés, veteményes, tó, baromfi, kívül kutya. 
Határozottan ez volt a kedvenc mesekönyvem.
Most meg már a kistesómnak olvashatom.

Imádtam! 
Az első két fejezetet egy huzamban végigröhögtem, legszívesebben folyamatosan olvasgattam volna fel belőle a testvéremnek, de sajnos nem olvasva nem olyan jó. Na, majd ha ő is olvassa, meglátja. 
Előre tudtam, hogy imádni fogom, hiszen Percy meséli a mitológiát! Valaki, akit imádok mesél valamit, amit imádok! 
Imádtam, hogy sokkal mélyebben megismerhettük az isteneket és az undorító dolgaikat. Itt aztán minden volt, erőszak, csalás, lopás, gyilkosság, vérfertőzés, versengés, intrika és mindezt a lehető leggyerekbarátabb módon, de úgy, hogy még nem volt nevetséges. Percy beszólásai, kommentjei fantasztikusak voltak. 
Bár a legtöbb mindent már nagy körvonalaiban tudtam, de sok dolog nekem is új volt és biztos vagyok benne, hogy a hősösbe még több lesz az új, arról nem tudok sok mindent. 
Viszont muszáj megemlítenem az én legnagyobb bánatom a könyvvel kapcsolatban. A borító! Ennél rondábban csak akkor mutat, ha a másik része mellé rakjuk és akkor azonnal feltűnik, hogy rengetg oda photshoppolt elem ugyanúgy oda van photoshoppolva arra is! Páldául Percy. Borzalmas, zűrzavaros, ronda és nagyon béna. Percy bőre lila és elmosódott, a keze az oszlop mögött van ezért olyan, mintha az a látszólag nagy oszlop kisebb lenne, mint Percy. Ráadásul a filmes Percy van rajta, ami már magában is ejjj. A másik borítóján ugyanúgy megtalálható, mint mondtam Percy, a villám (ugyanaz a villám!), és az egyik oszlop. A fura színes égről a színes (pl. kék!) csilagokkal már ne is beszéljünk! Utálom. 
De mindegy is nem számít a borító igaz? De azért igen, mert ha ezt akkor látom meg amikor nem ismertem még a sorozatot és nem bízok benne maximálisan, hogy imádni fogom, akkor meg se veszem. Így is elgondolkodtam rajta, hogy inkább angolul rendelem meg annak jobb a borítója. 
Most, hogy kidühöngtem magam mondom, hogy tényleg baromira elképesztő egy könyv és személy szerint nekem még pár normális résznél is jobban tetszett. 
Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Nagyon tetszett, csak úgy faltam a lapokat, ezért sokáig gondolkoztam rajta adjak-e neki 4,5-öt. Adtam.
Tényleg nagyon nagyon tetszett, ez egy jobb fajta LOL könyv, ajánlom!

"Rendszeresen tűnnek el emberek. Kérdezzék meg bármelyik rendőrt! Vagy még jobb, ha egy újságírót kérdeznek meg. Az újságírók részben az eltűnt emberekből élnek."
Teljesen össze vagyok zavarodva ettől a könyvtől és csakis azért írok róla, ilyen kevéssel az olvasása után (mert biztos értelmesebb lenne, ha hagynám kicsit leülepedni), mert sürgősen el akarom kezdeni a belőle készült sorozatot és nem akarom, hogy az megváltoztassa a könyvről alkotott véleményem. (Körülbelül százszor néztem meg az előzetest a könyv olvasása közben.) Ezért lehet, hogy ez most enyhén össze-vissza lesz, de igyekszem azért rendezni a gondolataim. A sorozatról is szeretnék majd írni valamilyen formában, miután végeztem az első évaddal. 
De kezdjük is!
IMÁDTAM!

Sokkal kevésbbé tetszett, mint az első rész pedig azt sem imádtam. 
Clara idegesítő, a szerelmi háromszög idegesítő, a folyamatos szenvedés a legidegesítőbb. 
Tuckert imádtam az elsőben meg abban a pici részben amikor ebben is szerepelt. Szörnyű, hogy milyen keveset szerepelt ebben.
Belekezdtem az utolsó részbe, de nem bírtam. Elolvastam az utolsó pár oldalt, szuper ennyi elég is volt. A trilógiát a magam részéről lezártam. 

