Mintha itt sem lent volna, elrepült a nyár. Sokat filmeztem, keveset olvastam, sokat Kresszeztem, sok időt töltöttem a családommal, voltam esküvőn, túráztam... Nagyon hamar vége lett, mint ennek a bevezetőnek, nézzük történetek szempontjából mi történt. :D
Filmek/sorozatok:
Augusztusban nagyon rákaptam a filmnézésre, legalább is magamhoz képest. Megnéztem a Hollywood Dirt-öt, a Csúf szerelmet, a 10 dolog, amit utálok bennedet, a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alattot, a Matchmaker's Playbookot, a Fák jú Tanár úr! első és második részét, a Túl szexi lányt, a Miutánt és a Vadregényt. Néztem 4 rész Young Sheldont, 6 rész Agymenőket, ezzel befejeztem a 10. évadot és elkezdtem a 11.-et, elkezdtem nézni a The Middle című sorozatot, néztem 3 részt belőle barátnőmmel. Tesómmal megnéztem a Stranger Things 3. évadát. Apával néztünk 4 rész Last Week Tonight with John Oliver-t és 3 rész Amerika: Az USA történetét.
Blog
1.Júliusi összegző
Könyvek
Olvasások
12, 5 könyvet olvastam augusztusban, ami kevés. Az a fél könyv a Préda, amit félbehagytam, mert becsapott engem. 12-ből egy kötelező, egy hosszabb fajta mesekönyv és kettő krimi, amit azért említek meg, mert nem sokat olvasok belőle. Összesen 4408 oldal, szintén kevés. Az augusztusi 16 db-os TBR listámról 9 könyvet sikerült elolvasnom, amit nem az megy tovább következő hónapra.
★★★★és fél
Az előző rész után kérdéses volt, hogy ezt olvassam-e. Na, nem azért, mert az nem tetszett volna, ellenkezőleg! Imádtam! De erről tudtam, amit tudtam és gyenge lelkületű vagyok. Még így se tudtam neki ellenállni, meg meg is győztek, ezért beszereztem a Könyvhéten. Másfél nap alatt kiolvastam.
Jegyzeteimet végigolvasva tejesen visszajött a könyv hangulata:
*Érzemi pajzsok fel* Kezdhetjük!
Ó, August! :( Ó, Kate, Ó, Mindenki, akinek nem azt mondom, hogy menjen a pokolba(vagy helyesebb lenne, hogy egy másik pokolba, mert ez a hely is nagyon közel áll hozzá)
Ne menj, hagyd abba, nem ez kell neked, menekülsz
Ez az egy jelenet annyira jól bemutatja miért is rohadtul igazságtalan a Sunaiok bűn ítélete
És mégis mit fogsz csinálni, ha eljön? Ha?
Rossz rossz rossz nagyon rossz (nem a könyv, ne értsétek félre :D)
Ne ne ne ne ne!!!
Jegyzetek vége.
Végül nem sírtam, de kis híjja volt úgy is, hogy készültem rá. :((
„Pedig valójában a rituálé csak egy előkelő szó a szokásra. Valamire, amit könnyebb megtenni, mint kihagyni.” Még sosem láttam ilyen jó definícióját a szokásnak.
A borító nagyon szép, átadja a könyv hangulatát.
A történet izgalmas és szörnyű.
A szereplőket nem szabad megszeretned, de van, akinek nehéz ellenállni.
A stílus és az alapkoncepció a legnagyobb erényei. Gyönyörű, ahogy Victoria Schwab egymásba fűzi a betűket, szavakat, mondatokat, bekezdéseket, oldalakat és fejezeteket.
A vége nem lett volna valós máshogy.
Az egész egyszerűen fájdalmasan szép és ronda. De főleg fájdalmas. Összeszorítja az ember mellkasát, csak, hogy aztán ürességet hagyjon hátra. És nekem ezt kéne valahogy csillagokkal értékelnem… Többet érdemel ez a könyv 4 csillagnál, de nincs szerencséje velem, mert ez nekem túl letargikus ahhoz, hogy 4,5-öt adjak. Hjajjajj Na, jó 4,5 csillag, de nem az alapján, hogy ez nekem mennyire tetszett, hanem, hogy mennyit érdemelt ki magának.
★★★★
Hiába az előző rész függővége, nem sikerült múlt hónapban sort keríteni rá, pedig akartam. Mindegy, mostmár igen.
Jajj, te lány! Szerinted ez segít a helyzeteden?! Mert szerintem csak ront! Idióta! Komolyan kérdés számodra, hogy az önkontrollod hiánya okozza-e minden bajodat?! Faythe-el, mint hallhatjátok, nem javult a kapcsolatom. De talán a vége fele már… A többi könyvben mostmár biztos fog fejlődést mutatni!
A Területek Tanácsa jó párszor felbosszantott és egyértelműen túl durvák és igazságtalanok, de Faythe kicsit sem segített a helyzetén.
Az átváltozást mindenegyes alkalommal részletezik. Nem tudom miért. Annyira nem eseménytelen, hogy ezzel kéne kitölteni. Néha kimondottan izgalmas.
Erről jut eszembe undorító! Fúúúj!
Még mindig nem volt az igazi, nem is érzem úgy mintha javulna. De talán majd a következőben!
Marckal úgy “békültek ki”, hogy meg se beszélték. Az ilyen mindig idegesít. Addig meg az idegesített, hogy nem voltak együtt(aminek még mindig nem tudtam az okát Faythe idiótaságán kívűl).
Gyülekeznek a gondok… nem mondhatni, hogy bármit is megoldottak.
Minden felsorolt bajom ellenére is tetszett. Letehetetlen, nem bírom abbahagyni. Olvasom is azonnal tovább. Mostmár legalább Marc és közte kb. rendben vannak a dolgok.
Tetszett.
★★és fél
Történelmi pillanat. Most először vittem fel molyra félbehagyott könyvet(jobban mondva, nem töröltem ki az olvasásom a félbehagyáskor). Hogy miért történt meg ilyen szörnyűség, hogy félbehagytam eg ykönyvet, sőt, egy sorozatot? Kifejtem később...
Jegyzetek:
Azon gondolkodtam, hogy a Területek Tanácsa vagy a Klávé rosszabb, de elég kiegyenlítetlen a verseny, mert a Klávét jobban ismerem ráadásul több különböző korból. Maradjuk abban, hogy mindkét testület hagy maga után kivetnivalót #eufemizmus.
Nenenene neeeeee :((( Megkönnyeztem Ethan halálát. Őt szerettem!
Minden egyre elcseszettebb.
És a töréspont:
Én mindjárt ITT fejezem be ezt az ÁTKOZOTT könyvsorozatot! De most azonnal! Argh!!! Hogy lehet mindenki ilyen ki**szott idióta?! Én ezt nem bírom!
Fúúú legszívesebben itt, ahol tartok kettétépném ezt a könyvet. Mi a f***nak kellett ezt tenniük?! Az eddigieket még elnéztem volna, de EZT… EZT nem nézem el!
Elnéztem, hogy Faythe egy impulzív idióta, hogy nem képes a normális párkapcsolatra, hogy retteg valamiért az elköteleződéstől, hogy szegény Marc-ot újra és újra a földbe döngölte érzelmileg aztán meg nyavalygott, elnéztem azt a kis kitekintést az első részben Jace felé. Odáig süllyedtem és annyira bíztam ebben a hülye könyvben, hogy még azt is elnéztem volna talán, hogy a gyász, meg az alkohol miatt megcsalta Marcot naaagyon kiakadtam volna rá és a karakterfejlődése lehetőség, ott ástam volna el 3 méterrel a föld alá, de talán folytattam volna a sorozatot. De ennek még ez sem volt elég! Elkezdett érzéseket táplálni Jace iránt ezzel behozva egy szerelmi háromszöget, amit ki nem állhatok(tisztelet a kivételnek)! Feladtam. Mivel minden ilyenbe a szívem szakad bele, itt még nincs vége a sztorinak.
Mérlegeltem, elolvastam minden következő résznek a végét. Mikor árulja el neki? Túl későn. Kimentel? Jó. Időben? Rohadtul, de nagyon nem! Magyarázat? Bulllsh*t! Szerelmi szálat félretéve, a másik dolog, ami eléggé fájt a halálok, számuk nőtt? Bizony! Várható cselekmény? Felesleges túlbonyolítás. Így, láthatjátok, hogy én minden esélyt megadtam neki, nem élt vele, hát elhatároztam, hogy bármennyire szívemből gyűlölök könyvet és már polcomon lévő sorozatot félbehagyni, ez bizony kiérdemelte. Egyszerűen nem éri meg a ráfordított időt. Pedig reménykedtem, de nagyon! Sajnálom, de ennyi volt.
Tanulság:
1.Az első résznél abba kellett volna hagynom, az úgy magában jó volt.
2.Nem szabadott volna az első rész olvasása után megvennem a maradék öt részt.
3.Jobban utána kellett volna néznem a sorozatnak, számíthatok-e olyan dolgokra, amikre nekem automatikus nem a válaszom. Csak a hasonlóan háklis olvasók számára, trigger warning: Szerelmi háromszög!
Ez az értékelés nagyon lehúzós lett, de igazából nem volt ennyire rossz. Csak… sorra jöttek az olyan dolgok, amik nem tetszenek egy könyvben, nőtt a feszültség, a problémák nem oldódtak meg és akkor azt a sok sz*rt (már elnézést a szóhasználatért) a főszereplő, akinek a karakterfejlődésére az első könyv óta várok hiába(!) megkoronázta az egészet egy olyan dologgal, amit nem nézek el, behozva ezzel egy szálat, amit minden könyvben kerülök. És mindez teljesen összerombolta az eddig is ingatag alapokat, amin a könyvvel való kapcsolatom állt. Az első rész jó volt, akár kis jó indulattal még lezártnak is mondhatjuk. Tovább olvastam, mert úgy éreztem jobb lehet. De nem lett jobb, csak rosszabb. Most pedig elértem erre a pontra két és fél könyvvel a vége előtt és egyszerűen nem éri meg tovább olvasnom. Pedig tényleg nagyon nagyon nagyon sajnálom.
Van akinek tetszik. Van, aki nem ennyire háklis ezekre a dolgokra. Az a vicces, hogy ez a sorozat tényleg nem ennyire rossz, jónak is mondhatom. Csak úgy néz ki, mi nem jöttünk ki. És még ez se igaz, mert eddig tetszett. Eddig tetszett és most hirtelen feladtam. Én magam se értem.
Csillagozás: 4-ről indultunk ez volt az eddigi összes részre adott csillagom. Mínusz fél csillag: megcsalás, mínusz fél csillag szerelmi háromszög, az utolsó fél csillag levonás pedig minden másért: undorítóságok, halálok, túlbonyolítás és azért, mert becsapott engem és hamis reményekkel táplált.
Történelmi pillanat. Most először vittem fel molyra félbehagyott könyvet(jobban mondva, nem töröltem ki az olvasásom a félbehagyáskor). Hogy miért történt meg ilyen szörnyűség, hogy félbehagytam eg ykönyvet, sőt, egy sorozatot? Kifejtem később...
Jegyzetek:
Azon gondolkodtam, hogy a Területek Tanácsa vagy a Klávé rosszabb, de elég kiegyenlítetlen a verseny, mert a Klávét jobban ismerem ráadásul több különböző korból. Maradjuk abban, hogy mindkét testület hagy maga után kivetnivalót #eufemizmus.
Nenenene neeeeee :((( Megkönnyeztem Ethan halálát. Őt szerettem!
Minden egyre elcseszettebb.
És a töréspont:
Én mindjárt ITT fejezem be ezt az ÁTKOZOTT könyvsorozatot! De most azonnal! Argh!!! Hogy lehet mindenki ilyen ki**szott idióta?! Én ezt nem bírom!
Fúúú legszívesebben itt, ahol tartok kettétépném ezt a könyvet. Mi a f***nak kellett ezt tenniük?! Az eddigieket még elnéztem volna, de EZT… EZT nem nézem el!
Elnéztem, hogy Faythe egy impulzív idióta, hogy nem képes a normális párkapcsolatra, hogy retteg valamiért az elköteleződéstől, hogy szegény Marc-ot újra és újra a földbe döngölte érzelmileg aztán meg nyavalygott, elnéztem azt a kis kitekintést az első részben Jace felé. Odáig süllyedtem és annyira bíztam ebben a hülye könyvben, hogy még azt is elnéztem volna talán, hogy a gyász, meg az alkohol miatt megcsalta Marcot naaagyon kiakadtam volna rá és a karakterfejlődése lehetőség, ott ástam volna el 3 méterrel a föld alá, de talán folytattam volna a sorozatot. De ennek még ez sem volt elég! Elkezdett érzéseket táplálni Jace iránt ezzel behozva egy szerelmi háromszöget, amit ki nem állhatok(tisztelet a kivételnek)! Feladtam. Mivel minden ilyenbe a szívem szakad bele, itt még nincs vége a sztorinak.
Mérlegeltem, elolvastam minden következő résznek a végét. Mikor árulja el neki? Túl későn. Kimentel? Jó. Időben? Rohadtul, de nagyon nem! Magyarázat? Bulllsh*t! Szerelmi szálat félretéve, a másik dolog, ami eléggé fájt a halálok, számuk nőtt? Bizony! Várható cselekmény? Felesleges túlbonyolítás. Így, láthatjátok, hogy én minden esélyt megadtam neki, nem élt vele, hát elhatároztam, hogy bármennyire szívemből gyűlölök könyvet és már polcomon lévő sorozatot félbehagyni, ez bizony kiérdemelte. Egyszerűen nem éri meg a ráfordított időt. Pedig reménykedtem, de nagyon! Sajnálom, de ennyi volt.
Tanulság:
1.Az első résznél abba kellett volna hagynom, az úgy magában jó volt.
2.Nem szabadott volna az első rész olvasása után megvennem a maradék öt részt.
3.Jobban utána kellett volna néznem a sorozatnak, számíthatok-e olyan dolgokra, amikre nekem automatikus nem a válaszom. Csak a hasonlóan háklis olvasók számára, trigger warning: Szerelmi háromszög!
Ez az értékelés nagyon lehúzós lett, de igazából nem volt ennyire rossz. Csak… sorra jöttek az olyan dolgok, amik nem tetszenek egy könyvben, nőtt a feszültség, a problémák nem oldódtak meg és akkor azt a sok sz*rt (már elnézést a szóhasználatért) a főszereplő, akinek a karakterfejlődésére az első könyv óta várok hiába(!) megkoronázta az egészet egy olyan dologgal, amit nem nézek el, behozva ezzel egy szálat, amit minden könyvben kerülök. És mindez teljesen összerombolta az eddig is ingatag alapokat, amin a könyvvel való kapcsolatom állt. Az első rész jó volt, akár kis jó indulattal még lezártnak is mondhatjuk. Tovább olvastam, mert úgy éreztem jobb lehet. De nem lett jobb, csak rosszabb. Most pedig elértem erre a pontra két és fél könyvvel a vége előtt és egyszerűen nem éri meg tovább olvasnom. Pedig tényleg nagyon nagyon nagyon sajnálom.
Van akinek tetszik. Van, aki nem ennyire háklis ezekre a dolgokra. Az a vicces, hogy ez a sorozat tényleg nem ennyire rossz, jónak is mondhatom. Csak úgy néz ki, mi nem jöttünk ki. És még ez se igaz, mert eddig tetszett. Eddig tetszett és most hirtelen feladtam. Én magam se értem.
Csillagozás: 4-ről indultunk ez volt az eddigi összes részre adott csillagom. Mínusz fél csillag: megcsalás, mínusz fél csillag szerelmi háromszög, az utolsó fél csillag levonás pedig minden másért: undorítóságok, halálok, túlbonyolítás és azért, mert becsapott engem és hamis reményekkel táplált.
★★★★★
Angolul is imádtam! Azért be kell ismernem, hogy sok mindent nem értettem :D. Nem a legkönnyebben felfogható és megérthető könyv magyarul se, de angolul meg pláne nem. Illetve rá kellett jönnöm, hogy én nem emlékszem a könyvre. Azt hittem, hogy nem lesz itt gond, hiszen kenem-vágom én a történetet, aha hát nem! Igazából én a filmre emlékszem :D. Persze a könyvet is olvastam anno, de aztán azt felülírta a film többszöri megnézése. Így egyes beszélgetések teljes meglepetésként értek. Másoknál pedig hiába vártam, hogy megértsem a helyzetet annak ellenére is, hogy egész bekezdéseket nem bírok lefordítani. :D Na, de csak átrágtam magam rajta így is! Azon kevés könyvek egyike, amiknek a filmváltozatuk több eseményt ölel fel. :D Ajánlanám, de valaki szereti az elborult könyveket, mint én, valaki meg nem, szóval inkább nem. :D Aki viszont elolvasná, az magyarul tegye, ne ezzel kezdjen nyelvet tanulni.
★★★★
Délutáni alvás helyett ezt olvastam el a kisöcsémnek. Nekem egy cseppett kimerítőbb :DD. Tíz percet is alig hagyott pihenni a felénél.
Nem a kedvenc részem, de nem rossz. Csak a szokásos Geronimo. Rejtély, szerencsétlenség, barátok, család, elfogadás, utazás. Hiába tetszett a Kicsinek is, rájöttem, hogy inkább 6-8 éveseknek való ez, akik már megtanultak olvasni, mert akkor tudják igazán értékelni a színes-formás betűket, a szójátékokat meg még talán akkor se.
Voltak benne logikátlanságok, de nem várhatom el egy gyerekkönyvtől, hogy minden szempontomnak megfeleljen. Gyerekeknek pont jó, még később is szórakoztató lehet, de a szint azért már feljebb van. :D
Egyébként én abszolút ajánlom, az első kedvenc könyvsorozatom volt. :))
★★★★
Egy éve kaptam a szülinapomra. Sajnos csak ezt az egy részt árulják egy-egy boltban a sorozatos borítóval. :(
Az előszó nagyon tetszett. :DD
Lehet nem az utolsó történetekkel kellett volna kezdenem a Sherlock történetek olvasását, de végülis ismertem és imádtam őket, hála a BBC-s Sherlock sorozatnak, szóval mindegy :D.
Azt mondták 2-3 történet ismerős lehet a sorozatból, de én csak 1-2-t ismertem fel(bizonytalan vagyok a számokkal :D).
Nagyon jók voltak, tényleg tetszettek.
A kedvencem a Haldokló detektív azt hiszem.
Volt egy pár szomorú, durva, de csak szimplán titokzatos és érdekes is.
Az utolsó novellát nagyon fura volt olvasnom, mert nekem Sherlock Holmes nagyon 19. századi, ha már könyvben olvasom, furcsa volt a 20.-ban látni.
A többit is elolvasom mindenképp, de egyelőre azon a véleményen vagyok, hogy annak ellenére, hogy nagyon tetszik, a sorozat jobb :D. Hiába, Benedict Cumberbatchnek nem tudok ellenállni.
Egy éve kaptam a szülinapomra. Sajnos csak ezt az egy részt árulják egy-egy boltban a sorozatos borítóval. :(
Az előszó nagyon tetszett. :DD
Lehet nem az utolsó történetekkel kellett volna kezdenem a Sherlock történetek olvasását, de végülis ismertem és imádtam őket, hála a BBC-s Sherlock sorozatnak, szóval mindegy :D.
Azt mondták 2-3 történet ismerős lehet a sorozatból, de én csak 1-2-t ismertem fel(bizonytalan vagyok a számokkal :D).
Nagyon jók voltak, tényleg tetszettek.
A kedvencem a Haldokló detektív azt hiszem.
Volt egy pár szomorú, durva, de csak szimplán titokzatos és érdekes is.
Az utolsó novellát nagyon fura volt olvasnom, mert nekem Sherlock Holmes nagyon 19. századi, ha már könyvben olvasom, furcsa volt a 20.-ban látni.
A többit is elolvasom mindenképp, de egyelőre azon a véleményen vagyok, hogy annak ellenére, hogy nagyon tetszik, a sorozat jobb :D. Hiába, Benedict Cumberbatchnek nem tudok ellenállni.
★★★★★
Ebbe határozottan könnyebb volt belerázódni, biztos már kiismertem az előző résznél. Egyedül az idő miatt kellett mindig visszalapozgatnom. Mostmár igazán megjegyezhetném a fontos dátumokat. Csak ez a pár idősík ilyen közel egymáshoz kicsit összezavar.
1.Keranza megtámadás
2.Lincoln vs Alexander
3.Heimdall “jövőbeni” támadása
4. Kady fenyegetése
5.Tárgyalások
Aztán sikerült itt is eligazodnom jól a végére.
Milyen rohadt nehéz lehetett ezt megírni! De komolyan! Nem csoda, hogy két ember kellett hozzá. Csak gondoljatok bele! Az a rengeteg részlet... úgy szőni a történetet és elrejteni a megfelelő információkat, hogy ebben szinte nincs is folyamatos szöveg. Zseniális! A könyv zsenialitásának nagy részét a forma adja. Nincs mit tenni, azonnal megvett magának és emiatt gondolom túlértékelem magát a történetet és minden mást. Ha normálisan lenne megírva a könyv lehet nem tetszene ennyire. De nem tehetek úgy az "igazságosság" kevéért mintha normálisan lenne megírva, mert teljesen hozzátartozik ez a forma a történethez. Az lenne az igazságtalanság, ha átnéznék a formátum felett, ezzel semmissé téve a két író zseniális munkájának nagy részét.
Cuki, ahogy felhívta a figyelmünk, hogy az ott egy golyónyom és igen, körülötte vér, ami egyre nagyobb foltot hagy a papíron :O. És ez csak még "jobb" lesz, amikor megtudjuk, hogy ki vére. Auch. A többi aprócska kitekintés is tetszett a történetből, a Illuminae Group tagjanak megjegyzései, elkezdtem gondolkodni kik állíthatták össze. Ebben a könyvben az egyik mindenképpen AIDEN, ez egyértelmű, nagyon vicces volt. A másik szerintem Kady, mert összehasonlítottam az előző kötet pár felvételével és ott is az ő ID-je volt. Na, majd gondolom az utolsó részben kiderül :D.
Az elején megismertük az új szereplőket, meg ilyenek. Aztán már a fele előtt elkezdődött. :II :O Iiiizgalmas!
Ennek a könynek olyan a hangulata mint, amikor egy filmet nézel, amiben a legrosszabb jelenetnél végig egy tök nyugis, boldog zene megy.
Szereplők:
Bírom Ellát. Olyan kicsit mint a Luciferes Ella és őt is szeretem.
Persze Niket és Hannat is nagyon szeretem, de általában így vagyok a főszereplőkkel, szóval ők itt csak másodjára lettek megemlítve. :DD Írtam egy kis levelet is hozzájuk a regény egy bizonyos pontján:
Ömmm nem szívesen szakítalak titeket félbe, de inkább én mint valami őrült parazita vagy egy csapat automata fegyveres katona. Cukik vagytok meg nagyon örülök nektek, de dolgotok van siessetek már basszus!
Nagyon sírtam volna megint, ha nincs az eleje a könyvnek. Halottan nehéz tanúzni, így csak össze voltam zavarodva. És volt is okom rá! Ez üsszefoglalja: What???? I mean WHAT?! Like whaaaat??? Uhhh *mindblown* = *eldobtam az agyam*.
Ennek is csodálatos borítója van. A kéket jobban is szeretem, mint az előző rész színeit és most mégis úgy érzem, hogy annak a borítója jobb lett, nem tudom miért. *_* Ettől ez még persze gyönyörű. <3
Még rengeteget szeretnék írni róla, de majd az utolsó rész után ;), addigra megpróbálom összeszedni a gondolataim.
