Márciusi összegző

Sziasztok!
Úgy érzem egy fontos eseményhez érkeztünk a blog és az összegzők történetében. Ugyanis egyedülálló módon időben hozom :D. Tudtam én, hogy ledöbbentek. 
A március egy eléggé jó hónap volt, ugyan a hónap felétől szenvedek, mert fáj a hátam, de ez csak több olvasásra ösztönöz. :D
Voltam Szent Johanna Gimi találkozón, megint csak fantasztikus élmény volt.

Filmek és sorozatok:
Befejeztem a Hitorijime My Hero-t. Néztem két rész Lucifert (ezt a számot szerintem ma még növelem). Családdal néztünk egy rész Majd a komornyikot. Apával néztünk 6 rész John Oliver Last Week Tonightot, az első részt a Sherlockból (már végignéztük tavaly, csak apának kimaradt az első rész) és az első két részt az Amerika: AZ USA történetéből.
Sok filmet elkezdtünk suliban, amit aztán nem fejeztünk be, csak a Kódjátszmát, ami új kedvenc filmem lett, akármilyen szörnyű is. Itthon befejeztem a Sok hűhó semmiértet, a Hyppolit, a lakájt és tervezzük befejezni a Mindenség elméletét. Ezenkívül megnéztem tesómmal a Bosszúállók 2.–Ultron korát, nem tetszett annyira nekünk, mint az eddig látott Marvel filmek, de meg akartuk nézni, hogy mehessünk a moziba megnézni az Infinity Wart.

Zene, márciusban ezeket a számokat kezdtem el hallgatni:
Havana (jó ezt már rég hallottam tesómtól, rádióban, de most töltöttem le), Quimby–Fekete Lamour (régi szám, rég nem hallgattam most újrakezdtem), Fun–Some Nights, Of Monsters And Men–Little Talks, Bastille–Pompeii. Ez az utolsó három úgy volt, hogy a Little Talksot már rég ismerem, de a címét sosem tudtam, ez változott, hála Börtöntölteléknek. Meghallgattam YouTubeon, bekapcsoltam az automatikus lejátszást és jött a másik két szám, amik azonnal megtetszettek, ilyen még nem volt. :DD Na, így se fedeztem fel még zenét. Illetve még Beatlest hallgattam sokat, de az se új.

Most jöjjenek a legfontosabb dolgok, a könyvek. Beláttam, hogy semmi értelme visszafognom magam a könyvek olvasása terén. Ez a hobbim, ez tesz boldoggá, akkor meg miért tölteném mással az időm? :) Na igen, március ebben a szellemben telt el, összesen 14 könyvet olvastam ki. Ebből a Scart már elkezdtem februárban, de csak most fejeztem be. 3 nagyon rövid (100 oldal körül vagy alatt) volt: Szürke szobák, Miogin bázis, The Last of the Mohicans. És egy rendhagyó is volt, a Vaskirálynő, amit 2015-ben elolvastam a háromnegyedéig, most csak befejeztem. Nézzük őket!

★★★★★
"A világ olyan, amilyenné formáljuk."
De hát, de hát, de hát!!! Mi ez a vég? Ez nem lezárás! Még jó, megjelent már a következő rész is! 
Kicsit az elején bele kellett rázódni a világba, de aztán nagyon élvezetes volt. Szokatlan, néhol különös, érdekes könyv. A világ tetszik, a mentálok, a vallás. A csempészek és a kalózok kevésbé, de elnéztem.
Újraolvasás után: 
Így, hogy már a világban ismerős vagyok és egyszer már olvastam is, már SEMMI negatívumot nem találok bennne. 
"Nincs jobb álca, mint a pontos adófizetés."
A világ összetett, nem cukros-mázos, szépen kidolgozott. Második olvasásra is teljesen le tudott kötni, egyszer sem untam, annyira sokrétű. Ez az a könyv, amit újra és újra elolvashatsz mindig felfedezel benne valami újat, amit eddig nem vettél észre. 

★★★és fél
Már elkezdtem… 2015-ben 79%-tól “kezdem” most. Így azért elég nehéz értékelni. 2015 rég volt(3 évvel vagyis hozzávetőlegesen 370 könyvvel ezelőtt), szinte semmire nem emlékeztem. A VP Vastündérek hét és Mariann részletes történetleírása nélkül be se tudtam volna fejezni. 
A vége szörnyű, szerintem anno ezért is hagytam abba (tudom, úgy kellett nekem minek olvasom el a végét mielőtt befejezném), akkor még nem tudtam, hogy ez nem utolsó rész. Meg egyszerűen csak már nem érdekelt különösebben mi lesz velük. 
Nem tudom miért, de nem tudott a világ megfogni. Ahogy belegondolok min alapszik, hogyan írta meg, imádnom kéne és mégse. Talán a semmilyen stílus, de lehet ezt csak az a pár év kihagyás mondattja velem. Sajnos nem tudom megmondani mennyire tetszett az első két rész, mert akkoriban még nem volt molyom, ahova leírtam volna. Annyira nem tetszhetett, mert az első részt eladtam. Pedig nem rossz ez. 
A szerelmi háromszög nem jó persze, a veszekedéseik se, de jók a poénok, a történet. Na jó, nem tudom miért nem tetszik jobban és már nem is fogom kideríteni. Azt azért jó lenne kigondolnom megvegyem-e a negyedik részt…

★★★★★
"– Elnézést. Don szerint allergiás vagyok az emberiségre."
Sziasztok!
Az egyedülálló Szivárgó sötétség sorozat 2. része az elsőnél (értékelés a Scarról) is zseniálisabb és kiakasztóbb Lucy. Mert Lucy mindenkinél zseniálisabb és kiakasztóbb. Olvassátok a sorozatot és, hogy mit gondolok én róla! Jó olvasást!

★★★★★
Imááádtam! Késesben van potenciál :D 
Újraolvasás után: 
Akkor most mit akar Edna? Késes mégis, hogy képzeli a végét? Szükséges-e nem érdekel, akkor is! Nagyon érdekes a börtön, mint alaphelyzet ezt fokozza, hogy ex-ügynökök laknak benne. Scar elszabadult. A Gonosztól kiráz a hideg. (nyilván)

★★★★★
Hogy lehet ilyen zseniálisan írni? Hogy? 
Amikor On Saitól olvasok megáll az idő, kilökődök az űrbe és az utolsó lapig nem is látnak viszont. Nincsenek megfelelő szavak kifejezni mennyire mérhetetlenül imádom! 
Újraolvasás után: 
Artúr fura. Tényleg az. Attól tartok száz könyv se lenne elég, hogy megértsem őt. A vége kivételesen bíztató.

★★★★
Jó volt. Nem szenvedtek sokat. Szókimondó volt. Dean se rossz. Bár az utolsó bonyodalomban jól megráztam volna. Allie is elviselhető. Olvastam, hogy sokakat nagyon idegesített, de engem nem jobban, mint egy átlagos női főszereplő. 
Nem semleges, sok dolog tetszett benne, még a 4,5 csillagon is elgondolkodtam, de marad a 4. 
Könnyed, szórakoztató és kész szexuális felvilágosítás :D

★★és fél
Én ezt csak azért kezdtem el, mert @Yomi megzsarolt! Jóformán kényszerített rá! Folyamatosan abba akartam hagyni, de aztán adott egy kis löketet, hogy a végén a köszönetnyilvánításban @Yomi megtalálta Sarah J. Maas nevét. Hát, sajnos nem értek egyet az egyik kedvenc írónőm könyves ízlésével, azt kell, hogy mondjam, mert ez bizony nekem nem tetszett. 
Objektívan nézve nem volt olyan rossz. Voltak benne hibák így is, mint például a kevés információ, zavaros/félreérthető helyzetek és pár ésszerűtlenség. De nekem főleg szubjektívan nézve volt vele bajom. 
Én még mindig nem szeretem a disztópiákat! Nem csak viccből! Az nagyon ritka ha én disztópiát őszintén szeretek. És ez, nem az a helyzet volt. 1.terjedő betegség 2.jóformán munkatáborok 3.káosz 4.kóválygás 5.disztópia hangulat. Néha komolyan Angelfall feelingem volt, ami a vándorlást illeti. 
Egyéb disztópiához nem köthető negatívumok: 
1.idegesítő főszereplő 
2.unalmas kezdet 
3.az akció jelenetek, amik nem igazán voltak, mind egy unalmas sémára épültek 
4.idegesítő főszereplő (ezt már mondtam, de tényleg idegesített.) 
5.karakterek közül senkit nem tudtam a szívembe zárni 
6.képességek, amikről nem hallunk eleget a könyv nagy részében 
7. bővebb információ teljes hiánya a megszerzettek random adagolása. 
Pozitívumként csak a képességeket (amikkel több mindent lehetett volna kezdeni), a pici romantikus szálat (ami az én ízlésemnek olyan gyengén volt kidolgozva, hogy akár negatívumnak is mondhatnám, de kedves leszek), és a nem rossz alapot tudom felhozni. 
Nem az én könyvem volt, na! 
Következő rész, nem kell köszi!

