Januári összegző

Sziasztok!
Nem vagyok szörnyen megkésve! Úgy érzem haladok, most 2-3 napot kések lehet legközelebb már eggyel kevesebbet!
De nézzük mi volt januárban. 

Újrakezdődött a suli, a maga szörnyűségeivel. A félév láttán bár az "nem számít semmit" teljesen megőrültek a tanárok számonkérés számonkérést követett én meg minden mellett még töriversenyre készültem. Továbbjutottam, most két hét alatt kellett 1000 évnyi anyagot megtanulnom. Egyelőre nem sikerült, de még küzdök. A félévim kitűnőt lett ennek örülök, de ez tényleg nem számít sokat évvége a lényeg és ha így haladunk addigra már azt se fogom tudni mit jelent az a szó, hogy kémia, annyira el vagyok veszve az órákon. Múltkor már majdnem megértettem csak aztán rohamtempóban megint törit kellett tanulnom. Sorozatot néztem egy kicsit, Riverdalet, kicsit behoztam a lemaradásom. Illetve két filmet a Vasember 3-mat és az Utolsó Jediket. Szerintem ennyi is volt a hónapom személyes része, most jöjjenek a köyvek.

Összesen 11 könyvet olvastam el. Tekintve az évi célkitűzésem (100) ez több, mint jó. Ennek most nem tudom örüljek e vagy sem. Az a 100 azért csak 100, hogy ne olvassak annyit, de úgy látszik ez eddig nem sikerült. Akkor ezek szerint ennek nem szabad örülnöm :DD. Jó mondjuk, hogy 9-et olvastam hiszen kettő 100 alatti volt az még nem is könyv! Így már örülhetek. :) Ebből 2 könyvet angolul olvastam, ami tényleg remek, terveztem többet olvasni angolul.

Nézzük magukat a könyveket!
(Szokásos időrendi sorrend)

★★★
Nekem igazán nagyon tetszett az első rész. 
Ezért meg sem fordult a fejemben, hogy ezzel kapcsolatban máshogy érezhetek majd. Meg is vettem a 2;3. részt is. 
A feléig nem is volt különösebb baj, a szereplőket még mindig szeretem. Cole bár elsőre nem volt szimpatikus később, megkedveltem Isabellel együtt. Aztán viszont az elején nem annyira feltűnő komor légkör állandóvá vált és súlyosbodott. Cole szenvedélybeteg és öngyilkos hajlamú, minden mindegy neki, Grace beteg de nem mondja el senkinek, inkább 0-24-ben szenved, Sam erről nem akar tudomást venni. És nem történik semmi! 
Egyszer már majdnem félbehagytam, de már csak 100 oldal volt hátra, azt már végigszenvedtem inkább. 
Grace szüleit utálom! Hogy képzelik?! 
A végét előre tudtam(igen lespoilereztem magamnak). Probléma az előtti lévő jelenetek meg ráadásul undorítók is. 
Összegezve, ez még mindig nem egy rossz könyv, de nekem személy szerint nem igazán tetszett. Túl drámai és költői, túl sokat szenvednek benne és búskomor, ami nekem nem jön be. Viszont Sam és Grace nagyon cuki és szép gondolatok vannak benne. Megpróbálkozom a 3. résszel is.

