Októberben olvasott könyveim

Sziasztok!
Még egy hónap eltelt. Tekintve, hogy november közepe van lassan egy cseppet elkéstem ezzel a bejegyzéssel, de jobb később mint soha nem?
Nézzük hát mit olvastam októberben. 
Összesen 14 könyvet olvastam ki októberben, kettőt pedig elkezdtem. Ebből kettő novella (Miogin bázis 96 oldal, Boszorkányhistória 48). 
Ezzel a számmal elégedett vagyok hiszen végig suliba jártam egy hosszú hétvégét meg a szünet első pár napját leszámítva.
De nézzük is mik voltak ezek!

★★★★
Jobb volt, mint számítottam rá. Delila kedvelhető, de semmilyen. Ez a könyves dolog bonyolultságban helyenként már az időutazáshoz közelítette. A könyv külleme mutatós. Helyenként vicces volt. Az ötlet nem rossz. A végén hová tűnt az író? 
Összességében tetszett, a 4,5 csllagon is elgondolkodtam, de végül csak 4. Mert bár az ötlet nem rossz és egyedinek mondható, az egész mégis valahogy átlagos lett. Lehetett volna kicsit rövidebb, volak benne felesleges dolgok. 
A második részét nem olvasom el, úgy érzem anélkül is teljes az életem.

★★★★ és fél
Húha! 
Ez jobban tetszett, mint számítottam rá. 
Mindenkinek ajánlom. Imádom az Éjurat!
"A hasonlók vonzzák egymást."

★★★★
Az elején azt hittem jobban fog tetszeni, mint a Reménytelen, de végül ugyanannyira tetszett. 
Érdekes volt Holder szemszöge, a levelek, de nagyon sok helyen szinte szóról szóra ugynaz volt, mint Sky szemszögében. Tetszett, hogy megismerkedhettünk kicsit Daniellel, mert őszintén egyáltalán nem emlékszem, ha említették is az elsőben. Most viszont nagyon bírtam. 
Jó volt, szomorú volt, semmi különös.

★★★★ és fél
Nem tudom mi van velem (de igen, tudom.), de ez jobban tetszett, mint az első kettő. 
Danielt már az előzőben nagyon megkedveltem. Szeretem a stílusát, a beceneveit, a szókimondását, a vicceskedését. Meg a családját, ők valami haláliak :D. 
Sixet is bírtam. 
A kapcsolatuk is cuki. 
Valamilyen titokra számítottam, de nem erre, eléggé lesokkolt. 
Összegezve könnyed volt, igazán humoros és nagyon tetszett.

★★★★★
Imádtam! 
Őszintén, kicsit féltem, hogy nem fog annyira tetszeni, mint az első rész, mert azt nehéz felülmúlni. Hát, ha nem is múlta felül, rendesen tartotta azt a színvonalat. 
Másik félelmem az volt, hogy belerondít, az előző rész szép befejezésébe és mondjuk szakítanak benne, hogy legyen benne bonyodalom, aztán tudtam, hogy ígyis-úgyis összejönnek a végére, de nehezen viseltem volna, ha kis időre is akár szakítanak. 
De nem! 
OMG, hogy milyen aranyosak voltak! Imádom őket. Brian <3 Akit végre már nem Cindernek hívok. A romantikus szál benne, tényleg nagyon aranyos, szép és awww *_* 
A kocka dolgok még mindig nagyon tetszettek, bár ebbe sajnos fantasycon nem volt, de azért blogról, meg írókról volt szó, amit imádtam. 
A bonyodalom logikus következett, nem volt erőltetett. 
Hogy kellet-e szerintem ez a rész? Hát persze, hogy! A LOL könyvekben mindig nehezményezem, hogy pont a legjobb résznél van végük és semmit nem láthatunk a boldogan éltek, amíg meg nem részből. Imádtam, hogy itt látjuk milyen további problémák adódnak, hogyan élnek és minden mást is. 
A tanulság, amit közölni akar, az fontos és elég alaposan teszi, bár, azért pár helyen nem igazán értek egyet. 
Ellát is imádom, okos, talpraesett, kocka, blogger és észszerű. A problémája valóságos, átérezhető és a reakciók és félelmek, amiket kivált belőle is valóságosak. A megoldás annyira nem, de hát ez van. 
Öszegezve, imádtam az egészet és tudnék még róla regélni, de még nem akarok talán később egy blogbejegyzésben.

★★★★
Nem vagyok elájulva tőle, de tetszett, nem csalódtam benne. Minden megvolt benne, ami kell egy NA könyvbe. 
Hannah és Garret (akiknek folyamatosan elfelejtem a nevét, csak Logan jut eszembe helyette) veszekedései nagyon szórakoztatóak voltak. A szereplők szimpatikusok, a hangulat nem volt túl nyomasztó , de nem is teljesen probléma nélküli. Könnyed kis olvasmány és mégsem. 
Ugyan volt, ahol az én ízlésemnek kicsit túl erotikus volt, de nem baj. 
Jó volt, vicces volt, tetszett, de semmi különleges. Kíváncsian várom a következő részeket.

