Diana Gabaldon: Az ​utazó 1-2. (Outlander 3.)

"Az otthon az a hely, ahová, ha mennünk kell, be kell, hogy engedjenek"

Sziasztok!

Mostmár minden bizonnyal észrevettétek, hogy az első rész olvasása óta egy cseppet rákattantam az Outlanderre. Ha még egy kicsit többet foglalkoznék vele, hamarosan azt venném észre, hogy skót akcentussal beszélek :D. Jó, azt nem, de komolyan beszippantott a világ. Az első két részt még augusztusban olvastam és írtam is róluk, amiket elolvashattok a címekre kattintva: Idegen, Szitakötő borostyánban. Most pedig sikerült befejeznem a 3. részt, Az utazót (Molyos adatlap) és mivel épp beteg vagyok, írni is tudok róla :D. Imádtam! Eddig ez a kedvenc részem. Kezdjük is! Cselekményleírást tartalmaz. A Spoilereket erre a részre nézve jelzem. Aki nem olvasta az előző részeket, annak az egész spoileres!

Fülszöveg:

A nagy sikerű sorozat harmadik kötete nemcsak az időben repít vissza, de távoli, egzotikus tájakra is elvezet bennünket.

Kétszáz évvel korábban történt szenvedélyes találkozásukkor a halálra szánt Jamie Fraser végül lovagiasan visszaküldte a gyermekével várandós Claire-t a saját idejébe, mert meggyőződése volt, hogy el fog esni az 1746-os véres cullodeni csatában.

Lányuk mostanra felnőtt, és Claire rádöbben, hogy Jamie túlélte a csatát. Visszavágyik hát az idő szakadékán keresztül, hogy újra megkeresse a férfit, akit soha nem tudott elfelejteni, és a sorsot, amit soha nem tudott figyelmen kívül hagyni…

„Nincs rá elég szó, hogy leírjam, mennyire élveztem ezt a könyvet!”

– Mary Meredith, Amazon Reviews

„Gabaldon született történetmesélő.”

– Los Angeles Daily News

„A történet továbbra is megbabonáz engem és sok barátomat is. Azt ajánlom, olvasd el egészen a legelejétől, mert sok mindent kell megértened!”

– Lynne Bell, Amazon Reviews

Vélemény:

Az előző rész vége után természetesen nem bírtam sokáig, hogy ne olvassam. A suli sokat "segített" abban, hogy ne essek neki rögtön, mivel két hétig szinte semmi sem tudtam olvasni. A második évadot a sorozatból azért végignéztem. Miután rájöttem, hogy két hétig szinte semmit nem olvastam, mint ahogy az előző bejegyzésemben is írtam, vissza akartam zökkeni a rendes kerékvágásba és elkezdtem ezt olvasni. Természetesen azonnal magába szippantott, így egy hét alatt ki is olvastam. De nézzük is a véleményem.

Azt hittem hosszabbak lesznek az egy szemszögből írott fejezetek, így nagyon kellemes meglepetésként ért, amikor elég gyorsan váltottak Clairről Jamiere és vissza.

Tudtam, hogy a fiúnak (akinek mostmár megjegyeztem a nevét: John William Grey) még lesz szerepe! Ó, és még milyen! Bírtam is, meg le is döbbentett amikor kezdett kiderülni a kis titka, de amikor biztossá vált, akkor megint megemeltem a kalapom az írónő előtt. Hogy most épp miért? Mert ugye írtam, hogy milyen fantasztikusan tette, hogy az első részben megmutatta többek között a vallás megjelenő két oldalát. A faluban élő elvakult fanatikusok, akik egy gyógyítót máglyára vetnek, illetve a kolostorban élő szerzetesek, akik az időutazásért se vetik Clairet máglyára. És ebben a részben ugyanezt tette az identitás kérdéssel. Black Jack, valamint Sandrigham herceg voltak eddig, akikről tudtuk, hogy a férfiakhoz vonzódnak és mindketten eeerősen negatív karakterek, amit talán egyesek összemoshatnának azzal, hogy biztos azért, mert a saját nemükhöz vonzódnak. De nem! És ezt az írónő itt meg is mutatta John Grey segítségével. Ő egy igencsak pozitív karakter, hiszen segítőkész, udvarias és nagylelkű csak hát Jamiehez vonzódik. De az előbbiekkel ellentétben neki eszébe sincs ráerőltetni semmit, ő jó! Így az írónő a szememben megint remekül alkotott.

Voltak benne részek, amik teljesen kikészítettek. A folyamatos pechszéria, ami követte Jamiet. Genevát meg tudtam volna ölni! Jó, nem megölni, de komolyan, ne már! Jamie figyelmeztette mit kell figyelembe venni a dátum kiválasztásakor! Manipulatív némber. Az egészet idegesítőbbé tette, hogy ennél a résznél mindig megéreztem mi fog történni. Csodálatos volt persze és itt is imádtam, csak fáájt.

"– Nos, a legendák soklábú szörnyetegek, nem igaz? De általában legalább az egyik lábukkal a valóságon állnak."

