Úgy néz ki nagyon belejöttem ebbe az értékeljük, amit tavaly nyáron olvastunkba. Így ma Rick Riordan 5 részes sorozatával a világsiker Percy Jackson és az olimposziakkal jöttem. Az is közre játszott azért a választásomban, hogy egy facebookos könyves csoportban, pont ennek van tematikus hete és hogy most olvastam el az egyik kiegészítő kötetét a Percy Jackson és görög isteneket, de erről majd később. Megint egy sorozatot veszek egy bejegyzésbe, így megint ugyanaz érvényes, minden könyv fülszövege spoileres az előtte lévőre, de most kis véleményeim nincsenek, mert valamiért az olvasásuk után nem írtam róluk azonnal, így csak a végén lesz egy összegzés.
Cselekményleírást tartalmaz, de a spoilert fekete kihúzás védi.
Egy kis alapozás:
Ez egy gyereksorozat és ez érződik is rajta, de szerintem bármelyik korosztálynak szórakoztató olvasmány.
A sorozat a görög mitológia világában játszódik, ami elég hülyén hangzik, de igaz. Azt veszi alapul, hogy vannak görög istenek, akik a nyugati civilizációt követve New Yorkba költöztek. És természetesen vannak most is gyerekeik, ilyen a főszereplőnk Percy Jackson is.
Van egy foytatás sorozata, ami már a római mitológiát is beleveszi a történetbe, Olimposz hősei címmel, de ezt nem muszáj elolvasni, az utolsó könyv rendesen le van zárva. Szerintem viszont a folytatás sorozat még jobb is, mint ez szóval csak ajánlani tudom, hogy akinek ez tetszett folytassa, majd arról is írok.
Egylőre ennyi, kezdjük!
1.Villámtolvaj
"– Zeusz megöl! – tett kedves ígéretet. – Hádész kitépi a lelkedet!
– Mind a kettő vescere bracis meis! – kiáltottam. Hogy miért pont latinul közöltem, hogy mindkét főgóré olimposzi puszit nyomhat a fenekemre, arról fogalmam sincs. Mindenesetre rögvest villám csapott a buszba."
Fülszöveg:
A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint.
Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni?
Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minótaurusz be nem kergeti a nyári táborba.
Hirtelen mitikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, felbosszantotta őket: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított.
Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon.
"– Szóval, ha az istenek egymás ellen fordulnak – morfondíroztam –, az olyasmi lesz, mint a trójai háború? Athéné harcol Poszeidón ellen és viszont? Fejét az Árésztól kapott hátizsákra hajtotta, és behunyta a szemét. – Nem tudom, anya mit fog tenni. Csak azt tudom, hogy én melletted fogok harcolni. – Miért? – Azért, mert a barátom vagy, Hínáragyú. Egyéb kérdés?"
2.Szörnyek tengere
"– Nos, nem… vagyis igen… szóval mégsem.
– Imádom az egyértelmű válaszaidat."
Fülszöveg:
Percy Jackson új éve az iskolában meglepően nyugodtan indul. Egyetlen szörny sem akarja betenni a lábát New York-i sulijába.
Ám amikor az osztály ártatlan meccse élet-halál harccá válik egy csapat emberevő óriás ellen, a dolgok, hogy is mondjam… kezdenek eldurvulni. Váratlanul érkező barátja, Annabeth is csupa rossz hírt hoz: a Félvérek táborát védő határokat egy titokzatos ellenség lerombolta, és amíg ezeket újra helyre nem állítják, a félisteneknek nincs hová rejtőzniük.
"– Nem tudtál a lelkére beszélni?
– Hogy is mondjam, amikor utoljára találkoztunk, nem igazán a szánk járt, inkább a kardjaink…
– Értem. Ezek szerint a diplomatikusabb utat választottad." – Hogy is mondjam, amikor utoljára találkoztunk, nem igazán a szánk járt, inkább a kardjaink… – Értem. Ezek szerint a diplomatikusabb utat választottad."