★★★
Hát ez bonyolult. Ha sikerül is megírnom ezt az értékelést, akkor is rengeteg egymásnak ellentmondó dolog lesz benne. 
Kezdjük az egyszerűbbekkel vagyis ami tényleg tetszett benne.
A borító. Letisztult, szép és illik is a könyvhöz. Szerintem ezért is vettem meg még januárban.
Egyedi. Sok bajom van vele, amit majd később kifejtek de vitathatatlanul sajátos hangulata, stílusa van. Az hogy ez nekem nem tetszett másik lapra tartozik.
Az ötlet. Két párhuzamos történet egy a múltban egy a jelenben. Remek alap rengteg mindent ki lehetett volna hozni belőle.
Romantikus volt. Definitely, de ebben épp csak ennyi tetszett, hogy ez volt a műfaja.
Az írásmód igényes, költői. 
Ennyi jut eszembe.
Most jönnek a komplikáltabb dolgok.
A stílus. 
Nem tetszett.

★★★★★
IMÁDTAM! Ez nem szokatlan tőlem, mondhatni szabályszerű, hogy az utolsó rész tetszett a legjobban. 
Imádom Kerstin Gier stílusát, humorát, írásmódját és világát. Néha talán gyerekes, de engem nem zavart és kompenzálja minden mással. 
Ilyen fantasztikus előző két rész után könnyű lett volna elrontani ezt, főleg, hogy az összes probléma megoldását szinte erre a részre hagyta. Na igen, az írónő sosem siet a befejezésekkel, ezt a Smaragdzöldben már láttam. Itt nem volt annnnyira gyors, de épp csak egy pár rövidke fejezet hijja volt. 
Imádom Miát, fantasztikus csaj, itt se hazudtolta meg magát. Liv nem volt a toppon itt, amit ő is érzett, okozott egy kis fejfájást is a hazugságával, de megoldotta, szóval meg van bocsátva. 
A fiúkat is imádom (Gansey… nem, a másik!) Graysont és Henryt. Mindketten aranyosak. 
Lottie is édes, bár nem tudom akkor végül mi lett vele. Elment Németországba vagy nem? 
A lezárás, mint mondtam tetszett, jól megoldották. 
A borító hiperfantasztikusan gyönyörű! A színösszeállítás, a gyík, a virágok, minden! 
Könnyed, vicces, kikapcsoló olvasmány csak ajánlani tudom! 
Ez rövid lett, de nyugodtan képzeljetek még ide 20 oldal ömlengést a történetről, álmokról, látványelemekről, kifejezésmódról, hangulatról….. <3333

★★★★és fél
Még mindig imádom! 
A Dimitrij-s házas szállal meglepett, nem számítottam rá, de tetszett. Látszott, hogy mi lett belőle, de nem tűnt hülyeségnek Rose habozása. 
Az új szereplőket imádtam, kivéve Averyt, ő sosem jött be. Se ő se a kis csapata. De a család, Sydney, Jill még Abe is a szívemhez nőtt. Az mondjuk nem lepett meg, hogy ezutóbbi ki, valamikor lespoilerezhettem magamnak :D. Tetszett az új helyszín, pedig az Akadémiát is imádtam. Amikor megint láttuk, akkor majdnem elérzékenyültem. Itt tanult, itt eddzet vele… 
Adriant nagyon szeretem. Érthető és spoileres okokból ugyan nem szurkolok neki, de remélem talál magának valakit, akit megérdemel. 
A sok előspoiler ellenére is meg tudott lepni, izgalmas volt, könnyed és vicces. Jöjjön a következő rész angolul!

★★★★és fél
Nagyon nehéz megfogalmazni a gondolataim vele kapcsolatban. 
Elején nem értettem Ziskát. 
Folyamatosan megfeledkeztem róla, hogy csak 11 éves, aztán meg csodálkoztam, hogy milyen tudatlan. 
Nem olvastam még ennyire a II. Világháborúban játszódó könyvet, mert nem tartozik bele a konfortzónámba, de mivel egy kedves tanárnőm ajánlotta elolvastam. És nem bántam meg. Helyenként szörnyű volt, hiszen a háború tényleg elképzelhetetlenül borzalmas. De érdekes és látókör tágító volt a háború egy szerencsés kislány szemszögéből. 
Bővebben: https://molybirodalom.blogspot.hu/2017/11/anne-c-voorhoeve-liverpool-street.html

★★★★
Semmit nem javult az előző kötet óta. Talán egy kicsit kevésbbé is tetszett, de lehet csak az időzítés volt a roszabb. Azért fél csillagot nem vonok le az előző kötethez képest, de megjegyzem. 
Ismétlések, piti problémák, félreértések. A biztos ellenben, hogy nagyon gyorsan lehet haladni vele, ki is olvavastam egy ültő helyemben (azért enni felkeltem). 
A Minerva ház nagyon tetszett. Jó ötlet volt. 
Semmi különös nem volt vele tényleg. Elolvastam, nem volt rossz, ennyi.