Rövid volt, kicsit felesleges, de tetszett a váltott szemszög.

Ez meg mi a franc volt?
Ez volt az első Read-a-thonos olvasmányom és sikerült is ma befejeznem. De úr isten ez a könyv!
Ne nézz utána! Ne érdekeljen, hogy miről szól! Ne nézz róla értékelést! Csak. Olvasd. El. Tényleg!
Ennyi.


Egy kis összefoglalás:

Ezek közül vagyis a júliusi olvasásaim közül a kedvencem a Maybe Someday–Egy nap talán lett, de szorosan követi a Percy Jackson és a görög istenek, az Outlander és a Minden, minden.

Legkevésbbé a Rengeteg tetszett.

A legnagyobb hatással 3 könyv volt rám csökkenő sorrendben az 1984, A hazudósok és az Outlander.

Amiket leginkább ajánlok: Maybe Someday, 1984, Outlander, Hazudósok, Minden, minden és Percy Jackson és a görög istenek.

Szép olvasós nyarat mindenkinek!

2 megjegyzés:

  1. Jézusom, 19 könyv? :D Nekem csak 9-re volt kapacitásom. :DD Jó bejegyzés lett!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen, örülök i sneki :D, az is nagyon jó! Köszi!

      Törlés

Kiemelt bejegyzés

Karel Capek: Krakatit

Sziasztok! Ezer éve nem írtam a blogra, de ma végre ráérek és sikeresen rá is szántam magam, úgyhogy hoztam nektek egy kritikát Karel Ca...

Címkék

értékelés könyv romantikus kedvenc fantasy KMK ifjúsági kritika sorozat vörös pöttyös booktag Blogprojekt Sarah J. Maas film a hónapban olvasott könyveim kaland Cassandra Clare Arany pöttyös történelem VII.Könyvmoly Párbaj Üvegtrón Joss Stirling kihívás komoly Árnyvadászok Harry Potter LOL On Sai lista tündérek ACOTAR Leiner Laura karácsony manó könyvek Book A Sloth Box J.K.Rowling Lélektársak Maxim Kiadó Outlander Rubin Pöttyös Summer Forever Projekt havi összegző időutazás móra kiadó vígjáték Agave kiadó Alexandra kiadó Delta Vision Dream válogatás Gabo kiadó Halloween Kedvenc karakterek Kedvenc kiadó Kedvenc író Mini-Könyvklub 7. Tilos az Á könyvek angyalok ikrek krimi scifi thriller trilógia zafír pöttyös A Karib-tenger kalózai A varázslók-trilógia Along for the ride Atheneum Crystal Debora Geary Erin Morgenstern Fumax Gaura Ágnes Hatalom trilógia Holdbéli krónikák Kaméleon könyvek Kerstin Gier Könyvfesztivál Maggie Stiefvater Magyar vándor Misty Modern boszorkány Phoenix Read-a-thon Richelle Mead Rick Riordan Sarah Dessen Vámpírakadémia borítók cirkusz dan wells disztópia karel capek vámpírok Álom két keréken Éjszakai cirkusz 100 A különös Wilcox lányok A mobil Anna és a francia csók Borbíró Borbála Cartaphilius Colleen Hoover Egy ikerpár titkos naplója Fabrice Colin Főnix Kiadó Gayle Forman Hollófiúk Időfutár Jennifer L. Armentrout Jojo Moyes Kelly Oram Kiera Cass Kiválasztottak Legenda Legszebb könyvborítók Leigh Bardugo Libri London vámpírjai Luxen sorozat Marie Lu Mielőtt megismertelek Nyereményjáték Salazar bosszúja Sky Stephen King Szent Johanna Gimi Szivárgó sötétség Szűcs Vanda a lány a vonaton angol nyelven az ördög egyetlen barátja beth flynn démonok harc a szalamandrákkal horror izgalmas kass morgan kilenc perc krakatit költészet könyvesdoboz milk and honey mutáció napló nem akarlak megölni nem vagyok sorozatgyilkos nyomozás pablo de santis paula hawkins párizsi rejtély retelling robin cook rossz rupi kaur spanyol krimi szörnyeteg úr tej és méz vakság vers véres zene