A nyomozás a jelenben még mindig tetszett. A visszetekintések Clair múltjába már annyira nem, sütött belőle a boldogtalanság. Jó, nem mintha Jamie Clairetől körül töltött évei jobban tetszettek volna, az is szörnyű volt. 

Megjegyezném, hogy az írónő milyen cselesen hagyta abba Jamie történetét pont ott, hogy mi is meglepődjünk Clairerel együtt. Ó, még hogy meglepődtem! De erről majd később.

Szóval az eleje érdekes, fájdalmas, imádom és szörnyű, de aztán eljön a pillanat, amire 20 éve vártunk. Akarom mondani vártak főszereplőink, mert én speciel csak két-három hetet vártam rá. És ez a pillanat nem más, mint a találkozásuk, húsz hosszú külön töltött év után végre találkoztak! Olyan gyönyörű, csodaszépen megírt, valós és annyira rájuk vall! Nem sietik el, nem elcsépelt, nem drámai, hanem annyira valós! Az időutazásos dolgot kihagyva, tökéletesen el tudom képzelni, hogy közel három év szerelem és házasság után, majd 20 kényszerűen külön töltött év után, pont ilyen lenne a való világban is a találkozás. Ha létezik olyan amilyen az ő szerelmük, akkor a találkozás is pontosan így néz ki. Gyönyörű jelenet és semmi kétségem, hogy a sorozatban is fantasztikusan meg fogják valósítani, persze a könyvhöz akkor sem fog felérni.

Utána természetesen megint rohamtempóban indulnak meg az események, mint mindig, amikor róluk van szó. Nincs ám idő csendes és lassú újra ismerkedésre, hajt a tatár, illetve jelen esetben a fináncok. Persze azért igyekeznek az események forgatagában egymásra is időt szakítani, hogy megtudják, mi is történt a másikkal 20 év alatt és reménykednek, hogy bármi is történt ez idő alatt, az sem fogja szétszakítani őket. Reménykednek, hogy 20 év mindenféle szerencsés és szerencsétlen történése sem lesz képes éket verni közéjük. Hát... majd meglátjuk.

"– Akarsz engem? – suttogta. – Sassenach, elfogadsz engem, és vállalod annak a kockázatát, aki vagyok, annak a férfinak a kedvéért, akit ismertél?"

Újra előkerülnek a még életben lévő szereplők.

Fergus jó vágású felnőtté érett, de nem sokat változott komisz gyerekkori zsebtolvaj énjéhez képest. Imádtam őt olyan aranyos! Jó már felnőtt meg minden de akkor is imádnivaló! Ő is jó álompasi alany *_*. Nem egy Jamie Fraser, de egy teljesen más kategóriában kiemelkedő az biztos. Láttam ki lesz a színésze és egyelőre teljesen elégedett vagyok, majd kiderül, milyen játék közben. Eddig egy színésszel sem volt a sorozatban bajom, így biztos ő is fantasztikus lesz, mint a fiatal énje.

"Bár Fergus sötéten jóképű volt, és megnyerő modora volt, amivel könnyűszerrel rabul ejtheti egy fiatal lány szívét, híján volt pár dolognak, amit a kissé konzervatívabb skót szülők elvárhattak, mint például a tulajdon, a jövedelem, egy bal kéz, meg egy vezetéknév."

Amikor először találkoztunk Iannel már akkor éreztem, hogy valami nem stimmel Lallybrochban, valami titok van ott, amit nem mondanak el Clairenek. Sajnos igazam lett, de ez megint csak egy másik történet.

Még az Edinbroug-i tartózkodásukkal kapcsolatban elgondolkoztam azon, hogy milyen ironikus, hogy Jamie mindig törvényen kívüli.

Hooosszú emélkedés erről:

Nem tud olyat csinálni, ami ne hozna előbb vagy utóbb letartóztatási parancsot a fejére. Pedig alapból egy becsületes, kedves, jó ember, ha egy kicsit temperamentumos is. Mégis, valahogy mindig a rossz oldalán áll a törvénynek. Gondoltam arra, hogy talán azért, mert ő nagyon skót. Az angol törvények meg nagyon skót ellenesek. De ha szépen Lallybrochban gazdálkodna, akkor nem lenne semmi baj és sokáig azt hitte, ez a sorsa. Aztán mostmár kiderült, hogy nem ez, de mégis durvának találom, hogy alig volt egy-egy év mióta felnőtt lett, amikor nem körözték.

Nézzük csak, miért is körözték. Először kis túlzással Jack Randall miatt. Ez ugye folyamatosan újabb és újabb bajokba keverte, de aztán Cullodennél sikeresen megölte. Aztán árulásért és a lázadásban való részvételéért. De aztán ettől is sikerült kegyelmet kapnia. Élt pár évig békében körözetlenül, eközben is kényszerítették az események vagy személyek olyan tettekre, amiért megölhetnék, de azokat is megússza. Majd mit csinál?! Csempésznek áll! Oké, fenn kell tartani a családot és egyébként is ez egy népszerű munka akkoriban, de mégis miért kellett lázítónak is állnia mellékállásban?! És azóta is folyamatosan körözik. Ha ezt meghallja valaki, nem arra gondol, hogy ő egy becsületes, rendes és jó ember ugye? Kíváncsi leszek az Új világban hányszor fogják elfogni, illetve körözni :D Remélem ott már sikerül a jövő ismeretében a nyertes amerikai oldalra állniuk a Függetlenségi háborúban.