★★★★★
Imádtam! Egybe nem lenne fair értékelni ezért külön-külön fogom (amint kész a blogbejegyzés belinkelem). Egyébként az egészet nézve fantasztikus. 
Összességében imádtam, a rajzok az Esővágyéihoz hasonlóan csodásak (bár azért volt egy-kettő, ahol nem értettem miért pont az). 
Jobban tetszett, mint vártam. Nem mintha arra számítottam volna, hogy nem fog tetszeni, de egy novelláskötetben, amiben rengeteg író van, különféle írásmóddal, egyesektől olvastam és vagy tetszett vagy nem, másoktól még csak nem is olvastam, ott van hát a rizikó, hogy nem fog tetszeni. De nem volt baj, pár kivétellel imádtam. Ajánlom bátran mindenkinek, aki szereti a romantikát. Az egészet nézve azt hiszem egy kedvencelést is kaphat tőlem egyes történetek hibái ellenére is.

★★
Gagyi. Egy órás olvasmány és akkor még túlzok hamarabb is ki lehet olvasni. A betűk nagyok, a képek nagyok és nagyon furák. Miért kell akkor pont ezt olvasni egy angolversenyre? 
A képek tényleg olyan szinten nevetségesek, hogy az egyik szereplő 3 különböző hajszínnel szereppel!! 
Biztos az eredeti sokkal jobb, de ezeket a lebutított változatokat nem viselem már jól. Kiszámítható, össze-vissza. És még a vége is rossz! El is ment a kedvem az eredetitől is!

★★★★és fél
Az úgy volt, hogy ennek az első részét, Jacqueline szemszögéből szinte napra pontosan egy éve olvastam. Nagyon tetszett, de tudtam, hogy Lucas története nagyon szomorú, depressziós lesz. Vagy semmit nem fog hozzáadni a sztorihoz, nem éreztem úgy, hogy az első könyvhöz bármit is hozzá lehetne adni. Ezért nem is akartam ezt elolvasni, átugrottam a 3. részre, ami meg Boyceról szólt. Ugyan a 2. kihagyásával gőzöm se volt róla, ki az a Boyce, de attól még az is tetszett. 
Aha, hát tévedtem ezzel kapcsolatban. Ez a könyv, bár vitathatatlnul voltak szomorú részei, nem volt depresszív. A másik, hogy az eső könyvhöz igenis hozzá lehetett még adni. 
Nem esett az írónő abba a hibába, mint Jennifer L. Armentrout, amikor a feledéseket írta, amik tulajdonképpen szó szerint megegyeznek a lány szemszöggel, semmit nem adnak hozzá jóformán az eredeti történethez. 
Nem, itt sokat megtudhatunk Landon korábbi éveiről, tettei mögötti gondolatairól és emellett a Jacqueline-nel közös jelenetei sincsenek szó szerint megint leírva, le van rövidítve, ténylegesen más szemszögből mutatja. 
Nagyon tetszett. Romantikus, néha vicces, vággyal teli, szomorúsággal és továbblépéssel. Tetszett a hangulata, Lucas kitartása, elvei. Voltak, amikkel nem értek egyet, de folyamatosan változott, fejlődött ő is. 
Abszolút megérte elolvasnom, ajánlom mindenkinek.

★★★
Én erről nem akarok írni! De muszáj lesz. Viszanéztem az előző könyvről írt 4,5 csillagos !!! értékelésem és most itt röhögök, mert ilyen nincs! Bemásolom, mit írtam arról mi tetszett az egyik legjobban abban a könyvben: „Imádtam, hogy nem folytottak el magukban mindent, tetszett ez az őszinteség játékuk. (...) végre valakinek volt esze, és nem magába gondolkozott, hanem felemelte a hátsóját és odament megkérdezni, hogy mégis miért kerüli a másik. Hatalmas pluszpont ezért! ” 
Ezt mindig nagyon értékelem egy YA könyvben. Na, de hogy miért említem ezt? Mert a 2. rész erre nagyban cseszett! A legidegesítőbb tulajdonsága pont ennek az ellentéte volt! Minden, amit olvastatok az előbb, hogy tetszett az első részben az már egyáltalán nem, úgy volt ebben és ez természetesen szörnyen felidegesített. 
De még van remény, a véleményem ellenére is meg fogom venni a harmadik részt, mert 1.tudni akarom mi a vége 2. a trilógiák második része, mindig köztudottan a legrosszabb (kivétel erősíti a szabályt kedves ACOMAf). 
Kestrel és Arin idegesített, párszor legszívesebben lekötöztem volna őket egymás mellé, hogy beszéljétek már meg! 
Az eleje még viszonylag tetszett, de aztán rá kellett jönnöm, hogy a szenvedés nem idéglenes állapot, szépen átitatja az egész történetet. 
Emellett következetlen és össze-vissza volt. Szerintem ez az idézet jól jellemzi: 
"(…)–fordult a császár kedélyesen Kestrel felé.– Csak a csatamezőn boldog. 
Kestrel legszívesebben azt mondta volna, hogy az apja Herranban is boldog volt. Bár igazság szerint a tábornok ott is keveset tartózkodott, ő pedig sohasem merte megkérdezni tőle, hogy boldog-e." 
Vagyis Kestrel lázadozni akar, de nem teszi, mert nincs benne kurázsi közben meg kiderül, hogy amit gondol, hogy van valahogy az marhára nem úgy van, mert mindig is gyáva volt és ebből egy helyes kis katyvasz keveredik, tele egymásnak ellentmondó dolgokkal. 
–Fekete. 
Fehér, ja nem is fehér, de miért is lenne fehér sosem mertem megkérdezni fehér-e, mindegy attól még egyértelmű, hogy szürke. 
A legrosszabb helyzetekben pedig ezek mellett még a „gyenge Üvegtrón copy” szavakkal is tudtam jellemezni. 1.Dorian=Verex 2.Risha=Nehemia 3.ennek a vége=orgyilkos pengéje vége 2.Arin=Chaol az idegesítőbb időszakaiban. Celaenát nem sértem meg azzal, hogy Kestrelhez hasonlítom. 
Voltak benne továbbra is jó momentumok, de összességében egy marha nagy minőségi visszaesés és csalódás volt az első rész után. A történettel nem haladtunk sokat. A problémák, amiket nem tudtak megoldani (vagyis az összes) folyamatosan visszatértek. Arin és Kestrel kapcsolata hasonlított ahhoz a szeret-nem szeret játékhoz, csak itt ez úgy nézett ki, hogy egyszerre gondolák a két végletet és mindig mást, mint a másik. 
Arin: Szeret Kestrel Kestrel: Nem szeret Arin egy jelenettel később: Arin: Nem szeret Kestrel Kestrel: Szeret Arin 
Argh! 
A vége megint erősen függő, de őszintén nem tudott meghatni, csak a bénaságukra bizonyíték. Mert bénák. 
Remélem a harmadik rész összekapja magát.

★★★★★
Imááááádtam!!!! :))))))
A Nyertes bűne okozta szenvedés után, pontosan ez kellett nekem! 

★★★★★
Ez a könyv komolyan fura. A legtisztelettudóbb karakterek pillanatok alatt molotov-koktélt dobáló idiótákká változnak, senkit nem zavar, ha valaki bérgyilkos, amin még mindig nem tudok túllépni. Embereket. Öl. Akkor mégis miért kezelik így őt? 
Blogbejegyzés a sorozatról: https://molybirodalom.blogspot.hu/2018/05/maggie-stiefvater-hollofiuk.html

★★★★★
Előszőr is ennek a borítója a legcsodásabb a könyvsorozatból. A színek, a virágok, a fej, passzol a történethez (az angol újabb borító jobban passzol mondjuk, de kevésbé szép). Csodás. <3 :)) 
Imádtam, imádtam! Ez a könyv KÜLÖNLEGES, nincs jobb szó rá. Vicces, életteli leírások vannak benne és remek a hangulata. Ajánlom mindenkinek. 
Alig várom már, hogy mindenre fény derüljön.
Blogbejegyzés a sorozatról: https://molybirodalom.blogspot.hu/2018/05/maggie-stiefvater-hollofiuk.html
Márciusban szerzett könyvek:
Tisztára büszke vagyok magamra. Márciusban csak négy új könyvem lett és ebből csak hármat vettem én. Hát nem csodásak? Jó, A visszatérés borítója szerintem szörnyű de a többi csodaszép!
A Hazel Woodot a meglepetés BASC-os ajándékdobozom könyve volt. A Ruin and Risin és a Six of Crowst Bookdeporól rendeltem. A Visszatérést Lírában vettem, mert nem volt Hollókirály.

Ez volt a márciusom. Az ígért értékeléseket a könyvekről hozom, amint tudom.
Jó olvasást!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kiemelt bejegyzés

Colleen Hoover: Confess

Molyos adatlap Sziasztok! Kevés bejegyzés és még kevesebb értékelés került ki mostanában a blogra, szóval megkérdeztem molyon miről szer...

Címkék

értékelés könyv romantikus kedvenc fantasy KMK ifjúsági kritika sorozat vörös pöttyös Blogprojekt booktag Sarah J. Maas a hónapban olvasott könyveim film kaland Cassandra Clare Arany pöttyös történelem Üvegtrón VII.Könyvmoly Párbaj ACOTAR Joss Stirling havi összegző kihívás komoly Árnyvadászok Harry Potter LOL On Sai lista tündérek Book A Sloth Box Leiner Laura Rubin Pöttyös karácsony manó könyvek Delta Vision J.K.Rowling Lélektársak Maxim Kiadó Outlander Summer Forever Projekt időutazás móra kiadó vígjáték Agave kiadó Alexandra kiadó Dream válogatás Gabo kiadó Gaura Ágnes Halloween Kedvenc karakterek Kedvenc kiadó Kedvenc író Mini-Könyvklub 7. Tilos az Á könyvek angol nyelven angyalok ikrek krimi scifi thriller trilógia vizek vámpírok zafír pöttyös A Karib-tenger kalózai A varázslók-trilógia Along for the ride Atheneum Borbíró Borbála Colleen Hoover Crystal Debora Geary Erin Morgenstern Fumax Hatalom trilógia Holdbéli krónikák Kaméleon könyvek Kerstin Gier Könyvfesztivál Leigh Bardugo Maggie Stiefvater Magyar vándor Misty Modern boszorkány Phoenix Read-a-thon Richelle Mead Rick Riordan Sarah Dessen Vámpírakadémia borítók cirkusz dan wells disztópia karel capek könyvesdoboz városok Álom két keréken Éjszakai cirkusz 100 A különös Wilcox lányok A mobil Anna és a francia csók Cartaphilius Egy ikerpár titkos naplója Fabrice Colin Főnix Kiadó Gayle Forman Hollófiúk Időfutár Jennifer L. Armentrout Jojo Moyes Kelly Oram Kiera Cass Kiválasztottak Legenda Legszebb könyvborítók Libri London vámpírjai Luxen sorozat Marie Lu Mielőtt megismertelek NA Nyereményjáték Salazar bosszúja Sky Stephen King Szent Johanna Gimi Szivárgó sötétség Szűcs Vanda a lány a vonaton az ördög egyetlen barátja beth flynn démonok harc a szalamandrákkal horror izgalmas kass morgan kilenc perc krakatit költészet milk and honey mutáció napló nem akarlak megölni nem vagyok sorozatgyilkos nyomozás pablo de santis paula hawkins párizsi rejtély retelling robin cook rossz rupi kaur spanyol krimi szörnyeteg úr tej és méz vakság vers véres zene