★★★★
Tetszett. 
40 oldal környékén elkezdtem aggódni, hogy lehet nem nekem való ez a krimi műfaj, mert szörnyű a névmemóriám. A végén nemogy a rejtélyt nem fogom tudni megoldani, a nagy leleplezésen se fogom tudni, hogy kiről is van szó :D. Pár tíz oldal múlva világos lett, hogy teljesen felesleges volt ez a félelmem. Ugyanis a neveket és a háttértörténeteket elmondták újra, és újra, és újra, és újra. Előbb utóbb, már közel voltam hozzá, hogy egész egyszerűen átugráljam ezeket a részeket. Emiatt unalmas volt. Miután megjegyeztem semmi kedvem nem volt minden fejezetben újra meghallgatni, hogy Joyce biztos hazudik, hogy mi van au-pairrel stb, stb… 
Ezek nélkül a részek nélkül sokkal jobban tetszett volna. 
A vége tetszett, bár igencsak kiakadtam rájuk. Ha azt mondja Poirot, hogy egyenesen és gyorsan jöjjenek, akkor ne totojázzanak már és ne álljanak meg! 
Egy részét a rejtélynek sikerült is megoldanom, nagyon büszke voltam magamra. 
Közelébe sem ért az írónő általam olvasott másik két regényének, de azért jó volt.

★★★★★
Hogy lehet ilyen zseniálisan írni? Hogy? 
Amikor On Saitól olvasok megáll az idő, kilökődök az űrbe és az utolsó lapig nem is látnak viszont. Nincsenek megfelelő szavak kifejezni mennyire mérhetetlenül imádom!

★★★★
Tetszett. Aranyos, ötletes, Rebecca nem idegesít(ez igenis nagy szó!). A borító is elnyerte a tetszésem. Az időzítés pedig tökéletes, halloween. Szívesen olvasnám tovább.

Valamint ezeket kezdtem el. Az ACOMAF újraolvasás:



Tervezem, hogy ezt a hónapban olvasott könyveim rovatot bővítem és akkor hónap összegzés lett. Beleírnám az új könyveimet, könyves dolgokat, amin résztvettem meg ilyenek. Mit gondoltok jó ötlet? Már most meg akartam csinálni, de így is eléggé elkéstem ezzel. Ha tetszik nektek az ötlet jövő hónapban már úgy csinálnám.

Jó novembert és olvasást mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kiemelt bejegyzés

Karel Capek: Krakatit

Sziasztok! Ezer éve nem írtam a blogra, de ma végre ráérek és sikeresen rá is szántam magam, úgyhogy hoztam nektek egy kritikát Karel Ca...

Címkék

értékelés könyv romantikus kedvenc fantasy KMK ifjúsági kritika sorozat vörös pöttyös booktag Blogprojekt Sarah J. Maas film a hónapban olvasott könyveim kaland Cassandra Clare Arany pöttyös történelem VII.Könyvmoly Párbaj Üvegtrón Joss Stirling kihívás komoly Árnyvadászok Harry Potter LOL On Sai lista tündérek ACOTAR Leiner Laura karácsony manó könyvek Book A Sloth Box J.K.Rowling Lélektársak Maxim Kiadó Outlander Rubin Pöttyös Summer Forever Projekt havi összegző időutazás móra kiadó vígjáték Agave kiadó Alexandra kiadó Delta Vision Dream válogatás Gabo kiadó Halloween Kedvenc karakterek Kedvenc kiadó Kedvenc író Mini-Könyvklub 7. Tilos az Á könyvek angyalok ikrek krimi scifi thriller trilógia zafír pöttyös A Karib-tenger kalózai A varázslók-trilógia Along for the ride Atheneum Crystal Debora Geary Erin Morgenstern Fumax Gaura Ágnes Hatalom trilógia Holdbéli krónikák Kaméleon könyvek Kerstin Gier Könyvfesztivál Maggie Stiefvater Magyar vándor Misty Modern boszorkány Phoenix Read-a-thon Richelle Mead Rick Riordan Sarah Dessen Vámpírakadémia borítók cirkusz dan wells disztópia karel capek vámpírok Álom két keréken Éjszakai cirkusz 100 A különös Wilcox lányok A mobil Anna és a francia csók Borbíró Borbála Cartaphilius Colleen Hoover Egy ikerpár titkos naplója Fabrice Colin Főnix Kiadó Gayle Forman Hollófiúk Időfutár Jennifer L. Armentrout Jojo Moyes Kelly Oram Kiera Cass Kiválasztottak Legenda Legszebb könyvborítók Leigh Bardugo Libri London vámpírjai Luxen sorozat Marie Lu Mielőtt megismertelek Nyereményjáték Salazar bosszúja Sky Stephen King Szent Johanna Gimi Szivárgó sötétség Szűcs Vanda a lány a vonaton angol nyelven az ördög egyetlen barátja beth flynn démonok harc a szalamandrákkal horror izgalmas kass morgan kilenc perc krakatit költészet könyvesdoboz milk and honey mutáció napló nem akarlak megölni nem vagyok sorozatgyilkos nyomozás pablo de santis paula hawkins párizsi rejtély retelling robin cook rossz rupi kaur spanyol krimi szörnyeteg úr tej és méz vakság vers véres zene