★★★★★***
Vááá!!!! Hogyan lehet valami ilyen k*** jó és tökéletes?????!!!!! Mindig ugyanaz a kérdés minden On Sai könyvnél. Hogyan képes ilyenre?♥♥♥♥♥♥♥ 
Ahogy elkezdtem a világ azonnal beszippantot és csodaszép hétvége várt rám ezt olvasva. Szó szerint ugráltam (!!! utálok ugrálni szóval inkább sasszéztam/szökdécseltem) a boldogságtól, hogy ilyen zseniálisan, hihetetlenül nagyszerű és tökéletes könyvet olvasok. Családom már ismer, megjelentem az ebédnél fülig érő szájjal, szökdécselve és már át is látták a helyzetet. Mi jót olvasok? Mondtam, hogy On Sait!!!!! Aztán kifejtettem abbeli szomorúságomat, hogy ez az utolsó megjelent könyve, most az új megjelenésig, ami ki tudja mikor lesz nem olvashatok tőle! :(( 
De addig is ez… Calderonba telesen beleszerettem már az előúző részben szóval ezt nem tudtam tovább fokozni, de azért mondom hogy még minidig nagyon nagyon imádom! 
Tainával tökéletes pár, a kapcsolatuk csodaszép és zseniálisak amikor együtt dolgoznak. 
Oregont is megszerettem. Hihetetlen fazon, a végén jól meglepett, de nagyon tetszett ez a fejlemény. 
Calderon apját és Matteot is megszerettem Oregonhoz hasonlóan hihetetlen fazonok, bár teljesen más módon. 
Áhh, nem tudok normálisan írni erről a könyvről, mert szavak sincsenek mennyire imádom. Szóval minden ömlengős mondat után képzeljetek oda még húsz továbbit. <333 
Szenvedélyes, lenyűgöző, izgalmas, de annyira hogy kiugrasz tőle a bőrödből, annyira humoros, hogy abba kell hagynod az olvasását, mert ilyen szintű nevetés közben nem lehet olasni, a világ gyönyörű, a Japán kultúra bevonásáért további pár száz jó pont (a YAOIkon szakadtam :DD), fordulatos, a szereplőket pedig nem lehet nem szeretni, még a gonoszakat is szereted valamilyen szinten, mert olyan zseniálisan ravaszak és kidolgozottak. IMÁDOM, IMÁDOM, IMÁDOM!!! 
A borító is csodaszép. 
Egyetlen negatívum, amit mondani tudok is azt bizonyítja, hogy mennyire nagyszerű könyv. Egyetlen problémám ugyanis az, hogy túl korán lett vége! Perverz nem perverz, de mondjuk inkább hogy romantikus alkat vagyok és szívesen olvastam volna Taina és Calderon történetét egy-két fejezettel tovább ;)) 
OLVASD EL! Ha az első részét nem olvastad akkor olvasd el azt! MOST!

★★★és fél
Ez már tetszett. Ezek szerint csak a második rész volt számomra a hullámvölgy. 
A történet izgalmas és végre halad valahova. A megoldás nem rossz, de lehetett volna sokkal jobb is. A tudást pedig szinte teljesen elvették tőlünk. Jó, szuper Cole egy zseni, szeretem is. De mire is jött rá? Ha nem hidegre akkor mire változnak? Miért instabilak a fiatalok? Mi a gyógymód? Vagy nincs és 15 év múlva mindneki meghal? Át fognak változni vérfarkassá vagy nem? Mi van Shelbyvel? Mi van a vadászattal? 
Ezekre a kérdésekre vagy nem kapunk választ vagy nem jó a szövegértésem. 
A stílus még mindig nem a kedvencem, de idézetezni tényleg gyönyörűen lehet belőle. Csak ha minden oldalon ilyen drámai, világmegváltó gondolatok vannak tele mély érzelmekkel akkor az számomra egy idő után idegesítővé válik. 
A szereplőket bírtam, volt akit szerettem is. Csak legtöbbször nem értettem őket. Miért teszik azt amit? Miért viselkednek így? Nem ilyen reakciót várok el az ilyen helyzetekben! A viselkedésükben az én értelmezésem alapján nagyon sok logikátlanságot találtam. 
Az utolsót lehet elolvasom. Bár az újabb bonyodalom nem hiányzik, de megszerettem Isabelt és Colet, akkor is ha ők is szörnyen logikátlanul viselkednek. 
Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam a trilógiát. Azt bánom, hogy megvettem, inkább olvastam volna könyvtárból, de hát ott nem volt meg. Az első rész volt a kedvencem. 
Mot pedig imádozok, hogy a Hollófiúk sorozat stílusa ne kezdjen el idegesíteni, mert azt tényleg nagyon szeretném szeretni és az első részt sikerült is.

★★és fél
A kapcsolatunk érdekesen kezdődött. Láttam, hogy meg fog jelenni a könyv, nagyon megtetszett. Aztán olvastam egy hosszabb részletet belőle és ááá inkább nem. Megjelent, jött pár nagyon jó részlet belőle főleg az olvasásról, akkor megint meg akartam venni. Pár rosszabb véleméyn után eldöntöttem, hogy nem, mégsem veszem meg. Aztán ezt a dillemát eldöntötte helyettem a BASC, mert a karácsonyi dobozban ez volt az egyik könyv. Meg is örültem neki, hiszen ha ezt kapom akkor ez egy jel, el kell olvasnom. Háát… azzal a karácsonyi BASC dobozzal könyvek terén mégsem jártam olyan jól, a Csók New Yorkban se tetszett és igazából ez se nagyon. Persze attól még örülök, hogy ezeket kaptam, mert tartok tőle, hogy előbb-utóbb ígyis-úgyis (mik ezek a folyamatos páros szavak? :D) megvettem volna őket. De nézzük, hogy is volt ez velem és a könyvvel. 
Belekezdtem egy héttel a tényleges elolvasása előtt. Nem tetszett, félretettem majd később. 
Aztán egy hét múlva muszáj volt elolvasnom, mert ez jött a VP-s csoportban hetitémának és én is hozzá akartam szólni, ha már megvan a könyv és olvasni is akartam. 
Naaagyon nehezen indult. Róka a tűrésküszöbömig idegesített a folyamatos, egyhangú káromkodásával, ki-nem-sz@rja-le stílusával, a folyamatos nyomizással, lekezelő és egyéb fej fejlesztegetéssel. Volt már „szerencsém” jó pár idegesítő főszereplőhöz de ő mindenképpen a topba került be. Már majdnem másodjára is abbahagytam, de Mariann mondta, hogy őt is idegesítette, de a 80. oldalnál van egy fordulópont, onnantól jobb lesz szerinte. Hát jó, akkor még addig elolvasom, aztán ha nem tetszik nem erőltetem tovább. Addig is lassan teltek a lapok, közben elkezdtem a Sinnert és pár oldalt olvastam a ToD-ból, netezgettem nem igazán akartam haladni vele, meg egyébként is szombati mamánál voltam, ott nehéz olvasni. Aztán bár már nem is reménykedtem benne a 80. oldaltól tényleg jobb lett! Kisherceget bírtam és azt is ahogy a munkákat „nézegette” együtt tudtam érezni vele és az összes arra vonatkozó gondolatával, hogy nem tudja mi legyen és nem akar felnőtt lenni. 
Rókát tényleg utáltam, ha a fordulóponttól vissza is fogta magát. Pökhendi és azt hiszi mindent tud de a legnagyobb óvatlanságok, mondhatni hülyeségek egyikét elköveti! 
A borító csodaszép! 
A Kisherceges elemek kimondottan tetszettek, ahogy minden meg volt oldva, jó lett. Visszaemlékezetem, hogy Rózsát, mennyire nem szerettem soha és azt se ahogy Kisherceg kezeli őt. Jó, jó gáláns meg blabla, de akkor sem egészséges szerintem. 
Amilyen az alma olyan a fája és nem esett messze az alma a fájától, amit Rókát és szüleit illeti. 
Nem bántam volna meg azt sem ha kihagyom, de nem is viselt meg nagyon, hogy elolvastam. Néha tetszett, az elején szenvedtem, Rókát utáltam. Összességében talán a nem tetszetthez közelebb van, mint a tetszetthez. DE! Kedvet kaptam tőle újraolvasni a Kis herceget. 
Kedvenc részek: a munkák és a nem-akarok-felnőni jelenetek, az olvasásos gondolatok.

