Általában szeretem a fantasykat, és pluszpont, ha vámpírok is vannak benne, tehát már a cím és a borító is megtetszett. A fülszöveg is figyelemfelkeltő:
London 1888. Ki ez a két árva lány, aki a veszélyes utcákat rója, dacolva az éjszakával? Talán nem is sejtik, hogy Hasfelmetsző Jackkel is összefuthatnak? És hogy még sokkal hátborzongatóbb teremtmények, ghoulok és vámpírok vívnak ott kegyetlen harcot? Amber és Luna azonban nem olyan, mint a többi korukbeli lány. Törékeny külsejük szörnyű titkot rejt. Ezért lettek épp ők a kiválasztottak. Hogy ki által? Arról lehetetlen többet elárulni. Mindössze annyit, hogy a Brit Birodalom túlélése mostantól a felettébb különös Wilcox lányok kezében van...
Igen, ez szép és jó, és kedvet is kaptam miatta a könyvhöz, de miután elolvastam a regényt, máris kevésbé tűnt hitelesnek ez a fülszöveg. Egyáltalán ne gondoljatok semmiféle dark fantasyra (Tizenkét éves kortól ajánljuk - jó, ez mindent megmagyaráz) bár az biztos, hogy vér, belsőszervek, illetve ugyebár vámpírok megjelennek a könyvben. Hasfelmetsző Jack is inkább csak a végén kap szerepet, ghoulok pedig egyetlenegyszer tűnnek fel. A szörnyű titkot, meg a túléléses hablatyot szerintem csak a figyelemfelkeltés miatt írták oda, mert enyhe túlzás mindkettő. (Ezzel a véleménnyel persze nem a művet, legfeljebb a fülszöveg íróját szeretném leszólni.)
A történet egyébként jó. Nekem tetszik, hogy a szerző új oldalról közelíti meg az olyan híres történelmi és irodalmi alakokat, mint Abraham Stoker, Sherlock Holmes, Báthory Erzsébet, Drakula és még sokan mások. Először kicsit furcsa is volt, ahogyan ezeket a személyeket "összevegyíti" egy könyvben, de végülis szerintem ötletes. A szereplők közül én mindenkit bírtam, még Vittorio-t is, végülis jópár izgalmas történést neki köszönhetünk. A többiek pedig tényleg szerethetőek. Egyébként Amber és Luna lenne elvileg a két főszereplő, mégis talán az ő jellemük volt a legkevésbé kidolgozott. Két testvér, akik szeretik egymást, és vámpírok. Nagyjából ennyit tudunk meg róluk, míg például Sherlock vagy Abraham teljes lelki világát és hobbijait megismerjük. Nekem olyan érzésem volt, hogy ők ketten az igazi főszereplők. Velük is történik a legtöbb fordulatos dolog, na meg a Láthatatlanokkal. (Talán jobb címe lenne a könyvnek az, hogy A különös detektív és mesemondó 1. - A Láthatatlan London?) Az nem sikerült valami jól a könyvben, hogy alig derül fény az izgalmas dolgokra. Értem én, hogy ez csak az első rész, de kicsit több fordulatot vártam volna. Drakula és Erzsébet is megjelenhettek volna személyesen, mert csak elbeszélések és mendemondák alapján ismerhettük meg őket, pedig igazán érdekes alakok.
Más negatívumot viszont nem tudok említeni. A Láthatatlanok ötlete nagyon tetszett, ilyesmit még sehol sem láttam előtte. A könyvet nehezen tudtam letenni, mert nagyon ötletes, egyedi, nem a megszokott vámpíros regény. Bár nem lett a kedvencem, mégis eléggé tetszett. Mindenkinek megér egy olvasást, bár a véres hasfelmetszős vonal miatt én a tizenkettes korhatár helyett inkább tizennégy éves kor felett ajánlom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése