Roxfort Book Tag

Sziasztok!
Arwen(A penchant for fantasy blog) kihívott a Roxfort Tagre, amit nagy Harry Potter rajongóként ki is töltök, köszönöm neki! Arwen bejegyzését ide kattintva megtekintheted. Én kihívlak Téged, aki most olvasod ezt a bejegyzést és szereted a Harry Pottert, ha van kedved nyugodtan töltsd ki, kíváncsi leszek a válaszaidra! Szóval bárki töltse ki nyugodtan, csak jelölje meg, hogy nálam látta.

1: Tisztavérű, félvér vagy mugli származású vagy?
Attól tartok mugli, legjobb esetben is félvér. De ezzel természetesen semmi baj nincs.

2: Melyik pálca választott téged?
Engem egy 9 és 3/4 hüvelykes, hajthatatlan szilfa pálca választott. A magja sárkányszívizomhúr.

3: Milyen állatod van: bagoly, macska, béka vagy patkány?
Bagoly.

4: Melyik házba osztott be a Teszlek süveg?
A Hugrabugba a pottermore tesztje alapján.

5: Melyik házba szerettél volna kerülni?
Én magamat Hollóhátasnak vallom. Másodlagosan lehetek hugrabugos csak.

6: Melyik óra a kedvenced és melyiket nem szereted?
A kedvencem a bűbájtan. Melyiket nem szeretem... szigorúan a könyvhöz ragaszkodva tudnék választani, mondjuk a mágiatörténetet. De én igazából nagyon szeretem a történelmet az egyetlen amivel bajom lenne az a tanár, ezért inkább nem ragaszkodok annyira a könyvekhez, így viszont azt veszem, hogy ha mindenhol jó tanár van melyik érdekl legkevésbbé. Számmisztika. Nem vagyok jóban a számokkal. Meg igazából nem is tudunk meg sokat erről az óráról.

7: Mi a patrónusod?
Delfin és ezzel tökéletesen boldog vagyok, imádom a delfineket.

8: Hogy néz ki a mumusod?
Passz. Kaszás? Halott szeretteim és én?

9: Részt veszel valamilyen iskolai sportban vagy van valamilyen mágikus hobbid?
Őszintén nem bírok most felidézni valami sok mágikus hobbit. Kviddicsezni nem kviddicseznék szóval... nincs?

10: Hol töltenéd a szabadidődet?
A házam klubhelységében, könyvtárban a tó mellett.

11: Miért kapnál a legvalószínűbben büntetést?
Tanórán kívűli mágiahasználat vagy iskolán kívűli a szünidőben. Ha nem lenne ilyen kemény a kiskorúak mágiahasználatára vonatkozó törvény tuti megszegném.

12: Milyen karriert szeretnél miután végeztél Roxfortban?
Foggalmam sincs. Auror nem lennék az tuti.

Sok kérdésre a hivatalos angol nyelvű oldal a pottermore segítségével válaszoltam. Itt: https://www.pottermore.com/ megtekintheted az oldalt és ha tudsz angolul te is kiderítheted, hogy milyen pálca választott téged, mi a patrónusod illetve, hogy milyen házba oszt be a Teszlek süveg.
Jó olvasást mindenkinek!

Patrónus kép forrása:https://patronusmeaning.tumblr.com/post/150815070727/patronus-analysis-003-dolphin-those-with-this

Sarah J. Maas: Empire ​of Storms (Üvegtrón 5.)



"For Terrasen. For them. For a better world."
Végem van. Ez a könyv darabokra tört engem. Mindenki csak saját felelősségre olvassa el, főleg amíg nem jelenik meg az utolsó rész! Aki imádja a sorozatot, azt össze fogja törni ez a rész. Magyarul még nem adták ki talán decemberben fogják, ha minden jól alakul. A sorozat előző részeiről az értékeléseimet megtalálod ide kattintva. Szerintem ez lesz a leghosszabb bejegyzésem. Aki nem olvasta az Árnyak királynőjét az ezt se olvassa, bár szerintem annyira nem spoileres. A nagy spoilert jelöltem, a többit, ami azoknak spoileres akik csak ezt nem olvasták azt eltakartam feketével.

Molyos adatlap

Fülszöveg:


The long path to the throne has only just begun for Aelin Galathynius. Loyalties have been broken and bought, friends have been lost and gained, and those who possess magic find themselves at odds with those don't.

As the kingdoms of Erilea fracture around her, enemies must become allies if Aelin is to keep those she loves from falling to the dark forces poised to claim her world. With war looming on all horizons, the only chance for salvation lies in a desperate quest that may mark the end of everything Aelin holds dear.

Aelin's journey from assassin to queen has entranced millions across the globe, and this fifth installment will leave fans breathless. Will Aelin succeed in keeping her world from splintering, or will it all come crashing down?


Én és a könyv:


Egyszer már elkezdtem e-bookként olvasni a könyvet, még áprilisban, mert tudni akartam mi lesz velük, de akkor csak az Aelinékkel történteket olvastam és egy idő után abba is hagytam, mert halottam, hogy a vége khm összetöri az embert. Gondoltam majd, ha megjelenik az utolsó rész vagy a magyar kiadásakor elolvasom. 

Hát végül eddig bírtam. Az utolsó részről semmi hír, magyarul meg talán decemberben adják ki, de nekem muszáj volt elolvasnom. Amikor erre rádöbbentem apa épp Angliában tartózkodott, így pár nap múlva már a kezemben tarthattam hatalmas örömömre. Ezután bírtam vagy két napig és nekiestem. Büszke vagyok rá, hogy bírtam uralkodni magamon és egy egész hétig sikerült olvasnom, ahelyett, hogy ledaráltam volna pár nap alatt. Így hétfőtől-hétfőig olvastam. De most vége is nincs mit tenni ellene.

Vélemény és történet:

Oh My God! Mint, ahogy mindenki figyelmezetett ez a rész durva volt. Annyi érzelmet és olyan mértékben váltott ki belőlem, hogy az hihetetlen! 


Teljesen megváltozott a sorozat az első résztől kezdve idáig. Hol van már a frissen szabadult orgyilkos Celaena? Ő, akinek Nehemia halála kelett hozzá, hogy felrázza őt? Hol vannak már azok a nevetségesen egyszerű próbák, a gagyi bűnőzők, akiket legyőzött? Mostmár minden élesben megy és a kontinens sorsa a tét. De kezdjük az elején.
"Lysandra had finally shifted back into her human form – and true to her oath months ago, her once-full breasts were now smaller."
Lysandra és Aedion
A könyv elején épp pár napja érkeztek meg Terrassenbe és Aedion segítségével megbeszéltek egy találkozót pár megbízható lorddal. Ők Darrow, Murtagh és Ren. Az első félig olvasás miatt már tudtam mi lesz a találkozón, ezért már jó előre kiborultam. De nem annyira, mint magán a találkozón. Úgy megütöttem volna jó párszor Darrowt! Hogy mer mindent leszólni, ami eddig jó volt? 
"Erős, képzett tündérherceg-harcos, aki mellesleg Aelin carranamja? Biztos kém! 
Badass alakváltó? Közönséges szajha!
Képzett és sok mindent átélt orgyilkos királynő? Nem lehet királynő, hogy is gondolt ilyet bárki is!?"
Bármit csinálnak nagy önbizalmában még csak megijedni se képes! Mintha az udvar, ami képes lenne megváltoztatni a világot semmit sem érne! Ja boccs, szerinte még csak nem is udvar, hiszen Aelin nem királynő, meg egyébként is milyen szedett-vedett társaság már!

"„And besides: i thought 'cloak-and-dagger' was your middle name.” She offered him a vulgar guesture in return."
Szóval kialakult egy olyan helyzet, hogy hiába az a sok igyekezet hogy visszajusson a hazájába, nekik nem kell királynőnek, mert megtetszett nekik az uralkodás (tisztelet a kivételnek). Nagyon felidegesített, főleg amikor azt merte mondani, hogy akkor vennék a legnagyobb hasznát Aelinnek ha gyorsan hozzámenne valamilyen királyhoz! Persze van valami abban, amit mondani akar én se szívesen bíznék egy 19 éves lányban, de ne csinálják már! Ő a Fire-Binger! Egyedül ő tudja megmenteni őket! Ezért Aelinnek bizonyítania kell, hogy igenis joga van a trónjához és a lordoknak is szüksége van rá. 
Így bizonyítja nekik. De még hogy! Itt még megemlíteném, hogy a találkozó után meglátja Terrasen szent állatát a szarvast. Ez mekkora jel már, hogy neki kell a királynőnek lennie?! Maga Terrasen szelleme akarja őt a trónon látni!

Amíg a szereplők nem találkoznak (mert fognak és iszonyú jó lesz!), addig több szálon fut a történet.

"Aelin lifted her brows as she glanced between their two blades. “What’s your sword called?” “Wind-Cleaver.” Aelin clicked her tongue. “Good name.” “Yours?” “Goldryn.” A slash of iron teeth as they were barred in a half smile. “Not as good a name.” “Blame my ancestors”"
Elide és Lorcan









Manon, azt a parancsot kapja, hogy rombolja porig Résvárat és hozza magával Doriant élve vagy halva. Itt is kiborultam, mert épp, hogy csak megszerezték a várost, máris jönnek a boszorkányok és a földdel teszik egyenlővé? Mert kétség sem férhet hozzá, hogy a tizenhármak elintézik. Reménykedtem, hogy Manonnak előjön a jó oldala, legalább Doriant megmenti és hell yeah! Úgy lett. Rowan végül megszökteti Doriant, aki Manonnak hála még nem volt halott. Együtt Skull's Bay-be hajókáznak, ahol Aelin el akarja kezdeni a hadsereg toborzását a régi tartozások behajtásával. Ezt tudtam előre, hogy imádni fogom!

A harmadik szál Elidé és Lorcané. Elide elhatározta az előző részben, hogy északra megy, csatlakozik a királynője udvarához és közben megtalálja Celaena Sardothient, bárhol is legyen, mert át kell adnia neki a Kaltain Rompiertől kapott kis csomagot. Bármi is legyen az az ilyesztő kis kő (egy rémkulcs, csak szegénykénk nem tudja, ahogy azt sem, hogy Aelin és Celaena egy és ugyanaz). A Tölgyvád erdőben bolyongva botlik bele Lorcanbe, aki a rémkulcsokat keresi, abban a hiszemben, hogy egy már nála van. Ezt a szálat tartottam a legkevésbbé érdekesnek, de kétségkívűl elengedhetetlen volt.

"No one could get through those shields. Not even Rowan-rutting-Whitethorn."

Szóval nekiálltak minden erejükkel, hogy hadsereget szerezzenek, esélyt Erawan és a sötétség ellen. Emellet meg persze meg kell találniuk a hiányzó rémkulcsokat, amivel a Valg királyt visszaküldhetik a Rémkapun keresztül oda, ahonnan jött.
Ebben a küzdelemben hatalmas szerepe van a szimbólumoknak. Aelin szinte minden tette, a nyilvánvalón kívűl mindig többet ér. Szimbólumok. Legendák felébresztése, a saját hatalmának a kimutatása.

"„Hello, bitch,” Ansel purred. „Hello traitor,” Aelin purred right back […]"
Erawan

Amikor a hajóút előtt felszabadítja Ilumi városát és meglepi őt Erawan egyrészt komolyan meglepődtem másrészt látva az erejét elgondolkodtam, hogy mégis, hogy fogják megnyerni ezt a háborút??! Mert ott és akkor nem sok esélyt láttam rá. Hiszen:
A király szinte az összes mágiahasználót és rengeteg embert is kivégeztetett, Résvárnak annyi, folyamatosan tömegével halnak meg az emberek. Ergo nem igazán vannak felesleges emberek, akiket háborúba lehetne küldeni.
Ellenben van egy csomó Valg, akik sokkal erősebbek az embereknél és nehezen elpusztíthatók.
Terrasen nem hajlandó egyelőre segíteni.
Adarlant már megint lecsapták Dorian kezéről.
Maeve is ott van fenyegetésként rengeteg harceddzet tündérrel az irányítása alatt.
Erawan hajszáll hijján legyőzhetetlen. Ahhoz, hogy legyőzzék meg kell szerezniük még két kulcsot, ki kell találniuk, hogy amikor mindegyik meglesz pontosan, hogy is használják őket, aztán ezt meg is kell tenni.
Meg persze van még nagyon sok boszorkány, akikből csak 3 csapatnak is sikerült Résvárat eltörölni a föld színéről.
Értitek már mire gondolok?

"Here's hoping you discover more creative terms than „bitch” to call me when you find this. With all my love, A.A.G."

De még nem sok véleményt mondtam ugye? Na akkor majd most!

Imádtam! Teljesen más volt, mint az előző, de ugyanúgy vagy még talán jobban imádtam! Folyamtosan akció volt, ennyit szerintem még nem izgultam könyvön. Itt egy csata, ott egy csata. És ezek közben pedig hatalmas ház méretű fordulatok és meglepetések. Mert bármennyire is igyekszik drága főszereplőnőnk, még mindig nem erőssége a többiek bevonása a tervekbe. Ja, igen mellesleg végig ez volt a tervem, csak nem mondtam el. És nem csak ő, de az események is folyamatosan meglepetésként értek. Jóként vagy rosszként.
Már az elején rombolt engem a könyv és ez csak növekedett, ahogy teltek a lapok.