Elmélkedés vége.

Elindulnak haza Lallybrochba és ezzel vége is az első kötetnek. Ugyanis a könyv a hosszúsága miatt (1150 oldal) két kötetre lett bontva. Így sokkal kényelmesebb olvasni is.

Második kötet, újra Lallybrochban. Az érzés erősödik, hogy valami nagyon nincs rendben, de másnapig minden egész nyugodt. Másnapra a reakcióm meg: MI A FRANC??? Laoghaire?!! Neeee!! Ez nem lehet igaz! Clair, maradj csak, hogy magyarázzad meg! Magyarázatot akarok!

Igen, egy cseppet kiborultam. Utáltam! Úgy éreztem sürgősen meg kell ott ütlegelni valakit, csak nem tudtam hirtelen kit! Jennyt, Laoghairet, Jamiet vagy Clairet… argh! Idegtépő volt, de nagyon!

Jennyt általában kedveltem, de itt nagyon haragudtam rá. Értem én, hogy nem akarta hogy az öccse egész életében egyedül legyen, aztán meg dühös Clairere amiért visszajött és újra összekuszálta a dolgokat. De marhára nem az ő dolga! Önzőn viselkedett, hibázott, amit eddig nem láttunk tőle. Mindig a saját boldogsága fölé helyezte Jamie boldogságát, kivéve itt. Nem akkor, amikor összehozta őket, akkor Jamie tényleg magányos volt, és volt beleszólása a dologba. Persze ezért is haragszom rá, de nem itt volt önző, hanem amikor Laoghaireért küldetett. Meg akarta tartani magának Jamiet, pedig látta, hogy Clairerel boldog, nem Laoghairevel. Vagyis a saját boldogságát, ami abból fakad, hogy Jamie ott van a közelében, Jamie boldogsága fölé helyezte, most először.

Jamiet megértem, hiszen, ha ezzel kezdi, akkor egyrészt nem lett volna olyan gyönyörű újraegyesülés jelentünk, másrészt szerintem meglátva Clairet teljesen megfeledkezett róla, hogy van másik felesége, harmadrészt igaza van. Igaza van, mert elmondja Clairenek, és aztán már ütheti is azzal a szólásos bottal a nyomát. Mert tényleg ez történt. Claire még a magyarázatot se hallgatta meg, amit mindig utálok.

"– Pisztolyt hozott vagy kardot?
Ian megrázta a fejét, miközben a szél vadul összeborzolta a haját.
– Ó, egyiket sem, anya! – mondta. – Annál rosszabbat hozott. Egy ügyvédet!"

De összességében jól elrendezték a helyzetet, tetszett a jogi jelenet, mindig is bírtam Nedet, jó volt újra látni.

Ian is szerethető karakter. Visszahívta Clairet, nem nyergelte fel a lovat és ilyenek. Vannak kisfiús dolgai (mondom úgy hogy szinte egyidősek vagyunk de a saját koromra sose gondolok olvasás közben :D), meg csinál hülyeségeket de még lehet belőle valami.

"– Neked hány Üdvözlégyet kell mondanod, hogy bűnbocsánatot nyerj? – kérdeztem kíváncsian. – Nyolcszázötvenet – motyogta. Frissen borotvált arca mélyebb rózsaszínt vett fel. Az ifjú Ian megdöbbenésében eltátotta a száját. – Mikor gyónt legutoljára, bácsikám? – kérdezte. – Nagyon régen – válaszolta Jamie tömören. – Indulás!"

A kis párizsos résztől féltem, mert nincsenek valami jó emlékeim a legutóbbi ott tartózkodásukról, de itt most nem voltak sokat és amit leírtak belőle az kimondottan tetszett.

Aztán jön a címadó történés: az utazás, ők pedig utazók lesznek. Tudtam hogy valamikor Amerikába mennek, de hogy akkor, amikor és ilyen okból... Arról sejtelmem sem volt. Szegény Jamiet előre sajnáltam tudtam, hogy ez egy borzalmas út lesz neki csoda ha túl fogja élni, bár nyilván túl fogja.

Nem is ők lennének ha nem sikerülne nekik a nyílt tengeren is bajba kerülni.

És persze hiába utaztak egy óceánnyit, a régi ismerősök csak jönnek és jönnek folyamatosan. Az ilyeneket mindig imádom.