3.Titán átka
"– Rendben, rendben! – raktam el a kardom, és olyan nyugodtan gügyörésztem, ahogy csak tudtam, hogy a tengeri lovak a tehénnel együtt lecsillapodjanak. Nem tudom, lehet-e a víz alatt pánikrohamot kapni, de eszem ágában se volt megtapasztalni. – Nyugi. Nincs kard. Látod? Nincs kard. Csak kellemes gondolatok. Tengeri fű. Mama-tehenek. Vegetarianizmus."
Fülszöveg:
Amikor Percy Jackson megkapja Groover segélyhívását, készülődni kezd a harcra. Jól tudja, hogy szüksége lesz erős szövetségeseire, Annabethre ás Tháliára, a félistenekre; valamint hűséges bronzkardjára, Árapályra is… és egy fuvarra a mamájától.
A félistenek Grover megmentésére sietnek, aki – mint később kiderül – fontos felfedezést tett: két félistenre bukkant, kiknek származása egyelőre még ismeretlen, de igen nagy erővel rendelkeznek… De ez még nem minden.
A Titán úr, Kronosz felállítja számukra eddigi legfondorlatosabb csapdáját, és az ifjú hősök majdnem belesétálnak.
A sorozat mulattató, és izgalmas harmadik kalandjában Percynek a legveszélyesebb kihívással kell szembenéznie: a Titán Átkának hátborzongató próféciájával…
„Vicces és pörgő… Percy az a hős, akivé minden srác válni akar.”
– Sunday Express
"– Árész szerény értelmi képességei ellenére most az egyszer a lényegre tapintott. – Végre! – mondta Árész, aztán leesett neki a tantusz, mit is halott az imént. – Hé, várj egy pillanatig! Ki vagy te, hogy degeneráltnak nevezz?!"
4.Csata a labirintusban:
"– Legyél kicsit optimistább! Gondolj arra, hogy holnap táborozni mész. A suli után meg randid lesz…
– Nem randi, anya! – ellenkeztem. – Jesszus, hisz csak Annabethszel találkozom!
– Eljön a táborból, hogy veled lehessen.
– Igen.
– Moziba mentek.
– És?
– Édes kettesben. – Nem randi, anya! – ellenkeztem. – Jesszus, hisz csak Annabethszel találkozom! – Eljön a táborból, hogy veled lehessen. – Igen. – Moziba mentek. – És? – Édes kettesben. – Anya!"
Fülszöveg:
Percy Jackson semmi jót nem várt az iskolai nyílt naptól, de amikor titokzatos halandó ismerőse után két pomponlánydémonnal is találkozik, a dolgok még a vártnál is rosszabbra fordulnak.
A sikersorozat negyedik kötetében már a küszöbön áll az olimposziak és a Titán isten közötti háború. Még az eddig biztonságos menedéknek számító Félvér Tábor is sebezhetőnek bizonyul, amikor Kronosz és hadserege megpróbál varázshatárán belülre kerülni.
Hogy a támadásnak elejét vegyék, Percy és félisten barátai egy küldetésre indulnak a Labirintusba – a hatalmas, föld alatti világba, ami minden fordulóban újabb vérfagyasztó meglepetést tartogat számukra.
"Jó, ha tíz másodpercet töltöttünk együtt. Igaz, hogy ez a néhány másodperc elég sűrű volt: megpróbáltam lekaszabolni a kardommal, aztán megmentette az életemet, majd tovább kellett menekülnöm, mert egy csapat természetfölötti gyilkológép üldözött. Tudjátok, milyenek ezek a véletlen találkozások!"
5.Az utolsó olimposzi
"A szörnyek felé fordultam. Körülbelül százkilencvenkilencen voltak egy ellen. Azt tettem, ami a legtermészetesebb. Megtámadtam őket."
Fülszöveg:
A félvérek egész évben harcra készülődtek, de tudták, hogy nem sok esélyük van a győzelemre. Kronosz serege erősebb volt, mint valaha, és minden átállt istennel és félistennel nagyobb lett.
Amíg az olimposziak a pusztító Tüphónt próbálták megállítani, addig Kronosz bevonult New Yorkba, ahol az Olimposz gyakorlatilag őrizetlenül állt. Az Idő Urának megállítása Percy Jacksonra és a fiatal félistenek csapatára várt.
A világszerte sikeres sorozat izgalommal várt befejező részében beteljesül a Percy tizenhatodik születésnapjára jövendölt prófécia. Miközben Manhattan utcáin tovább dúl a nyugati világ megmentéséért vívott harc, Percyn az a szörnyű gyanú lesz úrrá, hogy saját sorsa ellen küzd.
„Magával ragadó történet. Egyszerre izgalmas, gondolatébresztő és könnyfacsaró… A regénysorozat méltó befejezése.” – Kirkus Reviews
"– Most komolyan, Peter Jackson, hány ezer év kellene még, hogy végre egyszer az életben felismerj? – Amennyi magának, hogy megtanulja a nevemet – motyogtam."
Vélemény:
"Bizonyos értelemben jó tudni, hogy léteznek görög istenek, mert van kit szidni, ha a dolgok rosszul mennek. Például, ha az ember elsétál egy olyan busztól, amelyet nem sokkal korábban szörnyű fúriák támadtak meg és villám csapott szét, és mindennek a tetejébe esik, mintha dézsából öntenék, az az emberek többségét meglehetősen rosszul érinti. Ám ha félvér vagy, az ilyesmikből tudod meg, hogy valami isteni erő baromian igyekszik tönkrevágni a napod."
Tavaly nyáron olvastam, mint írtam már szóval egy kicsit kilógtam már a célközönségből, de imádtam. Egymás után olvastam el a 3.,4.,5. részt, mert nem tudtam letenni, úgy hogy nem tudom a végét. Az első kettőt kicsit hamarabb olvastam.
Én már amikor előszőr tanultunk róla is szerettem a görög mitológiát, igazából a rómait is, hiszen szorosan összefüggnek, de főleg a görögöt. Hála ennek a sorozatnak, mostmár nem csak szeretem, imádom! Rengeteg változata van, véres, vérfertőzéses és undorító sokszor, de imádom.
"A szokásos tábori dalokat gajdoltuk: Az én rózsám egy istennő, Heléna foga alatt ropog az alma. Valóban, görögök a falóban."
Az olvasása után egyáltalán nem értettem, hogy hogy nem tudja valaki minimum, hogy kik a fő istenek és hogy miknek az istenei. Pedig a sorozat még nem merül el benne úgy, mint a két kiegészítő rész (amikről szintén szó lesz). Csak történnek az izgalmas események és közben beszivárognak az adatok a fejedbe. Előszőr még kicsit nehéz megjegyezni mindent, de nem is várja el a könyv, hogy elsőre megjegyezd, mert elmondja újra és újra. Nem lehet minden egyes szörnyet, kis-istent, óriást stb.. megjegyzeni, de a szereplők se tudják, így nem érzed úgy, hogy hülye vagy, mert nem tudod. Igen, Percyvel a főszerepben könnyebb okosnak érezni magad (hínáragyú :))).
"– A Hoover-gát – szólalt meg Thália. – Hatalmas. (…) – 201 méter magas – mondtam. – Az 1930-as években épült. – Ötmillió köbméter víz – folytatta Thália. Grover felsóhajtott: – Az Egyesült Államok legnagyobb építészeti vállalkozása. – Honnan tudjátok mindezt? – csodálkozott Zoé. – Annabeth-től. Imádta az építészetet – feleltem. – Megőrült érte – mondta Thália. – Állandóan adatokat szajkózott. Annyira fárasztó volt – csatlakozott Grover is. – Bárcsak itt lehetne – sóhajtottam."
A cselekmény(A Villámtolvajnak.). Tudom bemásoltam a fülszövegeket, de könnyebb úgy véleményezni, hogy én is követem a cselekményt. Szóval főszereplőnk a diszlexiás, hiperaktív 12 éves Percy Jackson, akivel mindig is fura dolgok történtek. De az, hogy az iskolai kiránduláson az utálatos matektanárnője bőrszárnyú izévé változik és meg akarja ölni neki is sok. A legjobb barátja Grover, mintha tudna valamit, de nem hajlandó elárulni, csak úgy, mint a mitológia tanárja Mr. Brunner se. Előbb-utóbb kiderül, hogy Percy félvér, vagyis az apja isten volt, ezért vadásznak rá mindenféle mitológiai szörnyek. A Félvér táborban ugyan biztonságban van, de meddig? Ha ez még nem lenne elég pont a legrosszabbkor csöppen bele az istenek világába, ugyanis Zeusznak valaki ellopta a villámját és Percyre hárul a feladat, hogy barátaival visszaszerezze, szűkős határidőn belül. Így indulnak el egy halálosnak tetsző küldetésre. Ez történik az első részben, ami a leghosszabb a sorozatból. Nem is csoda, hiszen itt ismerjük meg a világot.
Imádom Percyt a stílusát, ahogy az egész könyvet narrálja, a beszólásait. Sokszor idegesített a folyamatos hősködésével, a hiperaktivitásával meg az ilyenekkel, de ezzel együtt imádom. A sorozat során évről évre változik, érik (a küldetések egyre halálosabbak :D), nagy jellemfejlődésen megy keresztül. Tökéletes főszereplőnek. Rengetegszer nevettem a beszólásain, gondolatain az egész sorozatban. Hála többek között neki, a Leiner Laura könyvekkel holtversenyben ezeken nevetek a legtöbbet.
 |
| Nem. Nem fog működni. |
Imádom Annabetht, aki okos és kemény csaj. Percybeth <333
"– Most merre? (…) – Arra! – Honnan tudod? – kérdeztem. – Deduktív logika. – Vagyis… csak a hasadra ütöttél – fordítottam le. – Mindjárt a fejedre is ütök, ha nem jössz!"
Bárkitől olvastam eddig értékelést, mind imádta Grovert. Én nem. Valahogy nem sikerült elnyernie a tetszésem, kicsit szerencsétlen, idegesítő és a poénjai se jöttek be. Nincs vele igazán bajom, de nem bírom.
Az isteneket imádom, hatalmas egyéniségek. Rick bácsi zseniálisan megírta őket, van akit utálok, van akit imádok, az összes kiszámíthatatlan és nagyon szórakoztató. A kedvenceim Apollón, Hermész, Artemisz és Hádész (szerencsétlen). Nem bírom Árészt, Zeuszt, Hérát és hát ebben Athénét se, pedig őt csak simán a mitológiában bírom.
Az alapötlet és a világ is zseniális és egyedi. Tanít, de nem érzed úgy, hogy tanulsz, szórakoztat, folyamatosan megnevettet és izgulsz a szereplőkért.
"– Percy, az istenek nagyon nem szeretik, ha valaki a trónjukra telepszik. Úgy értem, hogy egy-rakás-hamuvá-változtatlak-módon nem kedvelik."
Szinte az összes szereplő szerethető, kivéve, aki tényleg gonosz. Rengeteg félvért, istent, szörnyet és egyéb lényt vagy személyt ismerünk meg, ami annak ellenére, hogy igencsak igénybe veszi a névmemóriádat (jó, nem annyira, mint a durarara, de azért eléggé), jó is mert mindneki találhat magának valaikt akit szeret, akinek szurkolhat és ha szerencséd van az illető túl is éli :D. Ha nem, ami könnyen előfordulhat akkor megszívtad.
Milyen fantasztikus már külső szemlélőként/olvasóként, hogy a görög istenek tényleg léteznek, de most az Olimposz az Empire State Building tetején van, az Alvilág kapuja a bűn városában, hogy az említett isteneknek van egy csomó különleges képességekkel bíró gyereke, akik a Félvér táborban tanulnak. Jó,perzse ott vannak azok a pici gondok, amiket az istennek rossz oldala jelent, a rengeteg szörny, a bánásmód és az ilyenek, de ezek csak feldobják a bulit nem? :DD
A történet tele van csavarokkal, kalandokkal, egy kicsi romantikával, meglepő fordulatokkal és izgalmakkal meg persze rengeteg poénnal, ezt nem tudod eléggé hangsúlyozni.