"„We like to call it 'territorial male nonsense,'” Aelin confided. „Or 'territorial Fae bastard' works just as nicely.”"

Rowan és Aelin a tengerben
Imádtam a szereplőket és az új felerősödött shippeket!
Manon és Dorian, akik nagyon különböznek mégis nagyon szeretem őket együtt, jót tesznek egymásnak. Tényleg imádom őket! Főleg, hogy mindenki ferde szemmel néz rájuk, Dorian meg így vállvonogatva: Ne szóljatok bele, neketek is fura a szerelmi életetek.
Elide és Lorcan kapcsolata tele van hazugsággal, titokkal és mit ne mondjak mérgező hatással vannak a történetre. És igen, ARRA gondolok főleg a végén. Nem tudom amiatt eldönteni, hogy shippelem-e őket.
Aedion és Lysandra legszebb jelenete a Koponya öbölbeli volt szerintem. Nagyon tetszik, hogy Aedion ennyire tekintettel van Lysandra múltjára, nem eröltett semmit.
Végül Aelin és Rowan. OH MY HEART! Úúúgy imádom őket! Akárhányszor mondták is sosem tudtam megszokni az olyanokat, hogy Her Fae Prince, Fireheart, Her Fae Commander, His Heart awww *_*
Támogatják egymást, tökéletesen összeillenek és oh my heart. Amikor végre AZ volt kb ujjongtam, az előző rész után fellélegezve, ahol meg mindig közbejött valami. 

"Oh gods – Fae lovers. Everyone should be so damn lucky to have one."
Amikor Elena róluk beszélt, hogy ugye ő küldte Aelint Wendlynbe gyógyulni meg, hogy megismerje Rowant, aki olyan rég várt már rá... na, ha ott már nem zokogtam volna eleve, akkor ott elkezdtem volna. 
„I see you. I see every part of you. And I am not afraid.”
Dorian és Manon

A 3. könyvben a Tűz örökösében találkoztunk előszőr Manonékkal. Akkor nem bírtam őket. Hogy képzelik, hogy rájuk kell figyelni és nem mehetünk tovább a történettel a fontos szereplőkkel?! A 4-ben már kedveltem őket. Na, most két könyvvel azután, hogy egyáltalán nem érdekeltek imádtam őket! A második legvártabb szálam volt, néha még Aelinék fejezetében is inkább néztem volna őket, olyan kíváncsi voltam. Asterin "kivégzésén" sírtam legelőszőr a könyvben. Manonnak végre vannak érzései és rájött, hogy hiába mondott mást a nagyanyja ő tényleg képes érezni és szeretni. Amikor végre akcióba lépett ujjongni kezdtem, hogy ez az! Végre! Azt nagyon sajnáltam, hogy nem sikerült megnyernie, de legalább már tudja az igazságot és végre kiállt a nagyanyja ellen. Iskra meg pusztoljon a Matronnal együtt! Abraxost legszívesebben örökbe fogadnám, úgy imádom a szívecskémat! Ki a jó wyvern? Hát persze, hogy te vagy az! Okos és ügyes wyvern! Többek között megmentette Manont és megnyert egy csatát, mindenki ilyen társról/háziállatról álmodik, hát nem?

Legkevésbbé kedvelt szereplőm Aedion volt. Olyan kis izé! Tudom ezt nagyon értelmesen mondtam, de egyszerűen nem szimpatikus! Vannak vicces beszólásai, meg Lysandrával a tengerparton nagyon aranyos volt, de egyébként nem. Nem kedvelem őt.










Chaol, akire egy darabig haragudtam az előző részben, de aztán most megint bírom, nem is szerepelt benne! Ez tudtam előre. Emlékszem, amikor a 2. részben még teljesen Chaol lázban égtem, véletlenül megláttam, hogy az 5. részben nincs feltüntetve szereplőként. Akkor nagyon kiborultam, mert hogy lehet ez, nem halhat meg! Na, mostmár tudom miért nem szerepelt. Bírom őt és jó lett volna ha itt is szerepel, de most így kiolvasva kapott egy rosszpontot. Ugyanis a könyve miatt, ami szeptemberben jön ki, később lesz kiadva az utolsó rész!! Egy egész könyv, amiben még nem tudom meg mi a franc lesz Aelinékkel! Biztos izgalmas , meg jó könyv lesz, elő is rendelem szerintem, de tuti nem annyira jó, hogy ne haragudjak rá a késés miatt!
"„If you don't start acting like a prince, you can sleep on the foor.” […] „I'm going to make you regret using such threats, Princess.”"

Akkor most beszéljünk Aelinről khm khm. Nézzük csak, mit mondtam róla az előző részben: A legjobb női karakter ever. Kész az övé a díj. A tervezési készsége, az esze, a mágiája, a hűsége, a bosszúvágya, a hatalmas szíve a barátai, népe és bajbajutottak iránt, az önbizalma, a humora és a rengeteg szenvedés után se szunnyadó reménykedése! IMÁDTAM! 
Na ez nem változott. A bosszú ugyan eltűnt az az Árnyak királynőjében kapott nagy szerepet, pár jellemvonása meg felerősödött, de a lényeg ugyanaz maradt. Ő A LEGJOBB. Egy badass ŐRÜLT. Bizony, hogy őrült! Szerencsére, különben már rég nem élne. Mindig van valami a tarsolyában, jön az újabb és újabb meglepetésekkel, mint mondtam folyamatosan tervez, amit nagyra értékelek. Utálom, amikor csak fejjel rohannnak a falnak, de varázslatos módon mégis minden jó lesz (khm Angelfall!). Ő viszont kalkulál, tervez, levelet ír, beszél, meggyőz, fenyeget, mindent amit kell. Küzd és nem akarja, hogy a küzdelem közben bárki is megsérüljön ezért, amit csak tud és jóval többet is magára vesz. A mágiája hatalmas és wow! Mindeközben meg valami fergeteges stílusa és személyisége van. Pimasz, magabiztos, humoros. Imádtam a belépőjét a Koponya öbölbe ebben a részben. Kemény és erős, de közben nem vált férfiassá.
"„Allow me to introduce to you, Captain Rolfe, the incomparable, the beautyful, and the absolutley and all-around flowless Queen of Terrasen.”"

A többi női karakter is csodásan lett megírva. Mindannyian függetlenek, erősek és ravaszak. Imádom őket! Még talán Elidet a legkevésbé, de itt neki is volak parádés húzásai például, amikor kioktatta Lorcant Aelinnel kapcsolataban. Csak az a folyamatos, mit tehetek vajon én majd Aelinért nevetséges volt.:

Elena drága. MÉGIS HOGY A FRANCBA KÉPZELTED EZT??! Jó, pontosan tudjuk, hogy képzelte, de miééért?? Oké, oké a következő könyvben meglátjuk, de egyelőre optimistán mondom, hogy megbűnhődött érte, vagy hát meg fog.


Érdekes, hogy most az istenek is tulajdonképpen életre keltek. Eddig így vagy léteznek vagy nem, most meg vannak. Figyelnek és félelmetesek.

Maevet gyűlölöm, utámol, gyűlőlöm!!! Mintha nem lenne elég problémájuk, még ő is beszambázik jobban mondva hajózik. A vége. Szinte végig megbújt csak úgy távolról utáltam, aztán jön a végén és hirtelen a gyűlöletem első számú célpontja lett. Tőle nem kérdezek olyat, hogy hogyan képzelte, meg hogy tehette, belőle könnyen kinézem. Azért az ilyen mértékű számító gonoszság még engem is meglepett. Kezdve a múlttal, amit ugyan pár oldallal a kiderülése előtt lespoilereztem maganak, mégis ledöbbentett. Folytatva a jelennel, ami teljesen kikészített. Naaaagyon remélem az utolsó részben valaki minnél hamarabb durván megkínozza és megöli.

"But shit. Just – shit."





Jó, akkor most jöjjön a legdurvább rész, a vége. Ha csak rá gondolok is sírok. Hogy történhetett ez??!!

SPOILER KEZDETE
És nem csak az, hogy Aelint megkorbácsolták a múltja tudatában, beleláncolták egy fémkoporsóba és elrabolták. Neem. Ez tényleg borzalmas, meg szörnyű és ezen is zokogtam volna és zokogtam is rendesen.
Viszont ez még nem elég.

Aelin halálra volt ítélve amiatt az idióta Elena miatt ezer évvel azelőtt, hogy egyáltalán megszületett volna! Mert Elena türelmetlen volt, szerelmes, lázadó, gyáva, nem hallgatott az apjára és az szörnyen ostoba terv előbukkant a fejéből! És még örült, hogy nem az ő poblémája lesz. Ha csak továbadta volna Aelinre, hogy majd ő megoldja ugyanolyan feltételekkel. De nem. Ő felhasználta az egyetlen eszközt, amivel Erawant le lehet győzni. Rosszul használta fel! Ezért Aelinnek meg kell halnia! Meg kell halnia, mert csak akkor győzhetnek! Ettől is folyamatosan zokogok.

De akkor még nem említettem, hogy reagál erre Aelin!
Onnantól fogva, hogy tudja meg kell halnia mindent elintéz, hogy minden rendben menjen tovább a halála után és, hogy az emberek többsége észre se vegye, hogy feláldozta magát! Elveszi Rowant gyorsan, hogy legyen Terrasennek egy törvényes királya is. Megkéri Lysandrát, hogy egész életében játsza Aelint. Ó! És még a gyerekekre is godolt! Hogy olyan gyerekeket kapjon, ami a elvárásoknak megfelel Lysandrának Aedionnal kell majd gyereket csinálnia. Igen. Áhhh nem bírom... Mindeközben meg mindenhonnan embereket, boszorkányokat és tündéreket toborzott!
Az meg már csak kicsiség, hogy bár neki olyan sorsa volt amilyen és ilyen sorsa lesz, mindenki mást védett mindentől! Rowannek azt se mondta el, hogy a mate-e nehogy fájdalmat okozzon neki ezzel!

Van ez az egész nagy terve, amivel mindnekit megment kivéve magát!
"„Let's make it a final stand worthy of song.”"




Teljesen kicsinált engem. Nem bírom szavakba önteni mennyire. 100 oldalon keresztül folyamatosan bőgtem! Tudjátok milyen nehéz, úgy olvasni? Nem bírtam elhinni, hogy ez történik! Minden egyes mondat tovább fokozta a kínjaim.

Maeve, mint egy nem is tudom mi folyamatosan dobált minket világrengető információkkal, széttörve engem lelkileg, Aelint fizikailag is. Hihetetlen, ahogy sikerült elérnie a kínzásnak egy olyan fokát, ahonnan már nincs tovább! Megalázta őt, össze akarja törni! Nem is akarok arra gondolni milyen állapotban lesz, amikor kiszabadítják.

És mindezt ki miatt is? Mert muszáj bűnbakot keresni. Na, itt osztozhatnak rajta többen is. Erawan miatt, mert ő kezdte az egészet. Elena miatt, mert ő tukmálta rá Aelinre. Maeve miatt, mert... azt nem sorolam fel mi mindent tett, mert akkor holnap is itt ülök. Lorcan miatt, mert ODAHÍVTA, értitek? ODAHÍVTA Maevet és Elidet a partra küldte. Elide miatt, mert szerencsétlen ott volt, na jó talán őt nem hibáztatom.

Egy bűnére azért kitérnék Maevenek, azzal kapcsolatban amit sokáig nem értettem. Lespoilereztem véletlenül magamnak, hogy Aelin és Rowan mate-ek. Erre a reakcióm persze kitörő öröm volt, meg basszus ez se lesz már meglepetés. Aztán jobban belegondoltam és rájöttem, hogy hé! Nem lehet senkinek 2 mate-e! Rowannek meg már volt Lyria. Kínzott a kíváncsiság így megkértem valakit, hogy magyaarázza el, hogy lehet. És ledöbbentem. OMG. Tudtam, hogy Maeve gonosz de ez! Látta a jövőt(hogy Aelin és Rowan mate-ek) ezért elhitette Rowannel, hogy Lyria a mate-e aztán megölette a nőt, hogy Rowan összetörjön és megkaparinthassa és a jövőben Aelint is. Ez a nő beteg!


"„It was so easy to tug on the right psychic thread that day Rowan saw Lyria at the market. To shove him down that other path, to trick those instincts. A slight altering of fate.” “Oh, gods,” Fenrys breathed. Maeve said, “So your mate was given to another. And I let him fall in love, let him get her with child. And then I broke him. No one ever asked how those enemy forces came to pass by his mountain home.”"