Ha már régi ismerősök, beszéljünk a végén lévő csavarok legnagyobbikáról. Mert OMG mi derült ki?! Geillis! Oh my oh my oh my god! Na erre nem számítottam! :OO Jó, volt, hogy megfordult a fejemben, hogy esetleg nem az történt vele amit gondoltak, meg tudtam, hogy még lesz róla szó, de ez nagyon nagyon nagyon meglepett akkor is. Durván sokkoló! Egyébként nagyon érdekes és görény karakter.

A végén lélegzetvételnyi időnk sem volt, úgy pörögtek az események, azt se tudtam hova nézzek. Jó kis vége lett. Nem függő, de jócskán nyitva hagyja a kaput a következő résznek, ami ugyan megvan már nekem, de szerintem nem olvasom el most rögtön.

A karibi térség leírása is nagyon szemléletes és frissítő volt az a kis időjárás változás. Új kontinens, új időjárás, új és régi emberek, új kalandok.

Jamie és Clairerel kapcsolatban egy ideig próbáltam tudatosítani hogy 50 körül járnak korban, de nem ment. Mintha semmi nem változott volna :D Amit műveltek, amíg leöntötték őket vízzel… :D Meg máskor is. Nem, nem megy ez nekem, maradnak huszonévesek. A kapcsolatukat tényleg szörnyen imádom, olyan fantasztikusan és csodálatosan meg van írva. Annyi mindenen mennek át külön-külön és együtt, ennek ellenére is mindig megtalálják egymást.

A történet hihetetlenül izgalmas volt. Az eleje talán annyira nem de én azt is imádtam.

A mellékszereplőkben imádom, hogy folyamatosan visszatérnek, meg hogy igenis nagy szerepük van a könyvben.

A leírások sosem unalmasak, az összes tele van élettel.

A fordulatokra néha lehet számítani, de a nagyobbak mindig úgy jönnek mint a villám. Nem is számoltam már hányszor kaptam az olvasása közben kisebb-nagyobb sokkot.

A stílusa az egyik legeslegjobb, amit valaha olvastam.

Jamie és Claire <333 *_*

"– Jézus – suttogta végül. – Claire… te vagy a leggyönyörűbb nő, akit valaha láttam.– Neked meg – mondtam teljes meggyőződéssel – romlik a látásod. Valószínűleg zöldhályog lehet; a szürkehályoghoz túl fiatal vagy."

A sorozat harmadik évada éppen folyamatban van, hétről-hétre nézem is.

IMÁDOM EZT A LENYŰGŐZŐ KÖNYVET!!!! Most lett örök kedvencem a sorozat, úúúgy imádom, annyira rajongok érte, hogy az hihetetlen! Imádom a humorát, a stílusát, a benne lévő romantikát, történetet, és hogy órákig tudnék róla írni, annyi gondolatot vált ki belőlem.

"– Sosem foglak elhagyni – suttogtam. – Soha többé."

10/10*

Olvasd el!

Blogprojekt #2 – Kedvenc író 2.nap: Cassandra Clare film és sorozat

Sziasztok!
Ma elvileg a kedvenc írónőm, vagyis Cassandra Clare első könyvéről kéne bejegyzést írnom, de én ezt már megtettem. A Végzet ereklyéi sorozatról elolvashatjátok a bejegyzésem ide kattintva. Azért mégiscsak írnom kéne valamiről ezért úgy döntöttem írok a sorozatból készült filmről és tv sorozatról. Egyikkel sem rózsás a viszonyom, így aki szereti őket és nem bírja a kritikát, az inkább ne olvassa el ezt a bejegyzést. :D

Csontváros (film):

Adatok:
Bemutató: 2013. augusztus 29.
Forgalmazó: Pro Video Film & Distribution Kft.
Rendező: Harald Zwart
Író:Cassandra Clare
Forgatókönyvíró: I. Marlene King, Jessica Postigo
Zeneszerző: Atli Örvarsson
Operatőr: Geir Hartly Andreassen
Producer: Don CarmodyRobert Kulzer
Játékidő: 130 perc
Magyar szinkronnal is elérhető

Én és a film:
Valamikor még pár éve elkezdett érdekelni a könyv. Akkor még nem igazán olvastam fantasyt, meg ilyesztőnek tűnt ez a démonos dolog, vörös pöttyös könyvekkel se volt még tapasztalatom, így arra a szörnyű döntésre jutottam, hogy megnézem a filmet. Aztán ha az tetszik akkor elolvasom. Egyszer eztán pont a mamáéknál voltunk, amikor láttam, hogy menni fog este, hát nézzük meg. A véleményem később következik, de annyit elárulok, hogy a könyvnek ezután majdnem két évig nem kezdtem neki :D.

Szereposztás és a véleményem róla:

Clary Fray: Lily Collins
Hááát. A színészi alakítás jó, szóval kellően idegesítő, de nem jobban, mint a könyvben. A hajszínt én kicsit világosabb vörösebbnek képzeltem.

Jace Wayland: Jamie Campbell Bower
Nem rosz, nem rossz, de túúúl vékony. Kicsit halálfejes a vékonysága miatt az arca. Szerintem egy árnyvadásznak, főleg Jacenek, azért izmosabbnak, testesebbnek kéne lennie. De a játék jó.