★★★★
Ez tetszett a legjobban az első rész után. 
Cole és Isabel kapcsolata már az előző részekben is tetszett, heves és kevésbbé elmélkedős, mint Saméké (övékét is imádom, de na!). 
Könnyen és gyorsan olvasható volt. Néha a fejemet fogtam. Még mindig vannak benne olyan logikátlan és random dolgok, hogy ihajj! 
Tetszett vagy nem is tudom, fura volt, hogy ők mások mint a legtöbb pár. Nem igazán tudnám megfogalmazni miben és nem feltétlenül pozitív irányban de bár klisésnek tűnnek, nem azok! 
Tetszett a helyszínváltás és az új hangulat. Jeremyt megkedveltem. 
Összességében tetszett, megéri elolvasni, ha nem is imádom a sorozatot.

★★★★
Barátnőm adta kölcsön. Tetszett. Elején csak szünetekben tudtam olvasni, annyit tanultam a héten, de aztán normálisan nekiálltam hétvégén. Előszőr a Riverdale aztán ez és közben a Tizenkét dühös embert is megnéztem… tiszta bűnügyi hangulatba kerültem :D. 
Voltak tippjeim ki a gyilkos, de nem találtam ki. A magyarázat ötletes, nem éppen szörnyen megdöbbentő, de nem is kiszámítható. 
A színes lapszél nagyon jó! 
A váltott szemszög is tetszett, bár ahogy az megszokott szinte mindig a legizgalmasabb pillanatban vált egyikről a másikra. 
Kedvenc párjaim: Bronwyn és Nate nagyon szurkoltam nekik a végén legszívesebben kupán vágam volna Natet, de minden jó, ha a vége jó! és Cooper meg Kris, róluk szívesen megtudtam volna többet. Rajtuk is eléggé megdöbbentem, de számíhattam volna rá. 
Tetszett a stílus, a történet és a hangulat. Voltak benne szerintem irreális dolgok, de túlléptem rajtuk. Az angolja se volt nehéz különösebben aszó amit emlékszem, hogy ebből tanultam/találtam ki a sober. (Vezetek fejben egy milyen szót tanultam az angolul olvasott könyveimből listát.) 
A legmegdöbbentőbb az egészben Officer Hank Budapest volt. Igen, egy rendőrtiszt neve ebben a semmilyen magyar vonatkozással nem rendelkező, magyarra még csak le sem fordított könyvben az volt, hogy Budapest. Nem hallucináltam, több osztálytársam is bizonyította. Ha valaki talál rá bármilyen magyarázatot kérem jelezze!

★★★★
Jobban tetszett, mint számítottam rá. 
Még anno, az ősidőkben valamiért úgy döntöttem, hogy ezt a LOL-os könyvet nem fogom olvasni, aztán ez a véleményem megváltozott, de akkor a barátnőm kölcsönadta valakinek, akinél több, mint egy évig kallódott a könyv :D. De most, végre hozzám is eljutott és el is olvastam. 
Lennie szörnyen idegesítő. Tudom, meg kéne értenem gyászol, de egyszerűen képtelen vagyok megérteni őt! Miért teszi ezt vele?? És neki mint idősebbnek miért nincs elég esze, hogy leállítsa? Az nekem nem válasz, hogy ők se tudják! Ha nem tudják, ne csinálják! Megérteném őszintén, ha szerelmesek lennének előfurdul ez van, de hogy nem azok és így is!!! Miközben ott van Joe!!! Szörnyen idegesített ez a része. Tobyt utálom. 
Joeit imádom! A tesóit is. Bírom az ilyen tesós szálakat. 
Lennie családjának a furcsaságai… nagyyon furák és ezen kívűl még több dolog is a könyvben, ez se tetszett. 
Cakkumpakk viszont eléggé tetszett. Könnyen olvasható, mint minden LOL könyv (tisztelet a kivételnek Gyilkos a vonal végén :D), nem szenved annyira sokáig, tenni akar valamit, szókimondó, ami egy jó tulajdonség szerintem bárkinél. A szerelmi szál (az igazi!) irtó jó, és imádtam, Joe<333 
Összességében talán 4,5-öt is adhatnék rá, de az elején mondott dolgok miatt inkább csak 4. Kicsit más volt, mint a többi ez jó pont, a tragédia és az idegesítés pedig rossz, így marad a 4.

★★★★és fél
Az elsőhöz hasonlóan imádtam! Rossz voltam, mert ezt a barátnőmnek vettem szülinapjára, de nem bírtam ki és gyorsan elolvastam mielőtt odaadtam volna. Volt amivel nem tudtam azonosulni, volt amivel nagyon is! A borítón nagyon jó a szőrös puha, betű és pulcsi dísz. Kedvenceim a könyvesek. Szóval még mindig nagyszerű, de hacsak nem valakinek még ajándékba a többi részét se tervezem megvenni.

★★★★★
(Ezt már egyszer megírtam csak kitörlődött, itt van mégegyszer :/)
Előszőr a nagyszerű borító fogott meg a könyvben, amikor megláttam a barátnőmnél. Kölcsön is adta, de valahogy hónapokig nem olvastam kölcsönkönyveket. Aztán nekikezdtem. Nincs kimondottan az a már-az-elején-se-tudom-letenni eleje. Annyira, hogy le is tettem miután leesett, hogy három oldalon keresztül boncol. Másnapp már egy másik könyvvel mentem suliba, amit még csak el se kezdtem ugyanis amikor le akartam venni ezt a várólistámról megláttam @Nymeria96 értékelését és hirtelen sürgősen el akartam mégis olvasni. Így kihagyva az első három oldalt elkezdtem és itt vége is az értékelés mesélős részének, mert a könyv magába szippantott és csak olvastam.
Audrey is azon szerencsések egyike, aki felkerülhet a még mindig rövid, de szépen lassan azért bővülő "kedvenc női főszereplőim" listámra. Határozott véleménye van, okos, kitartó és nem nyavalyog. Megfelelően reagál a legtöbb dologra és eléggé logikusan cselekszik általában. Embereket boncol, de közben szereti a csipkés, szép ruhákat. Ebben hasonlít bizonyos orgyilkos nőszemélyre, aki tagadhatatlanul a kedvencem, így mindig jó pont, ha egy szereplő hasonlít valamiben rá.

★★★★
Nem terveztem elolvasni, @Börtöntöltelék se hozta meg éppen a kedvem hozzá ;D. Aztán amikor a VP-s csoportban sorra került annyira megtetszettek az idézetek és annyira sok pozitív vélemény érkezett, hogy gondolttam elolvasom. Nem bántam meg. 
Könnyen, nagyon gyorsan lehet vele haladni. Voltak vele problémáim, mondjuk Elec és Greta kapcsolata. Nem az, hogy testvérek, hanem hogy Elec nagyon végletesen viselkedik vele, és fura nekem hogy Gretának ez tetszik is, más dolgokról khm nem is beszélve. 
Elecnek bár voltak szép mondatai, sajnáltam néha, meg szurkoltam persze hogy legyenek boldogok együtt mégse nyerte el igazán a tetszésem. Nem tudom mikor lettem ilyenkevésbbé felszínes de voltak dolgok, amik vele kapcsolatban tényleg zavartak, no matter mennyire jól néz ki, vag ynem mert nem éppen a zsánerem. 
De igazából nem is kell jobban belemenni ezekbe a dolgokba, szórakozható könnyed olvasmány volt, egynek tökéletesen jó, az elvárásaimat teljesítette, lekötött és tényleg nagyon tetszett. A komoly családi háttér az hááát… olyan amilyen, szörnyű de nem egy valaki hibája hanem mindenkié. Egy jó NA könyv, nekem semmi különöset mást nem nyújtott, de tényleg nagyon tetszett. 
–fél csillag, mert semmi különös 
–fél csillag az egyéb problémáim

★★★★
Jó volt megismerni kicsit jobban Philip gyerekkorát, a közvetlenül történetünk előtt történő eseményeket. Már én másztam a falra helyette a nőktől. Szívesen láttam volna kicsit több jelenetet, amikor Mariannevel van, mondjuk amikor levelet írnak, vagy amikor elvassa a végén a lány levelét.. ezeknél nagyon kíváncsi lettem volna a gondolataira. Hát nem kaptam meg. Azért tetszett, nagyon jó volt. 
A borító távolról jó, de az a férfi közelről nézve naaaagyon nem Philip.

A hónapban egy könyvet se vettem, de hála a névnapomnak kaptam egy csomót:


Zenék, amiket januárban legtöbbet hallgattam:
Pitch Perfect 3 Soundtrack
Sweeny Todd Soundtrack
Arctic Monkeys-Do I Wanna Know?
Imagine Dragons
Pink-White Rabbit
Riverdale Cast- Mad world

Ez volt a januárom. Remélem a február kicsit lazább lesz, ami a sulit illeti. Lesz egy hét síszünetem, így erre jó esély van. Most először megpróbálom megjósolni mit fogok olvasni. Most épp ezeket tervezem februárra: 





Hogy ez hogyan fog sikerülni az egy nagyon jó kérdés én arról vagyok ismert, hogy amit mondok hogy olvasni fogok azt pont nem fogom. :D

Jó olvasást mindenkinek és szép hétvégét!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kiemelt bejegyzés

On Sai: Artúr (Szivárgó sötétség 3.)

Molyos adatlap Sziasztok! Derült égből villámcsapásként tudom, de új blogposzt született! Az első az évben! Tudom, csúnyán elhanyagolta...

Címkék

romantikus értékelés könyv fantasy kedvenc KMK ifjúsági a hónapban olvasott könyveim kritika vörös pöttyös sorozat Blogprojekt booktag havi összegző Sarah J. Maas film kaland Cassandra Clare Arany pöttyös történelem Üvegtrón angol nyelven VII.Könyvmoly Párbaj Árnyvadászok ACOTAR Joss Stirling On Sai kihívás komoly tündérek Harry Potter LOL karácsony lista Book A Sloth Box Leiner Laura Outlander Rubin Pöttyös időutazás manó könyvek scifi Delta Vision J.K.Rowling Lélektársak Maxim Kiadó Summer Forever Projekt móra kiadó vígjáték Agave kiadó Alexandra kiadó Dream válogatás Gabo kiadó Gaura Ágnes Halloween Kedvenc karakterek Kedvenc kiadó Kedvenc író Könyvfesztivál Leigh Bardugo Mini-Könyvklub 7. Tilos az Á könyvek angyalok ikrek krimi thriller trilógia vizek vámpírok zafír pöttyös A Karib-tenger kalózai A varázslók-trilógia Along for the ride Atheneum Borbíró Borbála Colleen Hoover Crystal Debora Geary Erin Morgenstern Fumax Hatalom trilógia Holdbéli krónikák Jennifer L. Armentrout Kaméleon könyvek Kerstin Gier Maggie Stiefvater Magyar vándor Misty Modern boszorkány Phoenix Read-a-thon Richelle Mead Rick Riordan Sarah Dessen Vámpírakadémia borítók cirkusz dan wells disztópia horror karel capek könyvesdoboz városok Álom két keréken Éjszakai cirkusz 100 A különös Wilcox lányok A mobil Anna és a francia csók Cartaphilius Egy ikerpár titkos naplója Egymás szemében Fabrice Colin Főnix Kiadó Gayle Forman Hollófiúk Időfutár Jojo Moyes Kelly Oram Kiera Cass Kiválasztottak Legenda Legszebb könyvborítók Libri London vámpírjai Luxen sorozat Marie Lu Mielőtt megismertelek NA Nyereményjáték Salazar bosszúja Sky Stephen King Szent Johanna Gimi Szivárgó sötétség Szűcs Vanda a lány a vonaton a néma lány az ördög egyetlen barátja beth flynn démonok frankenstein hans rosenfeldt harc a szalamandrákkal izgalmas kass morgan kilenc perc krakatit költészet mary shelley michael hjorth milk and honey mutáció napló nem akarlak megölni nem vagyok sorozatgyilkos nyomozás pablo de santis paula hawkins párizsi rejtély retelling robin cook rossz rupi kaur sebastian bergman spanyol krimi szörnyeteg úr tej és méz vakság vers véres zene