Mondanom kéne valami rosszat is ugye? Hát ha muszáj akkor azt mondanám, hogy gyerekkönyvhöz híven sokat ismétli magát és pár könyv után kiszámítható. Ez nem olyan feltűnő, én csak mostanában eszméltem rá úgy igazán így kb. 8 könyv után. Csak hogy ne tűnjön úgy, hogy tökéletesnek tartom. :D
Összefoglalva ez egy zseniális sorozat, mindenkinek ajánlom, felnőtteknek, gyerekeknek, fiúknak, lányoknak. Én imádtam, kedvencem lett.
Borítók:
Jelen pillanatban 3 könyvnek (1;3;4.) 2 borítója van egy régi és egy összeillő új borítós. A 2.résznek 3 borítója van, mert az előbb említett kettő mellett kiadták filmes borítósan is. Az 5. résznek pedig egyelőre csak egy régi borítója van, új borítósan csak jövőre jön.
Új borítók:
Szerintem nagyon szépek, illenek a történethez és egymáshoz is. (Milyen menő, ahogy egy képet alkotnak, hát nem?)
A filmes borítót bosszúból a filmért nem mutatom meg.
Filmek:
Sajnos az első két részből készült film is. Na nem az sajnos, hogy készült film, hanem az, hogy milyen. Mindkettő maximum másodunokatestvére lehet a könyveknek, annyira eltérnek és nem is jók.
10/10*
Olvasd el!
Egyéb sorozatok és könyvek a világban és Rick Riordantől:
Mint mondtam van ennek egy folytatás sorozata (de ez is szépen le van zárva) az Olimposz hősei. Ennek eddig 4 része jelnt meg magyarul az Elveszett hős, a Neptunus fia, az Athéné jele és a Hádész háza az utolsó rész az 5. előre láthatólag jövőre fog megjelenni magyarul az angol címe The Blood of Olympos (Olimposz vére). Ezek már nem teljes mértékben Percy szemszögéből vannak írva. Például az elsőben nem is szerepel csak említés szintjén (brühühü :(( ). Az összes része váltott szemszögű, mindegyikben mások váltakoznak.
Van még két magyarul is megjelent kiegészítő könyv a Percy Jackson és görög istenek illetve a Percy Jackson görög hősei. Semmit nem tesznek hozzá a történethez, inkább olyanok, mint egy használati útmutatú vagy útikönyv, az istenekhez illetve a hősökhöz. Nekem mindkettő megvan, de csak az elsőt olvastam két napja. Halálra röhögtem magam rajta, szerintem nagyon érdekes volt, érdemes elolvasni, azzal még többet meg lehet tudni az istenekről.
"A fiad hétköznapi ember lesz. Nagy hős, erős és jól megtermett, de halandó. Démophón lesz, holott Full Verziós Phón is lehetett volna belőle!"
Ami a magyarul megjelnt könyveket illeti Rick Riordannek eddig csak egy nem Percy Jacksonos sorozatának jelent meg az első része, ami az egyiptomi mitológiával foglalkozik. A Kane krónikák első része a Vörös piramis, személy szerint sokkal kevésbbé tetszett, mint a Percysek, de sok más rajongónak tetszik.
Az írónak vannak további más népek mitológiájával foglalkozó sorozatai, de ezek még nem jelentek meg magyarul, akit érdekel ide kattintva megtalálja az összeset.
Ennyi lett volna erről, a folytatás sorozat értékelésével nem tudom mikor jövök, megvárom-e, hogy elolvassam az utolsó részét is. Most, hogy ennyit írtam róla megjött a kedvem az újraolvasáshoz. Mire nem jó a blogírás?!
Addig is jó olvasást és ha tetszik a blogunk, nyugodtan iratkozz fel rendszeres olvasónak, hogy ne maradj le semmiről!