Simon Lewis: Robert Sheehan
Semmi baj nincs vele.

Alexander Lightwood: Kevin Zegers
Nem nem nem nem és nem!!! Borzalmas! Barna haj, alacsony termet, komoly, majdnem harmincas kinézet. EZ NEM ALEC! Akárhányszor meglátom görcsöt kapok.

Isabelle Lightwood: Jemima West
Nem olyan rossz, mint Alec, de nem is jó. Olyan kislányos. Ezeket a Lightwood testvéreket nagyon elrontották.

Magnus Bane: Godfrey Gao
Jó, szerintem őt egész jól sikerült eltalálni. Bár én Magnust jobban indonéznek és kevésbbé kínainak képzeltem, de ez már részlet kérdés.

Hodge: Jared Harris
Túl idős. Meg nem mondanám, hogy Lukekal meg a Lightwood szülőkkel egy idős... akik nem is szerepeltek emlékeim szerint a filmben, na mindegy.

Jocelyn: Lena Headey
Jó választás, hasonlít Claryre és tényleg remek Jocelynnek.

Valentine: Jonathan Rhys-Meyers
Na ne! Oké, hogy Valentine lázadó volt, de nem így! Túl fiatal és túl barna hajú. Mintha csak Clary bátyja lenne. Jó tudom, Clary bátyjaival nem szabad viccelődni :D.

Luke Garroway: Aidan Turner
Jó.

Véleményem:
Sok helyen más, mint a könyv, de épp csak annyira, mint a legtöbb adaptáció a végét eltekintve. Hogy képzelék, hogy ezt elspoilerezik?? Ha egyszer a könyvben utalás sincs rá, akkor ebben se mondják el! Egyébként is felháborító a vége, hát még akkor ha spoileres is a könyvre nézve.
Összességében a szereplőválogatás lehetett volna jobb is, de legalább a játékuk jó, a történetet olyan átlagos adaptációsan követi. A zenék jók benne a díszlet is jó.
Elsőre mégis utáltam. Lehet akkor még nem voltam felkészülve egy jó  kis démonölős fantasyra, de teljesen elvette a kedvem a könyv olvasásától. Érdekesség, hogy amikor előszőr néztem akor valamiért az a fura tévképzetem támadt, hogy Isabelle is Jacere hajt :DD De, tényleg! Mostmár csak röhögök rajta, de akkor a lányt úgy azonosítottam, mint a gonosz csinos lány, aki a főszereplő leendő pasijára hajt. Mint az tudjuk marha nagyot tévedtem, de igazán nem tehetek róla. :DDD A végén már akkor is kiakadtam igazából ez tántorított el az olvasásától legjobban, hozzáteszem jogosan. A végével kapcsolatos véleményem azóta se változott. Szappanopera! Főleg a film spoilerezésével.
Másodszorra a könyv olvasása után néztem meg, akkor már a megbékéltem a legtöbb dologgal. Akkor viszont jöttek új problémák, a rossz szereplőválogatás illetve a kisebb nagyobb különbségek és a "de ez a könyvben nem is így volt!" helyzetek.
Átlagos film, az átlagos könyvhöz sajnos a könyv humora nélkül. A stílusa se jön át a regénynek, de ez csak a javára válik.


Shadowhunters (sorozat):

Adatok:
Premier: 2016. január 12.
TV csatorna: ABC Family, azóta nevet váltott már Freeform
Évadok: 2, jelenleg is tart (1.évad 13 rész, 2.évad 20 rész)
Rendező:J . Miles Dale, Matthew Hastings, Mairzee Almas, Jeremiah S. Chechik, Mick Garris, Kelly Makin
Producer: Chris Hatcher, Robert Kulzer, Michael Reisz, Don Carmody, David Cormican, Martin Moszkowicz, Lori A. Waters, Margo Klewans
Forgatókönyvíró: Cassandra Clare, Ed Decter, Y. Shireen Razack, Hollie Overton, Michael Reisz, Peter Binswanger, Marjorie Davidl

Szereposztás és a vélemény róla:

Clary Fray: Katherine McNamara
Kinézet teljesen jó. A többi már elnézést, de pocsék. Clary még annál is idegesítőbb és önzőbb, mint, ami a könyvben volt. A színészi játék semmilyen. Hála a sorozatos Clarynek, még jobban megutáltam őt.

Jace Wayland: Dominic Sherwood
Csak ez a két véglet van? A filmes Jace túl vézna, ő meg túl nagydarab. Jó ezzel nincs is baj, de az az arckifejezés! Barátnőmmel rosszabb napjainkon csak elővesszük a képét és máris röhögünk. Mintha folyamatosan fájna neki valami, fo-lya-ma-to-san! Mérgesen néz és csücsörít, ezen hogy ne nevessünk? :DDD Mikor csókolózik is ilyen fejet vág! A humora itt is elveszett még jobban, mint a filmben. Olyan, mint egy nagydarab duzzogó kidobófiú. 