Rowan hozzáállása a végén is tetszik, megkeresi a FELESÉGÉT(!) és megoldja, hogy se neki se Doriannek ne kelljen meghalnia. BTW van egy olyan gondolatom, hogyha Dorian is feláldozhaná az életét és akkor is működne a Lock, akkor mi lenne, ha együtt csinálnák? Mert, amit hallotunk abból az jött le, hogy nem feltétlenül valaki élete kell, hanem olyan sok mágia, hogy abba belehalnak. És akkor itt jön a felvetésem, hogy csinálhatná Aelin és Dorian együtt.
"And for the sake of their world, Manon prayed the Queen of Terrasen could survive it.
If only so Aelin could then die for them all."
Milyen mantra ez már Aelinnek, hiszen biztos ő is ezt mondja magában. "Túl kell élnem, hogy aztán meghalhassak értük." Neee a szívem!
"Unleashing a cry that set the world trembling, Prince Rowan Whitethorn Galathynius, Consort of the Queen of Terrasen, began the hunt to find his wife."
SPOILER VÉGE


Sarah te szadista, zseniális írónő! Mit tettél velem? Mivel rengeteg könyvet olvasok, amik jobb esetben tetszenek is ezért mostanában amelett, hogy tetszik egy könyv plusz pontot jelent, ha mindenféle reakciót és érzelmet is képes kiváltani belőlem, valamint ha logikusan kiszámíthatatlan. És ez megtette. Egyik pillanatban még nevettem, hogy muhahaha ezt jól megkapták, aztán a másikban meg shit, everything had gone shit. Dühöngtem, meghatódtam, örültem, szurkoltam, izgultam, elégedett voltam, kárörvendő, reménytelen, reménykedő, minden! És IMÁDTAM, IMÁDTAM, IMÁDTAM!


Az elülső borítója annyira nem tetszett képen, de így élőben sokkal szebb! Még így se tetszik annyira, mint az Árnyak királynőjéé vagy az Orgyilkos pengéje és más történeteké, de azért tetszik. Nekem a puhafedeles van meg, keményborítósan természetesen szebb. Szerintem magyar borítója is szebb lesz, eddig az összes borítónak jót tett az a pár kicsi változtatás a magyar kiadásokon. A hátulja viszont fenséges! Viszont szörnyű, hogy nagyon vigyázok rá, mégis folyamatosan kopnak a betűk a borítón, silány mínőség.


Összefoglalva imádtam az egészet a szereplők fantasztikusak, a történet izgalmas és fordulatokkal, meglepetésekkel teli illetve számomra is megfelelő mennyiségű romantikát tartalmaz (mert kell benne lennie romantikának!). Humoros és a stílus magával ragadó. Szinte minden, amit vártam megvalósult és amire nem számítottam, de fantasztikus az is aztán meg... A vége összetört engem és nem tudom mit fogok kezdeni magammal az utolsó rész megjelenéséig! 

Valószínűleg elolvasom a Chaol könyvet, aminek a címe Tower of Dawn illetve elolvasom magyarul is az Empire of Stormst, amint megjelenik.

10/10**

Olvasd el! 

Ez lett az eddigi leghosszabb értékelésem. Minden elismerésem a tiéd, ha végigolvastad átugrás nélkül. :DD Szerintem még nekem se lett volna türelmem hozzá.
Jó olvasást mindenkinek!

Képek pinterestről vannak.

Stephen King - A mobil

 Sziasztok! 
 Talán még nem említettem, de szeretem a horror műfajú regényeket (meg úgy általában mindent, ami kellően véres és/vagy beteg), így hamar megszerettem Stephen King munkásságát is. Először a Tortúrát olvastam tőle, ami rögtön belopta magát a szívembe. (Tudom, egy költő veszett el bennem:D) Ezután még olvastam tőle pár népszerű könyvet, és most úgy döntöttem, megpróbálkozom A mobillal is. Hát, csalódás ért.
 Először is, a történet nem kezdődött valami izgalmasan. Az alapsztori nagyjából annyi, hogy azok az emberek, akiknek mobiltelefonja van, megbolondulnak. Egymást mészárolják, és nagyjából úgy viselkednek, mint valami gyilkos állatcsorda. A könyv első fejezetei a Bostonban lévő fejetlenséget írják le, na meg megismerkedhetünk a főszereplőnkkel, Clayton Riddell-lel. (Őt egyébként Stephen King egyértelműen saját magáról mintázta: a kezdetekben problémákkal küzdő művész karaktere a mostanra híres írónak sem ismeretlen.) Főszereplőnk már a regény elején megismerkedik néhány túlélővel, akiknek szintén nem volt mobiljuk, így normálisak maradtak, majd velük próbál menekülni a városból. Útjuk során rengetegszer mentik az életüket, majd egy iskolában kötnek ki, ahol a még normális igazgató és egy diák segítségével el szeretnék pusztítani a telefonbolondokat. Ha akarnám, se tudnám lespoilerezni a végét, mert nagyjából itt abbahagytam. Egyszerűen nekem nem volt elég izgalmas ez a könyv. Szinte semmilyen váratlan fordulat nem történik (legalábbis eddig), ráadásul annyira nem is véres a történet. Persze lehet, hogy a végén vannak még dermesztő jelenetek, de én már kicsit unalmasnak találtam.
 Igaz, hogy nem olvastam végig a könyvet, de a főbb szereplőket jól megismerhettem. Ott van Clay, aki -mint már említettem - leginkább Stephen Kingről van mintázva. Annak ellenére, hogy ő a főszereplő, a személyisége egyáltalán nem domináns, és egyáltalán nem is változik. Tom McCourt vicces, macskamániás és kicsit fura figura, de szerethető, és feldobja a sztorit. Alice Maxwell engem személyesen kiűz a világból. Hisztis, minden körülötte kell, hogy forogjon, és nagyon idegesítő. Az viszont nagyon tetszik a szereplőkben, hogy valósághűek, és közéjük tudtam képzelni magamat.
 Tehát összességében nem tetszett a regény, de a legjobb íróknak is lehet egy-két kevésbé jól sikerült könyvük. Persze lehet, hogy másnak pont ez tetszene. Ha most kezdenél Stephen Kinget olvasni, azt ajánlom, hogy inkább szerezz be egy másik könyvet tőle, de ha már többet olvastál a regényeiből, akkor nyugodtan megpróbálhatod ezt is, veszíteni nem veszítesz semmit!:)


Gayle Forman: Csak ​egy nap

Sziasztok!
Gondoltam gyorsan kéne blogolni egy kicsit mielőtt magába szippant teljesen az Empire of Storms. És nem tudom miért ezt volt kedvem értékelni. Így ma elhoztam nektek az értékelésem Gayle Forman a Ha maradnék írónőjétől a Csak egy nap című könyvet. Nem spoileres, de 
cselekményleírást tartalmaz.
"És ha tévedett Shakespeare?"
Történet (most én írom le, mert nem tetszik a fülszöveg):

Főszereplőnk Allyson, aki mindig mindent megkapott, mindent előre tervez, pontosan mindent szabályosan és időre csinál. Befizetik a szülei egy Nyugat-Európa körútra, aminek csak a legvégét látjuk. Illetve halljuk, hogy Párizsba nem jutottak el, pedig az volt Allyson nagy álma, az egyetlen amit várt ezen a körúton. Helyette Budapestre mentek. Hát ettől én is csalódott lennék :D.
Aztán mennek tovább Angliába.