Imááááááááádom, nem tudok többet mondani. IMÁDOM, IMÁDOM, IMÁDOM! Ezerrel drukkolok, hogy a KMK tényleg kiadja és mindenki más is elolvashassa, ezt a csodát! *_* Tegyük hozzá, hogy teljesen megértem, hogy ez lassan megy nekik, nem a legegyszerűbben lefordítható könyv és akkor a mindenféle kiadási problémákról én még nem is tudok semmit.
★★★★★
Most megpróbálkozok a lehetetlennel és igyekszem a trilógiához méltó értéklést írni. Nincsenek nagy reményeim. :D
Fúúú ez a könyv! Ezt mondtam folyamatosan az első résznél, most is áll.
Tudjuk le a jegyzeteket, aztán összesítek:
Találtam egy Claire LeGrand nevű áldozatot is. Egész kis YA írógyűjteményt szedek össze ebből a trilógiából. :D És vajon hányat hagyok ki, mert nem ismerem?
Oh, f*ck not again! Én is tudtam, mint Kady, hogy ez fog történni, de nagyon reméltem, hogy mégse. :O D: Egyszerűen nincs jó megoldás.
Szóval akkor 0089 Nik.
Ó, még ez is! Belső harcok, amikor kívűlre kéne összpontosítani.
"Like I said, it was never gonna end well for these two.” Ne merj ilyeneket mondani! Megrémiszt! Kis hazug! De azért szeretlek! <3
Oh sh*t sh*t sh*t! Lassan, szépen és hallgasd meg. De neeeem miért is tennék? Csak nemondj semmit a Maoról kérlek! Neee, hogy bocsáthatom meg ezt neki? Hogy?
O holy sh*t! Köszönöm! Nem bírtam volna ki, ha ez nem tisztázódik. Köszönöm! At last I see the light and it’s like the fricking storm has lifted… éneklés vége, vissza olvasni.
AIDEN egy leredukált mesterséges intelligencia és még így is ő a legmerengősebb szereplő :DD Utálom és szeretem, úgy, hogy azt nem lehet elmagyarázni.
Na, jó aludnom is kéne az éjjel. De reggel folyt.köv. Mindjárt vége!
Jegyzetek vége.
Az elejétől a végéig imádtam ezt a könyvet is, így az egész trilógiát. Ezen nem sírtam annyit, mint az elsőn, mert az elsó sokkon már túl vagyok, de egy pár könnycseppet azért ejtettem valahol a 3/4-énél.
Nem olvastam még könyvet, amiben ennél több káromkodás lett volna. Úgy meg főleg nem, hogy egy se volt leírva!
ZSENIÁLIS! Csak, hogy magamat ismételjem.
Igazán vicces :DD. A párbeszédek, a megjegyzések, a helyzetek.
AIDEN számomra teljesen újfajta szereplő, mint korábban írtam utáltam és szerettem egyszerre. A monologizálását meg egy ideig csak magamban hallgattam aztán nagyon szakadtam rajta, amikor a szereplők is megjegyezték! :DD
Evezzünk komolyabb vizekre: Erkölcsi kérdések, az élet nagy kérdései. Van egy pár. Feláldozható-e kevés a sok érdekében? A nagyobb jó… Ki a gonosz? Ki a jó, ki dönti el mi a jó? Kinek van igaza, ki téved? Esetleg mindenki hibás? Sok minden függ attól kinek a szemszögéből meséljük a történetet. Meddig kell a parancsokat követni? Az óriás vállalatok… Komoly dolgokkal foglalkozik a trilógia, ez kétségtelen, én csak egy szeletét soroltam fel.
A főszereplőinket imádtam! Mindannyian mások, különlegesek és átlagosak. Együtt izgultam, sírtam és nevettem velük. Minden elismerésem az övék. *_*
Az izgalom az a kötetek nagy részében a plafonon volt, csak nehezen tudtam letenni őket. Olvastam, a könyv meg újra és újra beleordított a fejembe, hogy MEGLEPETÉS!
Tele van érzelemmel!
A romantikus szálaknak az én ízlésem szerint kevésnek kellett volna lennie, de minden más annyival többet adott, hogy azt kell, hogy mondjam, pont elég romantika volt benne. Persze, így is imádtam és drukkoltam nekik végig. Talán a legérdekesebb szálat Asha és Rhys kapta, de ha nagyon sorrendbe kéne állítanom a szerelmi szálakat, akkor őket szerettem a legkevésbé, egész egyszerűen azért, mert nekik jutott a trilógiában a legkevesebb idő. Ezra és Mason a kedvenceim vaaagy Nik és Hanna… nehéz dönteni :D
A stílus és az írásmód most se maradhat ki, mert ezt nem lehet elégszer leszögezni. Utánozhatatlan. Marie Lu rajzai fantasztikusak.
A történet rengeteg apró darabból áll össze, nagyon komplex.
A borító ismét gyönyörű.