Alec Lightwood: Matthew Daddario
*fangörcs* ... *újabb fangörcs* ... ez nem fog menni :DDD IMÁDOM! Majdnem két évadig csakis miatta (és Magnus miatt) néztem. <3333 *_*

Simon Lewis: Alberto Rosende
Simon itt is jó. Nem nehéz kocka srácot találni mi?

Luke Garroway: Isaiah Mustafa
Öhöhöhö... Kinézete különbözőbb már nem is lehetne a könyvben leírttól. Valamint rendőr? Hogyan lett a könyvesboltosból rendőr? Más bajom nincs vele.

Magnus Bane: Harry Shum Jr.
Kicsit alacsony és talán picit idősebb, mint kéne, de ez minden amit negatívumként fel tudok mutatni, imádom őt! Meg Alecet. Őt és Alecet. <333. Malec forever!

Isabelle Lightwood: Emeraude Toubia
Tökéletes kinézet és hű a karakterhez a második évadig. Őt jól eltalálták.

Valentine Morgenstern: Alan Van Sprang
Nem megy ez a szőke, középkorú férfi keresés kedves sorozatkészítők ugye? Most legalább a hajszíne nem volt más, mert egyáltalán nem volt neki, kopasz lett. Nekem ő nem Valentine.

Vélemény:
Egy évadig néha szenvedtem néha nem, de végignéztem és vártam a második évadot. Aztán megjelent és folyamatosan szenvedtem. Semmi köze a könyvhöz! A szereplőket ugyan jobban eltalálták (kivéve Luke), de minden más brr.
Clary borzalmas, mint már mondtam és Jaceszel egy szemernyi szikra sincs köztük. Esküszöm egy Simon-Clary csókban több a kémia, mint egy Jace-Claryben. A főshiphez kapcsolódó összes ship teljesen más lett! El se kezdem sorolni miben más, inkább azt mondom miben hasonlít, mert az egy sokkal rövidebb lista: Clary létezik és lány, Jace létezik és fiú, Simon létezik és fiú. Ezzel kimerültek a hasonlóságok. UTÁLOM!!! Szenvednek, hülyeségeket csinálnak és argh! Ha elvonatkoztatok a könyvtől, mint ahogy mindenki mondja, hogy el kell, akkor se lesz jobb, mert akkor meg egy d kategóriás szappanopera.
Egyetlen pozitívum Malec! *_* *_* *_* Ezt bővebben kifejtettem egy előző bejegyzésemben, amit elolvashattok ide kattintva.
A zenék se rosszak, de igencsak egyformák.
Egyébként a nézését feladtam a 2. évad 10. része körül. Lehet majd bekattan nekem valami és folytatni fogom valamikor, de nem valószínű.

Film vagy sorozat?
Film. 

Ez lett volna a bejegyzésem, amit az első könyve helyett hoztam. Holnap a kedvenc könyvem jön tőle. De mivel már arról is írtam, ezért szerintem összegyűjtöm mindenféle kedvenc dolgomat az írónőtől. Ma és holnap számíthattok még egy értékelésre, illetve a hónapzáró bejegyzésemre.

Nézzetek be a többiekehez:

Petra (Könyvespolc blog)

Kamilla (Könyves Boldogság blog)

Lili (Never grow up blog)
Felhő (Felhő olvasónaplója blog)
Vhrai (Libellum blog)

Jó olvasást mindenkinek!

Blogprojekt #2– Kedvenc író 1.nap: Cassandra Clare életrajza

Sziasztok! 
Eltelt egy hónap és az előző körben megismert lányokkal, belevágtunk egy újabb témába. A hozzájuk vezető linkeket megtaláljátok a bejegyzés végén.
A mostani téma a kedvenc írónk. Első nap az életrajzokat írjuk le nektek, második nap az első kiadott könyvükről, az utolsó nap pedig a kedvenc könyvünkről tőlük. Az én választásom Cassandra Clarere esett. Most kivételesen nem is húzom tovább a szót, kezdjük!

Adatok:


Név: Judith Lewis (lánykori neve: Judith Rumelt)

Álnevek: Cassandra Clare

Nem: Nő

Kor: 44 

Született: 1973. július 27. Teherán (Irán)

Nemzetiség: amerikai

Kapcsolatok: Joshua Lewis (férj)

Család: Elizabeth és Richard Rumelt (szülők)

Foglalkozása: Író

Műfaj: Ifjúsági

Lakhely: Amherst (Massachusetts, USA)

Élete:

Judith Rumelt Theránban születetett amerikai szülők gyerekeként. Zsidó, de a családját úgy írja le, mint "nem vallásos".

Gyerekként rengeteget utazott többek között Svájcba, Franciaországba és Angliába. Visszetért Los Angelesbe a középiskola alatt és onnantól felváltva élt Kaliforniában és New Yorkban, ahol számos bulvárlapnak dolgozott többek között a The Hollywood Reporternek.

Los Angelesben elkezdett fanfictionöket írni Cassandra Claire néven. Ezek közül a két legnépszerűbb a The Draco Trilogy, ami a Harry Potteren alapul és a The Very Secret Diaries, ami meg a Gyűrűk Urán. Ezeket azonban nem sokkal az első regénye a Csontváros megjelenése előtt törölte az internetről.
Barátjával Holly Blackel alkalmanként átfedések vannak a könyveik között. Clare említ neveket Blacks műveiből és viszont.
Jelenleg a Massachusettes állambeli Amherstben él férjével Joshua Lewisszal és három macskával.

Könyvei:

Cassandra Clare egy hatalmas, sok könyvből álló világot teremtett. Az Árnyvadász világban magyarul eddig a pillanatig megjelent egy hat kötetes sorozat a Végzet ereklyéi, egy trilógia a Pokoli szerkezetek, két novelláskötet/sorozat a Bane krónikák és a Történetek az Árnyvadász Akadémiáról (ezeket több társíróval együtt írta) címmel és egy új trilógia a Gonosz fortélyok első kötete az Éjfél kisasszony. Angolul már megjelent a Gonosz fortélyok trilógia második kötete is a Lord of Shadows. Valamint pár éven belül meg fog jelenni a Gonosz fortélyok 3. része, két új trilógia (The Last Hours, The Eldest Curse) és várható egy újabb novelláskötet/sorozat. A már megjelent összes könyvet megtaláljátok ide kattintva.

Ezen kívűl van egy másik sorozata, amit Holly Blackel közösen ír és semmi köze az Árnyvadász világhoz. Ez a Magisztérium sorozat, aminek eddig magyarul három része jelent meg. 

A Csontvárosból készült egy film azonos címmel, illetve a Végzet ereklyéiből jelenleg is fut egy sorozat Shadowhunters (Árnyvadászok) címmel. Ezekről a éleményem már egy másik történet.

Véleményem:

Imádom az egész Árnyvadász világát! Na, nem minden egyes személyt benne, de ez egy ilyen kiterjedt világnál elkerülhetetlen. Rendkívűl részletes, csodás, szerethető és elképesztően humoros. Beletartozik azon kedvenc íróim közé, akiknek igazán tudok nevetni a könyvein. 
Most nem is tudok mit mondani még, de szerintem jól látszik a véleményem a könyeiről készült két korábbi bejegyzésemben a  Végzet ereklyéi sorozatról és a Pokoli szerkezetek trilógiáról. Valamint írtam a kedvenc páromról Malec-ről az előző blogprojektben.

A Magisztérium sorozatnak csak az első részét olvastam a Vaspróbát, ezt nem folytatnám, ha nem lenne olyan zseniálisan meglepő vége, de az van szóval, valamikor még folytatni fogom.

Sajnálom, de most csak ilyen rövidke kis bejegyzésre telt. Nézzetek be a többiekehez:

Petra (Könyvespolc blog)

Kamilla (Könyves Boldogság blog)

Lili (Never grow up blog)
Felhő (Felhő olvasónaplója blog)
Vhrai (Libellum blog)

Jó olvasást mindenkinek!

Honlapok és források:
Cassandra Clare honlapja (angolul)
Cassandra Clare Wikipédia (angolul)
Cassandra Clare molyos alkotó adatlap

Deszy írt egy nagyszerű bejegyzést az írónőről, amit ide kattintva elolvashattok.

Too Much Book Tag - Babypsycho

1. Melyik szereplőnek van a legjobb stílusa?
Beszéd? Öltözködési? Macskasimogatási? Mindegy, a válaszom az összesre ugyanaz: Emily az Emily the Strange: Elveszett emlékekből.

2. A könyves szerelme(i)d?
Nem szoktam könyves szereplőkbe beleszeretni. Amúgy meg Jace Cassandra Clare Csontvárosából. De azt a könyvet is félbehagytam, így ki tudja, később hogy éreztem volna iránta. (Ezt fura volt leírni.)

3. Valaha szeretett szereplő, akit mostanában kezdtél megutálni?
Ilyen nincs. A most olvasott könyveimből senkit nem kezdtem megutálni, a régebbiekből pedig nem változott varázsütésre a véleményem a szereplőkről.

4. Legnagyobb/leghosszabb könyv a polcodon?
Galaxis útikalauz stopposoknak. (mind az öt rész egy könyvben)

5. A legnehezebb könyv a polcodon?
A német-magyar szótáram.

6. Vannak könyves posztereid?
Nem.

7. Vannak könyves ékszereid?
Van egy Halál Ereklyés fülbevalóm. (Vagyis kettő.)

8.OTP-d?
Hümmmöhh... néha.

9. Kedvenc könyvsorozatod?
Harry Potter és (eddig) a Nem vagyok sorozatgyilkos, bár még csak két részét olvastam el. Még simán van rá esély, hogy megutáljam.

10. Kedvenc filmadaptáció-betétdalod?
Lásd 8-as válasz.

11. Egy könyv/történet, aminél azt kívánod, hogy bárcsak folytatódna? 
Több az olyan, aminek azt kívánom, hogy bárcsak ne lenne folytatása. Amúgy nincs.

12. Kedvenc egykötetes könyv?
Csak egyet lehet? Akkor mondjuk a Ragyogás Stephen Kingtől.

13. Mióta olvasol?
2008. december 10.

14. Melyik Roxforti házba tartozol?
Mardekár, mardekár, mardekár. Nem. Egy hülye teszt miatt Hollóhát.

15. Mit keresel egy könyvben?
Nem vagyok benne sajnos egyetlen könyvben se. Jó, jó, komolyra fordítva a szót, legyenek benne lapok, borító sem árt, bár nem kritérium nálam. Haha.
Egyébként azt, hogy legyen egyedi és meglepő a történet.

16. Kedvenc idézeted?
" - Azt kérem, hogy ölje meg mindkettőjüket - mondta a hercegnő."
/Evelyn Anthony: A Poellenberg-örökség/

17. Kedvenc író(nő)d?
Nem tudok egyet mondani, mivel nálam egy könyvválasztásnál nem az író az elsődleges szempont.

18. Kedvenc borítód?
Nincs...

19. Akciódús vagy romantikus?
Akciódús.

20. Hova mész, ha valami szomorú történik az egyik könyvedben?
Ott maradok, ahol voltam. Nem szoktam könyveken sírni, vagy nem olyan műfajt olvasok.

21. Mennyi ideig tart elolvasnod egy könyvet?
Általában két hét. Nagyjából egy két naptól két hónapig tartó időintervallumban.

22. Mennyi ideig gyászolsz egy könyvet?
Kezdem magam kívülállónak érezni. Baj, ha nem gyászolok könyveket?

24. Pozitív dolgok egy szereplőben?
Ha hasonlít rám legalább egy vonásában. (Ehh, egó.)

25. Negatív dolgok egy szereplőben?
Ha nem hasonl... viccelek. Mondjuk ha túlzottan tökéletes vagy utálja a macskákat.

26. Miért kezdtél el blogolni?
Mert a barátnőmnek van egy blogja, ahova bekönyörögtem magam magától felvett társszerzőnek.

27. Félelmetes könyv?
Igen? Mi a kérdés? Szeretem a félelmetes könyveket. Stephen Kingtől sokat ki tudnék emelni.

28. A legutóbbi könyv, ami megsiratott?
Rég volt ilyen, nem is emlékszem. Talán még 12 éves koromban a Tamás bátya kunyhója.

29. A legutóbbi könyv, amit 5 csillagra értékeltél?
Kitöröltem a fiókomat Molyon. De egyébként ha ez a való életből is lehet, akkor nálam kétféle értékelés van: egy könyv vagy jó, vagy rossz, Ezek alapján a mostani olvasmányaim, vagyis az Emily the Strange: Elveszett emlékek és az Üvegtrón Sarah J. Maastól ötcsillagosak (még).

30. Kedvenc könyvcímed?
Marina Lewycka: Rövid traktortörténet ukránul.

31. A legutóbbi könyv, amit olvastál?
Amit már kiolvastam, az legutóbb a Szörnyeteg úr volt Dan Wellstől.

32. Mit olvasol éppen?
Lásd a 29-es választ.

33. A legutóbbi filmadaptáció, amit láttál?
Az Az volt az. (még mindig jók ezek a szóviccek)

34. Egy szereplő, akivel mindig is beszélni akartál?
Nincsenek ilyen hajlamaim.

35. Egy író, akivel mindig is beszélni akartál?
Lásd az előző választ.

36. Kedvenc olvasós nasi?
Bármi, ami ehető.

37. Egy könyves világ, amiben szívesen élnél?
Bármelyik, csak ne a való élet legyen.

38. Egy könyves világ, amiben NEM szívesen élnél?
Én tényleg bármelyikben elélnék.

39. A legutóbbi alkalom, amikor megszagoltál egy könyvet?
Ma.

40. Furcsa veszekedések a könyvekben?
Előfordulnak. Furcsák.

41. Kedvenc romantikus könyv?
Nem olvasok romantikus könyveket, és bár van pár, amit szeretek és van benne romantika, én nem sorolnám egyiket se ebbe a kategóriába.

42. Írsz?
Most nem, amúgy szoktam.

43. Kedvenc varázstárgy?
Láthatatlanná tévő köpeny.

44. Kviddics posztod?
Nem kviddicseznék. Csapatsport = halál.

45. Egy zene, amiről egy könyv jut eszedbe?
A zenéimről nem könyvek jutnak eszembe. Nem szoktam könyvekre gondolni, amikor nem olvasok.

46. Kedvenc könyves közösségi oldal?
Nincs ilyen se.

47. Használod?
Hát persze.

48. Kedvenc fandom?
No fandom for me, please.

49. Hány könyved van?
Nem tudom. Sok.

U. i.: Köszönöm, Beatrice8! Még sosem csináltam book taget, szóval egy tapasztalattal lettem gazdagabb. Kicsit érdekesen érzem most magam, mert furcsák ezek a kérdések. De remélem, hogy ezt elolvasva kicsit jobban megismerhettek engem^^