"Jesszus, hogy ezek a britek hogy szeretnek sorakozni! Vagy sorban állni. Mit tudom én. Tanulhatnának az olaszoktól, akik csak rohannak, mint a malacok. Vagy talán az olaszok tanulhatnának a britektől."
Ez nagyon igaz! Még a kicsi boltokban is kijelölt helye van a sornak, nem tolakodnak minden szabályozva van. És mindenhol sorba állnak! Hihetetlen!

Ezután a kis személyes kitérő után térjünk vissza Allysonhoz, aki Stradfordban megszökik a barátnőjével a csoportuktól és elmennek egy szabadtéri Shakespeare előadásra. Itt kezdődik Allyson lázadása, mert jajj ne a tökéletes és szabálykövető lányka csak nem megszökött egy-két órára a csoporttól egy kiránduláson, amit utál, de amire a szülei annyit költöttek? Ezzen a Shakespeare előadáson találkozik Willemmel. Ő is színész a Vízkereszt vagy, amit akartokban (azt játszák el). Az előadás varázslatos a fiú meg helyes.
Másnap hogy-hogy nem egy Párizsba tartó vonaton találja magát Willemmel, aki van olyan kedves és elviszi őt oda. Őszintén Allyson! Oké, hogy meguntad a rendezett életed és nyilván nem lesz ebből semmi baj, mert egy könyvben vagy, de tényleg úgy kell elkezdeni lázadni, hogy lelépsz Párizsba az első szembe jövő fiúval? 
"Egy napon megszületünk. Egy napon meghalunk. Egy nap alatt megváltozhatunk. És egy nap alatt szerelmesek lehetünk. Minden megtörténhet egy nap alatt."
Na mindegy, én nem panaszkodom az a Csak egy nap, amiről a könyv a címét kapta a legjobb rész a könyvben. Szóval igen, a lány eltölt egy különleges napot Párizsban a fiúval, akibe kezd beleszeretni, bár nem tud róla szinte semmit. Naaagyon gyorsan alakul a kapcsolatuk mondhatom! Másnapra Willem eltűnik. Ez a bonyodalom. Vajon csak kihasználta őt és önszántából lépett le? Vagy valami baj érte? Akárhogy is neki haza kell juttnia és a fiúról, akibe mágikus módon egy nap alatt beleszeretett nem tud semmit! Így nehéz lesz megtalálni őt, de azért Allyson megpróbálja. Erről szól tehát a könyv.
"Vicces, hogy amikor bekövetkezik, amitől a legjobban rettegünk, rájövünk, hogy nem is félünk tőle."
Vélemény:

Egymás után két Gayle Forman könyv olvasása után rájöttem, hogy én nem szeretem a stílusát, történeteit (mielőtt ezt olvastam volna a Hová tűntél?-tet végeztem ki). 
Montmarte
Itt is, sok minden tetszett a könyvben, de nagyon sokat rontottak rajta azok a részek, amikor Allyson boldogtalan volt, szenvedett és sok ideig mégse tett semmit ellene! 
Rájöttem még egy dologra. Utálom a könyvekben az elfojtást. Amikor a szereplők csak úgy szenvednek magukban, nem csinálnak semmit, nem borulnak ki látványosan, ami valószínűleg a megoldáshoz vezetne, nem szedik össze magukat, nem osztják meg a bajaikat a barátaikkal családjukkal és csak gyűlik a feszültség (pl: ACOMAF, Hová tűntél?, Szerethetetlen, Mary Dyer eszmélése). Ezek után imádom azokat a jeleneteket, amikor a szereplő „lelepleződik”, kiborul, elmondja a bajait és végre jöhet a megoldós rész. Na ez a szenvedés, elfojtás túl sok nekem Gayle Formannél. 
"Mert ha az idő lehet folyékony, akkor talán egy nap is eltarthat a végtelenségig."
Ezért nem tudom tetszett-e ez a könyv. Az eleje rövidke szenvedés volt, nem jön be neki az utazás stb... nem tetszett. Aztán az előadás szerintem nagyon jó ötlet volt, ott a fiú, Shakespeare, tetszett. Aztán az egy nap. Azt imádtam! Végre kiszabadul, fesztelenül beszélgetnek, bár hihetetlen, hogy semmilyen elérhetőséget nem adnak meg. Aztán túl hamar dönt, ez engem is nagyon idegesít, tipikus könyv hiba, hogy legyen valamilyen bonyodalom, itt nagyon lehetett rá számítani. Ez tartott 150 oldalig így még tetszett volna, bár a stílust itt se bírtam.
"Arra gondolok, amit anyu mondott. Hogy legyünk hálásak azért, ami van, és ne arra ácsingózzunk, amiről azt képzeljük, hogy kéne."
Ez az a novella
Aztán jött az a majdnem 100 oldal, ami nekem 300-nak tűnt minimum. Szenvedés, elfojtás, alvás, elfojtás, szenvedés. Ez volt a legrosszabb az egész könyvben és tényleg sokkal hosszabbnak tűnt, mint amilyen. Aztán végre kiborul és összekapja magát. Az a rész tetszett. A nyomozás, a tanfolyam, a megoldáshoz vezető út, az utazás.

A vége hiányos volt. Még jó, hogy el tudtam olvasni a 2. rész végén a novellát, így már jobb lett. Nem fogom elolvasni a többi részét a 2. résznek szerintem. 
De így utólag azt mondom, hogy ez a könyv épp hogy, de tetszett.
A nagy életigazságokat, amiket a könyv nagyon erőltet nem bírtam, nem értek velük egyet és idegesítőek voltak.
Összefoglalva ez egy könnyű kis romantikus könyv, számomra kedvezőtlen stílussal és sok szenvedésel. Vannak benne jó részek és biztos vagyok benne, hogy aki jobban szereti nálam az írónő stílusát annak jobban tetszene. A szereplők nem rosszak, de Allysont utáltam, Willem cuki de nem tudunk róla semmit. Mindenki maga döntse el, az ő stílusa-e ez a könyv.
"Maradj lendületben! Ez az új jelszavam. Ne sajnálkozz! És ne nézz hátra!"
 10/6 


A második rész nem teljesen második rész. A Csak egy év Willem szemszögéből írja le a történetet, többet megtudhatunk a szüleiről, családjáról múltjáról, amiről ugye nem tudunk semmit. Én nem fogom elolvasni, mert állítólag abba még több a szenvedés. Nekem elég, hogy a végét megtudtam.

Read-a-thon 2017. eredménye

Az előző bejegyzésemben a Read-a-thonról volt szó. Most lett tegnap vége, így itt is vagyok, hogy megosszam veletek, milyen eredménye lett ennek a kis kihívásnak, milyen könyveket sikerült elolvasnom és hogy tetszettek. De előtte elmondom újra július 31-én, hétfőn kezdődött és tegnap vasárnak ért véget. Ez alatt a 7 nap alatt kellett elolvasni 5+1 téma szerint 6 könyvet. Ez átlagosan 1 könyvet jelent egy nap, ezért igyekeztem rövid könyveket választani. De nézzük is, hogy hogy sikerült! Olvasási sorrend alapján írok róluk, de odaíróm, hogy melyik témához választottam, hány oldalas és az értékelésemet róla.
Kezdjük!

Hétfőn ezzel a könyvvel kezdtem és még aznap befejeztem. 246 oldalas. A nyári könyv témához választottam, mivel nagy része nyáron játszódik.

Értékelésem:
Ez meg mi a franc volt? 
Ez volt az első Read-a-thonos olvasmányom és sikerült is ma befejeznem. De úr isten ez a könyv! 
Ne nézz utána! Ne érdekeljen, hogy miről szól! Ne nézz róla értékelést! Csak. Olvasd. El. Tényleg! 
Ennyi.


Szóval első nap pipa!









Kedden aggódtam, hogy mennyire fogok tudni olvasni, mert strandolni mentünk, de végül kiderült, hogy teljesen felesleges volt, mert a déli órákban úgysem lehet fürdeni, hát olvastam. 306 oldalas. A 2013 előtti könyv kategóriához választottam. Muszáj volt már valahogy rávennem magam az olvasására, mert az elsőt még januárban olvastam és azóta szerettem volna ezt is. Pláne miután csodával határos módon áprilisban sikerült az egész sorozatot megvennem OLCSÓN. Ez szinte lehetetlen, mert boltokban már nem árulják és a használtan eladók többsége tisztában van azzal, hogy ezért mennyit is ér egy könyv (8000ftt simán elkérnek érte). Szerencsére nekem sikerült megvennem olcsón, nagyon örültem.

Értékelésem:
Rose egy vagány szerű karakter, de néha a hajamat tépem tőle. Fogja már be! Nem az hogy a stílusa idegesítő lenne, vagy túl sokat beszélne. De mint ahogy azt ő is tudja, mindent a lehető legalkalmatlanabb pillanatban mond és nem képes leállni. De amikor épp nem egy ilyen pillanatát éli, bírom. Dmitrijvel össze kell jönniük! Izgalmas cselekmény, jó stílus, szuper könnyen olvasható. 
Második nap pipa!



Szerdai könyv. 312 oldalas és a +1, szabadon választható könyvem lett.
Értékelésem:
Nagy bajban vagyok a csillagozással, mert nem tudom mit gondoljak erről a könyvről. 
Érdekes volt mindenképp. Minden nap egy más élet, más test ugyanaz a személyiség. Rengeteg problémát felvet a könyv, nagyon elgondolkoztató. Joga van-e hogy azt csináljon a testtel, amit akar? Ha nincs, akkor mit követett el, hogy nem lehet normális élete? Szörnyen sajnáltam őt. Mert igaza van, ha senki nem tudja, hogy létezel, akkor létezel egyáltalán? Hiszen a lét bizonyítéka, hogy valaki más is tanuskodik róla. Borzalmas lehet úgy élni, hogy személy szerint veled senki sem foglalkozik. Ha meghalnál (és a testet nem rántanád magaddal) senki sem venné észre, hogy nem vagy többé. 
De ki is tulajdonképpen „A”? Mit lehet tudni róla? Hiszen minden nap máshogy néz ki és oké nem a külső a lényeg, de a kívülállóknak jelen esetben Rhianonnak igenis számít. Így 
tényleg nem lehet kapcsolatban élni. 
Szóval ez egy nagyon érdekes könyv volt. „A” kicsit végletes volt, egyes dolgokban nagyon bölcs egyesekben meg teljesen tudatlan és naiv. 
A végét utáltam, sírtam is rajta. 
Ettől függetlenül mégis tetszett, könnyen lehetett olvasni. 
Másik szemszögből nem fogom elolvasni.
Harmadik nap pipa!


Csütörtökön szinte biztos voltam benne, hogy nem végzek, mert addig ez volt a leghosszabb könyv a maga 364 oldalával és este 9-10-kor még a felénél se jártam. Aztán hirtelen beindultak az események és hajnali kettőig, amíg nem olvastam ki, nem tudtam letenni. A sorozatfolytatás kategóriához választottam.
Értékelésem:
Imádtam! Tökéletes lezárása lett a sorozatnak. 
Természetesen a végkifejletig foggalmam sem volt mi lesz a megoldás, de tetszett és a nagyon gyenge, szinte nem is létező nyomozósi készségemmel is megértettem körülbelül mi hogyan történt. Ez nagy szó! Most, hogy vége, újra kéne olvasnom a sorozatot hátha, teljesen megértem. 
Imádtam a szereplőket, Adriennt, a stílust, a poénokat, a nyomozást (akkor is ha sokszor nem bírtam követni). 
Hihetetlenül izgalmas volt a felétől. 
Ez egy fantasztikus sorozat volt! A továbbiakat majd egy blogbejegyzésben fejtem ki, valamikor. Ajánlom mindenkinek!
Negyedik nap pipa!

Ironikus módon, ez volt a legrövidebb könyvem 232 oldallal és mégis ezt olvastam a legtovább. Pénteken és szombaton is. Ezt a kék könyv, a tenger jegyében témához csatoltam. Bár egyértelműen nem tengeres inkább téli, de mindegy!
Értékelésem:
Jó volt és tetszett, de nem fogott meg. 
Semmi különösebb bajom nem volt vele, csak hogy úgy éreztem, hogy ebből sok minden hiányzik. Ötletes volt, de mégse varázsolt el. Lehet rossz hangulatomban talált az volt a baj. 
A vége cuki, megfordult a fejemben, hogy nem olvasom tovább a trilógiát, inkább a képzeletemre bízom, de mégis elolvasom majd valamikor. 
A borítója gyönyörű.
Ötödik nap két nap alatt ugyan, de pipa!



És ezután az utolsó napon, vasárnap jött a probléma. Ezt a könyvet kellett volna olvasnom. Nem számítottam rá, hogy sikerül kiolvasnom, mert bár nagyon szeretem nem valami könnyen olvasható sorozat és 486 oldal. Ha lett volna más választásom, nem is válogatom be, de a szerzők kevencei közül egyedül ez tetszett, úgyis olvastam már az első részt. Nagyon vártam már, hogy olvashassam egészen vasárnap reggelig. Vasárnap reggel minden kedvem elment az olvasásától, nem tudom miért! Egyszerűen elkezdtem volna olvasni, de az agyam meg így: nem nem nem! Én nem veszekszek magammal mostanában nem hiányzik egy olvasói válság nyáron, köszönöm szépen! Így fogtam magam és olvastam valami mást.


Ezt. Pénteken vettem és azonnal el is akartam olvasni a Read-a-thon után. Aztán ugye vasárnap nem sikerült a kijelölt könyvet olvasnom, így inkább ezt kezdtem el. És fejeztem is be pár óra múlva.
Értékelésem:
Hála istennek, hogy ez jobb volt, mint az előző! Az eleje nagyon nem úgy indult és féltem, mert ha pont az utolsó két rész tetszik ennyivel kevésbbé akkor az a sorozat élményére is rányomta volna a bélyegét. De nagyon tetszett! Nem indult jól. Rossz múlt, elzárkózó lány ezen már nem is csodálkozunk egy Lélektársak regényben, de ebben még deprimálóbban hatott. 
Summer szülei… szerintem mindketten energia/érzelem vámpírok. Különböző módszerekkel és különböző okokból de az eredmény ugyanaz. 
Am Halt illeti őt nagyon bírtam. Sokkal jobban, mint Marcust, nyilván nem annyira, mint a Benedict testvéreket, de mondjuk annyira, mint Alexet. Cukik együtt. Viszont magyarul szörnyű, hogy így hívják! Hal. :DD 
Victort sikerült jobban megismernünk itt és még kell hogy mondjam kicsit meglepett a szökésével. A komoly Victor fogja magát és a tilosban járva egy szó nélkül megszökik, hogy megszöktesse a lélektársát? Semmi értelme nem lenne az előző mondatnak és ha a könyv elolvasása előtt mondják nekem el se hinném a lélektárs szó nélkül. De így, hogy benne van épp csak egy picit meglepő, hiszen Victort pont olyannak képzeltem, hogy mindig óvatos, meg szabálytartó egészen addig, amíg nem a lélektársáról van szó, mert akkor az örök jófiú rosszfiúba megy át. Vagány volt. A lélektársa is szimpatikus. 
Határozottan tetszett, hogy ebben nem spóroltak annyira a Benedictekkel és a lélektársakkal(jó belőlük egy kicsit kevés volt). Mindegyikük jókor, jó helyen volt lélegzetelállító.
Summer okostojás és határozottan mártírkodásra hajlamos (mint szinte mindenki ebben a sorozatban az elején illetve a végkifejlet előtt). Egyébkként nincs komoly bajom vele. 
A vége csodaszép és szirupos és imádom a Lélektársak könyv végeket! 
A borítóját ennek is imádom. 
Hatodik nap pipa??

Így sikerült hát az én Read-a-thonom. Elolvastam 5 könyvet az elvártaknak megfelelően aztán meg, mivel az agyam fellázadt egy 6. könyvet teljesen random. Én sikeresnek könyvelem el. Többet olvastam el, mint számítottam rá. 
Remélem hamarosan hozok pár bejegyzést, de őszintén kételkedek benne, mert van egy olvasatlan Feledés 3-am, Szitakötő borostyánban-om és egy Empire of Storms-om!! Ha csak rágondolok arra, hogy mindjárt olvashatom az EoSt fangörcsöt kapok, így lehet most egy jó pár napig nem leszek beszámítható állapotban, bocsi :DD.
Jó olvasást mindenkinek! 




Kiemelt bejegyzés

On Sai: Artúr (Szivárgó sötétség 3.)

Molyos adatlap Sziasztok! Derült égből villámcsapásként tudom, de új blogposzt született! Az első az évben! Tudom, csúnyán elhanyagolta...

Címkék

romantikus értékelés könyv fantasy kedvenc KMK ifjúsági a hónapban olvasott könyveim kritika vörös pöttyös sorozat Blogprojekt booktag havi összegző Sarah J. Maas film kaland Cassandra Clare Arany pöttyös történelem Üvegtrón angol nyelven VII.Könyvmoly Párbaj Árnyvadászok ACOTAR Joss Stirling On Sai kihívás komoly tündérek Harry Potter LOL karácsony lista Book A Sloth Box Leiner Laura Outlander Rubin Pöttyös időutazás manó könyvek scifi Delta Vision J.K.Rowling Lélektársak Maxim Kiadó Summer Forever Projekt móra kiadó vígjáték Agave kiadó Alexandra kiadó Dream válogatás Gabo kiadó Gaura Ágnes Halloween Kedvenc karakterek Kedvenc kiadó Kedvenc író Könyvfesztivál Leigh Bardugo Mini-Könyvklub 7. Tilos az Á könyvek angyalok ikrek krimi thriller trilógia vizek vámpírok zafír pöttyös A Karib-tenger kalózai A varázslók-trilógia Along for the ride Atheneum Borbíró Borbála Colleen Hoover Crystal Debora Geary Erin Morgenstern Fumax Hatalom trilógia Holdbéli krónikák Jennifer L. Armentrout Kaméleon könyvek Kerstin Gier Maggie Stiefvater Magyar vándor Misty Modern boszorkány Phoenix Read-a-thon Richelle Mead Rick Riordan Sarah Dessen Vámpírakadémia borítók cirkusz dan wells disztópia horror karel capek könyvesdoboz városok Álom két keréken Éjszakai cirkusz 100 A különös Wilcox lányok A mobil Anna és a francia csók Cartaphilius Egy ikerpár titkos naplója Egymás szemében Fabrice Colin Főnix Kiadó Gayle Forman Hollófiúk Időfutár Jojo Moyes Kelly Oram Kiera Cass Kiválasztottak Legenda Legszebb könyvborítók Libri London vámpírjai Luxen sorozat Marie Lu Mielőtt megismertelek NA Nyereményjáték Salazar bosszúja Sky Stephen King Szent Johanna Gimi Szivárgó sötétség Szűcs Vanda a lány a vonaton a néma lány az ördög egyetlen barátja beth flynn démonok frankenstein hans rosenfeldt harc a szalamandrákkal izgalmas kass morgan kilenc perc krakatit költészet mary shelley michael hjorth milk and honey mutáció napló nem akarlak megölni nem vagyok sorozatgyilkos nyomozás pablo de santis paula hawkins párizsi rejtély retelling robin cook rossz rupi kaur sebastian bergman spanyol krimi szörnyeteg úr tej és méz vakság vers véres zene