Erre eddig nem tértem ki, de azok a köszönetnyílvánítások! Ha nem is az egész, de minden bekezdés utolsó mondata, meg maga az ötlet, szuper! :))
MIIIIINDEN!!! IMÁDTAM AZ ELSŐ BETŰTŐL AZ UTOLSÓIG! KÜLÖNLEGES ÉS ZSENIÁLIS! Legszívesebbek most azonnal kezdném is újra az egészet! @lafayette értékelésében szépen összefoglalta az egészet: https://moly.hu/ertekelesek/2810074
A kedvenc részem a trilógiából szerintem az első lett, de a másik kettő is nagyon szorosan követi.
OLVASD EL!
★★★★
Elvárásom a könyvtől: végre értsek valamit a történetből! Ez teljesült. Határozottan érthetőbb így, hogy hagytuk a novellákat. A múltra nem teljesen emlékszem, azt még nem teljesen látom át, de legalább az ebben történteket nagy részben értem.
Még ilyen szarkazmustól csöpögő levelet! :DDD Ez egy olyan rész volt, amin nevettem, Yennefer válaszlevele.
Még mindig nem értem az ő és Geralt kapcsolatát teljesen, de már kezd világosodni. Szóval Yennefer szereti Geraltot és viszont. Geraltot elcsábította korábban Yennefer egyik legjobb barátnője és természetesen nem tudjuk ez hogyan történt, vagy ezután mi lett, de nem adom fel, hogy valamikor egyszer a válaszok száma meg fogja közelíteni a kérdéseim számát.
"– Yennefer kisasszony, mi van közted és Geralt között?
(…)
– Sóvárgás – felelte komolyan. – Bánat. Remény. És félelem."
Nem érdekel a politikaaaa! Az egyik fejezet nagy része az volt, szenvedtem, de rendesen. Itt értem el azt a pontot, hogy leeeegyeeen már vége! Le akartam tenni kicsit, de tudtam, hogy ha egyszer leteszem, nem tudom mikor veszem fel újra. Folytattam és szerencsére jobb lett.
Most tudom ki van a borítón!
Ciri kiképzése nagyon tetszett.
Jobb, jobb, mint az előző rész, de argh el akarom én olvasni az egész sorozatot? :/ Már itt van a polcomon és ajándék volt szóóval… majd kicsi adagonként :D Egyébként végül beszélgettem róla nagybátyámmal, aki nekem adta őket, azt mondta abbahagyhatom, de szerintem nem fogom. Ha pár hónapos szünetekkel is, de igyekszem végigverekedni magam rajta.
Elvárásom a könyvtől: végre értsek valamit a történetből! Ez teljesült. Határozottan érthetőbb így, hogy hagytuk a novellákat. A múltra nem teljesen emlékszem, azt még nem teljesen látom át, de legalább az ebben történteket nagy részben értem.
Még ilyen szarkazmustól csöpögő levelet! :DDD Ez egy olyan rész volt, amin nevettem, Yennefer válaszlevele.
Még mindig nem értem az ő és Geralt kapcsolatát teljesen, de már kezd világosodni. Szóval Yennefer szereti Geraltot és viszont. Geraltot elcsábította korábban Yennefer egyik legjobb barátnője és természetesen nem tudjuk ez hogyan történt, vagy ezután mi lett, de nem adom fel, hogy valamikor egyszer a válaszok száma meg fogja közelíteni a kérdéseim számát.
"– Yennefer kisasszony, mi van közted és Geralt között?
(…)
– Sóvárgás – felelte komolyan. – Bánat. Remény. És félelem."
Nem érdekel a politikaaaa! Az egyik fejezet nagy része az volt, szenvedtem, de rendesen. Itt értem el azt a pontot, hogy leeeegyeeen már vége! Le akartam tenni kicsit, de tudtam, hogy ha egyszer leteszem, nem tudom mikor veszem fel újra. Folytattam és szerencsére jobb lett.
Most tudom ki van a borítón!
Ciri kiképzése nagyon tetszett.
Jobb, jobb, mint az előző rész, de argh el akarom én olvasni az egész sorozatot? :/ Már itt van a polcomon és ajándék volt szóóval… majd kicsi adagonként :D Egyébként végül beszélgettem róla nagybátyámmal, aki nekem adta őket, azt mondta abbahagyhatom, de szerintem nem fogom. Ha pár hónapos szünetekkel is, de igyekszem végigverekedni magam rajta.
★★★★
Megismételjem a tipikus rubin pöttyös limonádé könyv véleményezésem sablonmondatait? Meg fogom, mert különben nem lenne értékelés.
Szórakoztató. Laza. Minimális komoly téma, felszínesen érintve. Nem túl idegesítő szereplők. Sok helyen cuki meg disznó :D.
Borító nem rossz.
Lehet a hangulatomon múlt, de nekem kevésbé tetszett, mint a Nagyképű öltönyös. Abban volt valami plusz, ami ebben nem (aztán lehet csak az volt az, hogy akkor nagyon ki voltam éhezve egy limonádé könyvre). De a javára szóljon, hogy ez nem dühített fel. :D
Egynek elmegy, de nem hiszem, hogy újraolvasom. Valahogy… nem illünk össze a könyvvel :D
★★★★★
Újraolvasás után:
Felfokoztam 5 csillagra. Muszáj volt újraolvasnom, mert a témahét előkészítése közben jött ez az érzés, hogy nekem ezt most muszáj és kész. Én meg ki vagyok, hogy ellenkezzek egy ilyen érzéssel? :D Másodjára még inkább tetszett. Már ismerősökként olvastam a szereplőkről, imádom a társaságukat. Még jobban értékeltem Evelyn és David kapcsolatát. Szívmelengető, vérpezsdítő és szórakoztató. Imádom Davidet! *_* Vicces. A hangulat is fantasztikus, meg úgy minden más! <333 Ha valaki még nem olvasta volna, de szereti a szórakoztató NA könyveket, az mindenképpen tegye meg, nem bánja meg! :)))
★★★★★
Mint ahogy arra számítottam is a népszerűsége alapján, a Halloween és halál, az első Poirot történetem semmi volt ehhez képest, SEMMI!
I-MÁD-TAM! *_*
Az idei Könyvhéten vettem, szóval nem rég, de ennél jóval hosszabb ideje akarom már elolvasni.
Nem gyakran olvasok krimiket, az írónőtől is ez csak a 4. könyvem volt az előbb említett, a Hét számlap rejtélye és a Tíz kicsi néger után. Mindkettő utóbbi szintén lenyűgözött, de itt volt az ideje egy igazi Poirot regényt olvasni.
Túlszárnyalta az elvárásaim. Meglepett, hogy milyen izgalmas! Egészen beledobogott a szívem pedig gyakorlatilag alig történt valami!
Nagyon érdekes volt. Naaaagggyon!
A helyszínt imádtam, a hangulat hátborzongató volt, a szereplőknek nem tudtam nem hinni. A nemzeti előítéletek tomboltak ezerrel.
Az írásmód egyszerű, de fantasztikus.
A rejtélyt próbáltam kinyomozni, hiába. Erre sosem jöttem volna rá. Addig jutottam, hogy kicsit furcsa, hogy majdnem mindenki ismeri Armstrongékat.
A végkifejlet tökéletes volt.
Poirot is más volt, mint ahogy eddig elképzeltem, de így jobban tetszett. :D
A borító nagyon tetszik, ha nem akarom azonosítani azt a kis figurát Poirotval. :D
Mindenképpen újraolvasom valamikor, mostmár figyelve minden részletre.
Mindenkinek bátran ajánlom! Nem olyan durva, mint a Tíz kicsi néger, de ugyanolyan zseniális! Az biztos, hogy szeretnék még több könyvet is olvasni az írónő munkásságából.
★★★
Kötelező volt, évnyitó előtti napon sort is kerítettem rá. Gyorsan végeztem vele, nem hosszú.
Felüdülés volt a versenyre olvasott könyvek után valami egyértelmű kötelezőt olvasni, aminek átjön az üzenete, tanulsága, ha nem is tudunk azonosulni vele. Nagyon szomorú volt, anya előre figyelmeztetett is. De nem rossz. Nem volt nehéz olvasni, órán elemezni se. Mindenféle tanári utalás nélkül, még olvasás közben észrevettem a páhuzamot Petőfi élete és a műve között. Szilveszter naívságán csodálkoztam, mégis egészen megérintett egy-egy gondolata.
Ha ezt kapod kötelezőnek, ne ess kétségbe, nem lesz rossz! Hát kimondottan jó se, de legalább szép kis szóbeli tételt lehet belőle összerakni.
Kötelező volt, évnyitó előtti napon sort is kerítettem rá. Gyorsan végeztem vele, nem hosszú.
Felüdülés volt a versenyre olvasott könyvek után valami egyértelmű kötelezőt olvasni, aminek átjön az üzenete, tanulsága, ha nem is tudunk azonosulni vele. Nagyon szomorú volt, anya előre figyelmeztetett is. De nem rossz. Nem volt nehéz olvasni, órán elemezni se. Mindenféle tanári utalás nélkül, még olvasás közben észrevettem a páhuzamot Petőfi élete és a műve között. Szilveszter naívságán csodálkoztam, mégis egészen megérintett egy-egy gondolata.
Ha ezt kapod kötelezőnek, ne ess kétségbe, nem lesz rossz! Hát kimondottan jó se, de legalább szép kis szóbeli tételt lehet belőle összerakni.
Új szerzemények
Továbbra is sikerült betartanom a könyvvásárlási tilalmam! *elismerő taps*
Szeptemberi TBR
Az első 7 augustusból maradt, sőt az első júliusból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése