Cassandra Clare: Queen ​of Air and Darkness (The Dark Artifices 3.)

“What is a book? Is it the binding, the ink, the pages, or the sum of the words contained?”

Sziasztok!

Nagy nehezen kibírtam hónapokig és csak most olvastam el a Gonosz fortélyok utolsó részét. Ez volt az első Cassandra Clare könyv, amit eredeti nyelven olvastam, mert úgy éreztem nem bírom ki a fordításáig. Nézzük, milyen volt!
Spoileres minden eddigi árnyvadász könyvre. Az erre a könyvre vonatkozó spoilereket kifeketéztem, jelöld ki őket, ha el akarod olvasni.

Fülszöveg:

Dark ​secrets and forbidden love threaten the very survival of the Shadowhunters in Cassandra Clare’s Queen of Air and Darkness, the final novel in the #1 New York Times and USA TODAY bestselling The Dark Artifices trilogy. Queen of Air and Darkness is a Shadowhunters novel

What if damnation is the price of true love?

Innocent blood has been spilled on the steps of the Council Hall, the sacred stronghold of the Shadowhunters. In the wake of the tragic death of Livia Blackthorn, the Clave teeters on the brink of civil war. One fragment of the Blackthorn family flees to Los Angeles, seeking to discover the source of the blight that is destroying the race of warlocks. Meanwhile, Julian and Emma take desperate measures to put their forbidden love aside and undertake a perilous mission to Faerie to retrieve the Black Volume of the Dead. What they find in the Courts is a secret that may tear the Shadow World asunder and open a dark path into a future they could never have imagined. Caught in a race against time, Emma and Julian must save the world of Shadowhunters before the deadly power of the parabatai curse destroys them and everyone they love.


Vélemény:

"“You cannot destroy destruction itself any more than you can cure poison with poison.”"

Angolul se volt nehezebb olvasni. Kicsit féltem tőle, mert emlékszem, hogy anno a Lady Midnightba beleolvastam angolul és alig értettem valamit, így az maradt meg bennem, hogy Cassandra Clare könyvet nem szabad angolul olvasni. Azóta, persze túl vagyok jó pár angol könyvön, így eszembe jutott az a kósza gondolat, hogy lehet most már érteném :D. És értettem szóval halleluja! Ami a fordítást illeti, kijelenthetem, hogy a magyar is szuper lett.

Húzzam még az időt? Abban jó vagyok... :D Jól van, akkor inkább elkezdem.

Jegyzetek alapján:

Az eleje nehéz volt. Az első pár fejezet... megterhelő. Szerencsére nem olyan sokáig, mint számítottam rá. Azért, hogy megnyugtassam magam nagyon szakszerűen, vagyis lehetőleg semmit sem elspoilerezve (kivéve, amire kíváncsi voltam) megnéztem a végét. Így jó lesz. Ki fogom bírni. Ki. Fogom. Bírni.

"“Is everything all right?” They were going to be asking each other that constantly for quite some time, he guessed. And it never would really be okay, but they would reassure each other anyway about the small things, the measure of tiny victories: yes, Dru slept a little; yes, Ty is eating a bit; yes, we’re all still breathing."

Többször sírtam/majdnem sírtam vagy csak megdöbbentem például, amikor a máglyánál megjelent Michael szelleme. :((

"A ghost, Kit thought.(...) he knew he was looking at the ghost of Robert Lightwood’s parabatai."

Én Horacet hallgatva: https://goo.gl/images/Pv4d3A Uuuutálom mindet! Az egész kegyetlen, gyűlölettel teli kis csoportjukat! Hogy lehet valaki ilyen szívtelen k***?!? Nem tudom, de Zara Bitchbornnak sikerült maximumra fejlesztenie a szívtelenséget a temetésen mutatott viselkedésével. Még szegény érzelmek nélküli Julianbe is több érzelem szorult, mint belé. Amikor ilyen karaktereket látok, mint a Cohort-tagok akkor hirtelen elszégyellem magam, hogy bármelyik másik karaktert nem bírtam. Mondjuk Claryt és Jacet. Mit az a 6 könyvnyi szerelmi huzavona hozzájuk képest?! Annyira, de annyira kiakadtam rájuk többször! És meg is ijesztettek, mert basszus sajnos nagyon ismerősen viselkednek. Ez az árnyvadász politika ijesztően valós. Utáltam, hogy ennyire hallgat rájuk a többség, hogy ilyen lehetetlenül addig csavarják a bűneiket, amíg hősként jönnek ki a helyzetekből. Amikor megválasztották inkvizítornak pár órával Livvy halála után, kb. ez volt a reakcióm: Neeeee! Nem tehetitek ezt! Nem lehettek ilyen befolyásolhatók!

"Horace reminded him of politicians shouting on TV, red-faced men who always seemed angry and always wanted you to know there was something you needed to be afraid of."

Nagyon aggódtam Tyért. És a helyzet ezesetben még rosszabb volt, mint számítottam rá.

"Sherlock doesn't do things without Watson."

Tulajdonképpen a jegyzeteim nagy része abból áll, hogy megpróbáltam (eredmény nélkül, minek is csodálkozom, hiszen kitalált karaktert próbálok meggyőzni :D) lebeszélni az őrült tervéről. Az, hogy ez egyáltalán eszébe jutott, neki a szabálykövető, inteligens Tynak ez a terv, (főleg, hogy pont a nekromancia miatt halt meg Liv is!)mutatja, hogy mennyire megviselte ez és távolról sem talált jó megoldást a gyászára. Dühítő volt, hogy mennyire nem veszi észre senki mi van vele, csak Kit, ő meg... Bírom én, tényleg szeretem, értem, hogy nehéz dolgokon megy keresztül, sok mindennel kell megbírkóznia, bonyolult a kapcsolata Tyjal, jó barátja akar lenni(vagy több) és láttam én, hogy próbálkozott. De nem eléggé. A nekromancia pontosan az a helyzet, amikor a barátod akaratát figyelmen kívül kell hagynod és a barátságotok elé helyezni, olyan kis dolgokat, mint a világ egyensúlya! De róluk majd később többet.

"„You need me?” Kit asked slowly. Ty nodded. „Yes.”"

Julian a legijesztőbb főszereplő Cassie sorozataiból. Imádom, de te jó ég, olyan félelmetes tud lenni! Főleg, most hogy érzelmei sincsenek. Ez persze egyáltalán nem csoda. 12 évesen elvesztette az apját, az idősebb testvéreit, túlélt egy háborút és neki kellett az intézet és a család élére állnia, titokban, miközben az árnyvadászok egy része megvetéssel tekintett rájuk. Közben beleszeretett a parabataijába, ami rohadtul törvényellenes és csak jöttek az újabb és újabb próbatételek. Ezek után komolyan nem csodálkozom, hogy bármit megtenne a szeretteiért és, hogy olyan lett amilyen. Ezen kívül persze zseniális a srác. Lemásoltatta a könyvet! Egyrészt ez nagyon ravasz ötlet, másrészt az egy k***a veszélyes könyv, nem volt elég belőle egy példány?!De az Office-Max, mint varázsló dolgon nagyon nevettem. Szeretem, amikor Cassie ilyen mondén dolgokkal oldja a helyzetet.

Kieran, Mark és Cristina. Annyira fura! ;DD Imádom! <3 *_* Csak összejött az az édeshármas! Olyan cukik! Az a magyarázat, hogy miért kell nekik hárman lenniük is tetszett. Kicsit még szokatlan, mert soha nem olvastam ilyet korábban, de már az előző könyvben is shippeltem őket, szóval örülök, hogy mind együtt vannak. Remélem sikerül így is maradniuk.

Ash a Tündérkirálynő fia?! Ezen ledöbbentem, erre még tovább fokozták! Ash a Tündérkirálynő és fricking Sebastian fia!

Aztán elkezdődött. Torlódtak a dolgok. Egyere feszültebb lett a helyzet, sok megoldhatatlan probléma egyszerre. Gyors szemszögváltások, rengeteg szál egyszerre futott, nehéz koncentrálni és szinte a levegő is vibrál a feszültségtől.

Dianat és Gwynt végig imádtam. Ők olyan megbízhatóan ott voltak, amikor szükség volt rájuk, aranyosan szerelmesek voltak egymásba és nem okoztak problémát. Ezzel szinte egyedül voltak a könyvben :D.

Egy ideig féltem, hogy amiket egészen véletlenül megláttam előrelapozva a képeken és a képek mellett és amit abból kitaláltam az igaz lesz, de aztán szerencsére kiderült, hogy eléggé félreértettem a dolgokat. Ezután már nyugodtabban olvastam tovább.

Ekkor jött egy rész, amire nem számítottam. Utazás egy alternatív világba(Thule). Őszintén, imádtam ezt a részt. Nyilván nem magát a világot, de legalább itt nem volt annyi feszültség, nem kellet százfelé figyelnem. A Jemma rajongó énem is boldog lehetett kicsit, nagyon cukik voltak.

"As long as you exist and I exist, I will love you."

Meg kicsit visszakaptuk az elvesztett szereplőinket, például Raphaelt. Ó, annyira hiányzik! :( Imádnivaló volt, ahogy a másik világban történtekre reagált, színtiszta Raphael volt. Illetve arra is jó volt, hogy kifejezetten elszégyeltem magam, hogy utáltam Claryt. 
Kíváncsi vagyok mit akar ezzel a szállal a későbbiekben kezdeni Cassie, mert biztos akar valamit, különben nem hozta volna be a képbe az utolsó részben és nem hagyta volna ott Asht.

Miután visszatértek, jött pár fantasztikus jelenet. Olyan jó volt, majdnem mindenki együtt! A kivétel ezek alól az, amikor Ty el akarta mondani erre Érzelemmentes Julian lekoptatta, ezzel elszúrva mindent.

És akkor a Cohort elkövette a számukra végzetes hibát. Kikiálltotta Claryéket halottnak egy félreértés miatt. Pedig nem halottak! Muhahaha!

Megijedtem, hogy Annabelletől sem sikerült megszabadulnunk, de nem ő volt, hála az égnek.

Julian szokás szerint megcsillogtatja az eszét, szerencsére ezúttal érzelmekkel. Bár azok a fekete vonalak nem tűnnek bíztatónak.

"“Faith isn’t never having any doubts; it’s having what you need to overcome them.”"

Elérkezett a jelenet, amitől az egész könyvben féltem és tudtam, hogy bármennyire is drukkolok nem fogom tudni megakadályozni. Pedig már többször úgy tűnt nem sikerül véghezvinnie. Például alternatív-Livvy levelénél. Arra gondoltam, ha ez nem, akkor semmi más sem fogja észhez téríteni. De persze számítottam a reakciójára, hogy ő nem az igazi, mert az ő Livvyje vissza akarna jönni hozzá... Olyan szomorú! És mégis ott állnak ketten a tóparton Ty, az eltévedt fiúcskánk és Kit a reménytelen szerelmes, aki egy kicsit túl későn jön rá, hogy tennie kéne talán valamit. Annyira szomorú az a jelenet! Fájt a szívem szegény Kitért. És most kezdődhet a várakozás a következményekre.

"Some lights were never meant to burn for long."

A Végső Csata. Fúúú. Hát, volt egy pár meglepetés az biztos. Ragnor él(az a póló! :DD)! Ennek nagyon örülök, de egy kicsit hirtelen jött. Lehet az a baj, hogy nem olvastam a Ghosts of the Shadow Market novellákat, így, amikor kiderült, ők csak úgy tök lazán közölték én meg azt se tudtam hirtelen, hogy mi a franc történt, lemaradtam valamiről?! Horacenek annyi! Zseniális volt. Amikor a Blackthornok és a szeretteik összeálltak, hogy visszaváltoztassák Emmát és Juliant, elkezdtem sírni, mert olyan gyönyörű volt.

És a végkifejlett. Vagyis lazán szerintem több, mint 100 oldal. Imádom, hogy Cassandra Clare nem hagyja abba a tetőpont után azonnal, hogy "na ez is megvolt, császtok én itt végeztem". Nem, ő szépen szinte minden szálat elvarr, mutat nekünk, szegény több száz oldal feszültség és fájdalom után megviselt olvasóknak, szép, aranyos és boldog jeleneteket. Meg ha már ott van, akkor persze elővezeti a következő trilógia bonyodalmait is, hogy azért ne nyugodhassunk meg. Profin csinálja. Sok mindent felróttam régebben neki, de a zseniális befejezéseit sosem vitattam. Az a jelenet Alicantéban. Jia lemond, nem meglepő, már rég tudjuk, hogy Alecot jelöli Jace a helyére. Mindenki szavaz. Alec győz! Jipppiajé! De nem örülhetünk sokáig és szerencsétlen consulsága első percében világrengető kérdésekben dönthet, amikor a Cohort csoportos öngyilkossággal fenyegetőzik. Te jó éj! Ezeknek komolyan elgurult a gyógyszerük, teljesen elmebetegek! Szóval szegény már vagy két perce consul Alec úgy dönt, hogy a jó árnyvadászok testületileg elhagyják Idrist és a Cohorték legyenek csak ott magukban bezárva. Na, hogy ebből mi a franc lesz, az jó kérdés.

"“We are all guilty. And therefore we will all vote, as a reminder that every voice counts, and when you choose not to use your voice, you are letting yourself be silenced.”"

Jó dolgok a végén:

1.Emma és Julian együtt, parabatai kötelék szerencsésen elégett anélkül, hogy belehaltak volna, vagy el kellett volna vágniuk az összes parabait köteléket.(sajnálom, de én Emmát akkor arra bíztattam, hogy tegye meg, szégyenszemre bedőltem a Tündérkirálnyőnek és elegem volt belőle, hogy szegények folyamatosan szenvednek, szinte elfelejttem milyen gyönyörű kapcsolat volt Jem és Will között)

2.Kieran, Mark és Cristina együtt. Tartottam tőle, hogy nem sikerül megoldaniuk, így hogy Kieran király lett(sok sikert neki, biztos nagyon jó uralkodó lesz!), rossz volt nézni milyen szomorúak, de megoldották, ez aaaaz!

3.Maleeeec esküvő(kibírtam a 3. pontig, hogy megemlítsem őket, szerintem díjat érdemlek). Vááááá imádom őket!!! Olyan gyönyörű volt és megható! És mindjárt jön a trilógiájuk! Kedvenc idézetem a könyvből, amit már az olvasása előtt megláttam nem törődve a spoiler figyelmeztetéssel és azóta is olvadozok rajta: 

"And when one day people look back on me and what my life meant, I don't want them to say, 'Alec Lightwood fought in the Dark War' or even 'Alec Lightwood was Consul once.' I want them to think, 'Alec Lightwood loved one man so much he changed the world for him.'"

4.Exclusive novella azonnal azután játszódik miután végetért a könyv. Jace és Clary össze fognak házasodni :))) Már nagyon szeretem őket, remélem boldogok lesznek. Csak hááát...

Rossz dolgok:

1.Ty és Kit szála. Az egyetlen, amit tényleg sajnálok is meg nem is, hogy elvarratlan maradt. Szomorú, mert... ez egyértelmű. Ugyanakkor erre lehetett számítani, már ha tudta az ember, hogy a következő ebben az évszázadban játszódó trilógia főszereplői lesznek(én nem tudtam). Valaki szépen elmagyarázta nekem, miért volt erre szükség, de akkor is fáj Kit döntése és kicsit gyávaságnak éreztem. Csak úgy ott hagyta őket. Nem csak Tyt, hanem mindenki mást is. Mint mondtam, tényleg nehéz volt neki, főleg hogy szerelmet vallott Tynek, amire ő nem lát viszonzást(én látok), de ő tudhatná, hogy Ty más. Szerintem egész egyszerűen meg se hallotta, éppen egy varázslat közepén volt. Tudom, hogy nem Tessa hibája, de emiatt már szinte rá voltam dühös(pedig egyik kedvenc szereplőm). Ebből látszik mennyire rosszul érintett a dolog. Számukra ez a könyv ugyan rosszul végződött, de kíváncsi leszek mi lesz velük a trilógiájukban.

2.Cohort bezárva amellett, hogy egyelőre jó, igencsak baljós dolog is.

3.Alternatív-Jace ahogy megjelenik Ashsel a Tündérkirálynőnél Claryt követelve. Na már most, gonosz-Jace, ez egy probléma. Tudod, Clarynek van egy saját Jace, nem kell neki kettő és téged biztos nem akarna. Persze mivel gonosz, ezt a kedves kis tanácsomat biztos nem fogadja meg. Ebből is baj lesz, ami meg fogja nehezíteni a friss jegyesek életét az biztos.

Szereplők:

"Shadowhunters are slow to love but once we love, we love forever."

Hol is kezdjem, van vagy ezer. Aki nem érdemli meg, arra több szót nem fecsérlek, nézzük kit miért szerettem.

Emma: Elismerésem. Érzelmi hullámvasút volt a könyv számára, tele próbatétellel, de kitartott. Amikor Cristinának tanácsot adott ujjongtam :D Humoros, okos, igazi harcos.

"“You might be in the cage, Jules, but as long as you are like this, I am in the cage with you.”"

Julian: Róla már írtam kicsit. Imádom, könyves álompasi egyértelműen. Művész, de nem úgy, mint Clary, neki nem engedte meg az élet, hogy a művész szíve olyan bohókás vonásokat adjon neki. Ő sokkal hamarabb kezdte a harcot a családjáért, az életéért, a szerelemért. Kicsit ijesztő, de ez teljesen megalapozott és ez megkülönbözteti a többi főszereplőtől.

""Julian has always been able to make sacrifices that were difficult and hide the pain it caused him.”"

Diana és Gwyn: Írtam róluk, az továbbra is igaz.

"Gwyn. The thought of him lit a spark of warmth in her heart. She closed her hand carefully around the petals."

Kieran: Neki se volt egyszerű dolga. Hirtelen szembesült minden fájdalommal, amit másoknak okozott, rátalált a teljes szerelemre, majd megölte az apját, király lett. Imádom őt is.

“Let me through, my Land, for I belong to you.”

Mark: Cuki. Igazából róla sok véleményem nincs ezen kívül :D

"Mark must have had the same thought, for he bent down, took a handful of mud, and rubbed it firmly into Kieran’s surprised face, leaving smears of dirt on his cheek and nose. Kieran was not pleased. He glared. “You did that because you enjoyed it.”
Mark grinned like a little boy and tossed the remaining mud aside."

Cristina: Igazi belevaló csaj, mindegy melyik dimenzióban vagyunk. Nagyon bírom, jó barátja Emmának. Igazán nem csodálom, hogy két pasit érdemel :D.

“Cristina, of all the people I know, you're the most generous, and you spend the most time thinking about what makes other people happy. I think you should do whatever makes you happy. You deserve it.”

Ty: Szemszögét egyszer, ha kaptunk lehet annyiszor se. Nagyon érdekes karakter, de ebben a részben nem voltam vele kibékülve, fentebb leírtam miért. Drukkolok nekik a következő könyvekben.

"“Ty’s not my shadow,” said Kit crossly. “My apologies. I suppose you’re his.”"

Kit: Ugyanígy, róla is sokat írtam feljebb. Bírom a srácot, a vége ellenére. Hihetetlenül aranyos volt végig. :D Szegény halálra volt rémülve a saját érzéseitől. :/ :D A tündéres dolgán meglepődtem. A humora még mindig ott van :D

"“Sometimes you need to guard people against the things they want, as well as the things they fear.”"

Jace: Ebben a könyvben nagyon Jace volt. Ennyit tudok mondani. :D

"“I’ll find you something. Something that says Herondale.”
“I could slay with my deadly sense of humor and wicked charm,” said Kit.
“Now that says Herondale.” Jace looked pleased."

Clary: Sajnálom, hogy utáltalak titeket, remélem nincs harag :D. Mostmár szeretlek titeket, jók voltatok!

"“This is probably a bad idea,” Jace said. “Like, a record-breakingly bad idea. Like a go-down-in-history bad idea. But—” Clary bounced to her feet. “What he means is, we’re in,” she said. “We love bad ideas.”
“That’s true,” Jace admitted, a smile breaking over his face. Suddenly he looked seventeen again."

Simon és Isabelle: Keveset szerepeltek, de azért nem hagyhatom ki őket.

"Isabelle shook her head, then bent down and unclipped a chain from one slender ankle. She held it out to Emma. “This is blessed iron. Poisonous to faeries. Wear it and you can pack a hell of a kick.” “Thanks.” Emma took the chain and wrapped it twice around her wrist, fastening it tightly.
“Do I have anything iron?” Simon looked around wildly, then reached into his pocket and pulled out a small miniature figure of an archer. “This is my D&D character, Lord Montgomery—”
“Oh my God,” said Isabelle.
“Most figurines are pewter, but this one’s iron. I got it on Kickstarter.” Simon held it out to Julian. “Just take it. It could be helpful.”
“I don’t understand about half of what you just said, but thanks,” said Jules, pocketing the toy."

Magnus és Alec: Annyira rossz volt nézni, ahogy Magnus egyre gyengébb ebben a részben, ahogy Aec félti :(
Mint az alábbi idézetben is leírja Magnus, hihetetlen Alec mekkora utat járt be. A szemem előtt nőtt fel *hüpp, hüpp* :D Emlékszem, hogy nem bírtam az elején, aztán igen, aztán egy elvakult szerelmes idióta volt, azt helyrehozta. Most meg itt van.... és erre szavak sincsenek. Egyik kedvenc párom valaha.

"Then Magnus had met Alec. He had felt drawn to him in a way he couldn’t have explained or anticipated: He had wanted to see Alec smile, to see him be happy. He had watched Alec turn from a shy boy with secrets to a proud man who faced the world openly and unafraid. Alec had given him the gift of faith, a faith that Magnus was strong enough to make not just Alec happy, but a whole family happy. And in their happiness, Magnus had felt himself not just free, but surrounded by an unimaginable glory.
Some might have called it the presence of God.
Magnus just thought of it as Alexander Gideon Lightwood."

Dru: Azt hiszem ő is főszereplő lesz a Wicked Powersben. Kíváncsi leszek milyen szálat kap. Ashsel esetleg(egész jó kis szóvicc:D)? Ebben a részben odatette magát, várom már, hogy jobban is megismerhessük. Főleg, amit a csata előtt véghezvitt... le a kalappal, meg azért az ületasszonyos színjátékért is. Emelett támogatott, akit csak tudott.

"“Don’t remain silent about what you want, or you may never get it.” “You are very wise,” Kieran said gravely.
“Well,” said Dru. “I actually saw that on a mug.”
“Mugs in this world are very wise.”"

Helen és Aline: Alinenek van egy temperamentuma, nagyon bírtam. Szegény Helen meg eléggé kétségbe volt esve, hogy nem ismeri a családját, de biztos hamar újra összeszokik velük :)

"„You can tell me anything, Helen.” „They hate me,” Helen said in a small voice.
„Who hates you?” Aline demanded. „I'll kill them.”"

Jia: Őt is bírtam, kitartó és bölcs. Évekig igyekezett nem elsüllyedni a Klávé ingoványán, amit a Cohort és a hidegbéke okozott, miközben a tulajdon lánya számüzetésben volt.

"“The world can change so quickly,” Jia said. “One day the future seems hopeful, and the next day clouds of hate and bigotry have gathered as if blown in from some as yet unimagined sea.”"

Adaon: Igazából az alábbi egy jelenetért került be ide, de azelőtt is bírtam. Látszik, hogy szereti Kierant, örülök, hogy a képességeihez mérten támogatta őt, amikor senki más a családjukból nem tette.

"“You would do that, Adaon? You would give me your cottage?”"

Alternatív-emberkék: Raphael, Cameron, Livvy, Diana...

"„And tell Magnus and Alec to rename their child!”"

Ash?: Na, róla aztán keveset tudunk. Sok gonosz ember között még nem egyértelműen gonosz, szóval van számára remény.

"„I hope that was a learning experience,” he said to Ash.
„I learned not to wear white to an execution,”"

Jaime, Diego és barátai: Emberek, akik megleptek, hogy mennyire bírtam őket. A börtönös jelenet Jaimevel és Diego megható...

"“Okay, everyone,“ Dru said. “These weapons are Diana's, and after today, they have to be returned to the store.“ “No worries,“ said Jamie. “I have written out a receipt.“
“He has not written out a receipt,“ said Diego.
“I considered it,“"

Összegezve

Imádtam, egyértelműen a kedvencem részem lett a trilógiából. Humor szokásos, hangosan röhögsz a legfeszültebb helyzetben is. A karakterek csodásan összetettek és imádnivalóak. Az érzelmek valódiak és befészkelik magukat a te szívedbe is. A történet izgalmas, fenntartja a figyelmed. Az írásmód profi, Cassandra Claretől már nem is várunk el kevesebbet. Váratlan fordulatok, szenvedély, életigazságok, romantika, izgalom, tervek, nyomozás, harc, gyász, család, akció, szeretet, szerelem, élet, halál, démonok, tündérek, angyalok... egy árnyvadász könyvben jóformán mindent megtalálsz. Kivéve persze az egyszerű életeket.

"He would be as everyone was, especially Shadowhunters: a patch-work of love and grief, of gains and losses. The love helped you accept the grief. You had to feel it all."

Olvasd el!

10/10*

Képek Pinterestről

Februári összegző

Sziasztok!
Februárt azzal a határozott elképzeléssel kezdtem, hogy idén nem fogok olyan siralmasan keveset olvasni, mint tavaly ilyenkor a rövid hónap és a suli ellenére se. Sikerült, szóval örülök :D.

Filmek/sorozatok
Apával néztünk egy rész Amerika: az USA történetét és megnéztük az első Last Week Tonight with John Olivert az évben. Anyával és a tesómmal újranéztük sokadszorra a Harry Potter és a Főnix Rendjét. Töriversenyre kötelezőként megnéztem a Három részre szakadt ország epizódot a Magyarország története sorozatból. Tesómmal (újra) megnéztük a Pretty Little Liars első 4 részét. Suliban megnéztük az Anyegint (közepéről lemaradtam, de az most mindegy). Agymenőkből befejeztem a 8. évadot és elkezdtem a 9.-et, vagyis 11 részt néztem összesen, ez szinte rekord nálam. Sherlockból újranéztük az első évad utolsó részét. Outlanderből néztem 6 részt a 3.-tól a 8.-ig(aztán tudtam, hogy csak kiakadnék, szóval félretettem:D). Tesómmal cserébe azért, hogy megnézett 3 rész Skamet, én megnéztem 3 rész Kuroshitsujit. Szüleimmel megnéztük a Kapj el, ha tudszot. Barátnőmmel újranéztük a Sweeney Todd, a Fleet Street démoni borbélyát.

Blog
Illuminae értékelés
Lángoló kereszt értékelés

Könyvek

Olvasások:
A tavalyi siralmas februári elolvasott könyvek után, idén 11 könyvet olvastam. Összesen 4.804 oldal. Ebből egy novella. Két könyv pedig igazából egy, de nagyon hosszú, így ketté lett osztva és a két részt két nyelven olvastam, szóval szerintem így ér. Kettő újraolvasás. Egy kötelező. 4 angol. Nézzük is őket!

★★★★és fél

Jó volt csak tényleg volt benne rendesen erotika… Égett az arcom. :D Mamáék jöttek, rátette a mama a kezét az arcomra és közölte, hogy milyen forró… hát az úgy volt, hogy hehehe :D Na, de ezen kívül imádtam. 

A szereplők kedvelhetőek. Mindenki, aki nem korlátolt homofób barom. d: 

Nem is tudnám eldönteni, hogy a két srác közül melyiket bírtam jobban. Talán Jamiet… Wesnek nehezebb sorsa volt és ez kihatással volt a személyiségére, a döntéseire. Nem tetszett, amikor ellökte Jamiet azután is, hogy szerintem egyértelműen kölcsönösen szerették egymást, de teljesen megértem miért érezte úgy, hogy ezt kell tennie. De ezen kívül mindkettejüket imádtam :D. Imádtam azokat az aranyos pillanataikat. 

A hokis részeket sem untam, sőt! A kissrácok aranyosak :D. 

A humor miatt is jár a könyvnek a pluszpont :DD. 

Tetszettek a helyenként felbukkanó komoly gondolatok is. Pályaválasztás, identitás, család… 

Összességében könnyed, de komoly témával foglalkozó, szórakoztató romantikus NA könyv és én imádtam. Ajánlom bátran azoknak, akik nem akadnak ki jelentős mennyiségű erotikától és LMBTQ szereplőktől.

★★★★és fél

Újraolvasás után: 

Jessamine szörnyen utálatos. De tényleg. Ezt már szinte el is felejtettem, de borzalmas dolgokat mond. Valószínüleg családi vonás, de akkor is. 

Aljas hazudozó! Mortmain. Sörnyű volt nehéz, ahogy senki nem gyanakodik rá, hisznek neki ááárrgh 

El is felejtettem hogy Tessa ennyire a “férfi az úr” az elején. Ez lepett meg a leginkább. A jövőben az a véleményem, hogy Tessa erősen feminista, ezért lepődtem meg, hogy ebben még ennyire olyan mint mindenki más abban a korban. „Nők is harcolnak? Charlotte irányít a férje helyett? Botrányos!” Pff Viszont így lenyűgöző a személyiségfejlődés, amin keresztül megy. 

Camille, de rossz újra látni, nem mondanám, hogy hiányoztál. Ha itt nem is a rosszabbik felét látjuk én azért emlékszem mennyi bajt okoz később. 

Maaaaagnus! *_* ♥♥♥ Úúúgy fáj a szívem érte nem tudom miért! Olyan rossz azt hallani hogy Camilljal van pedig nyilván tudom. “– Én sem néztem ki sokat Magnus Bane-ből, amikor először találkoztam vele – mondta Mr. Lightwood” Kísérteties :D 

“Csodálkoznék, ha az öreg Lightwood nem szedett volna össze egy csúnya démonhimlőt egy éjjeli látogatása alkalmával valamelyik rosszhírű házban.” Igazságtalanság, hogy olyan sokáig nem értékelik Will zsenialitását :D 

“Jim melléült,” Ki a franc az a Jim?! :DD Mert én csak Jem-et ismerek. Egy kis nyomdahiba :D. 

“Az emberek nagyon törékeny lények. Nem élnek tovább, mint egy pillangó.” 

Mondta egy vámpír Tessának Willről nyilván nem úgy értette akkor még nem tudták de én tudom és fáááj 

Cassieeee!!! Miért teszed ezt velem?! 

Mindenkinek elgurult a gyógyszere. Willre rájött a nemszerethetsenki ötperc, Tessára meg a bátyámalegfontosabbésnemvagyokárnyvadász ötperc. 

Normális, ha meglátom, hogy Blackfriars híd és azonnal meghatódom? 

Sose bírtam Nate-et egyszerűen gyenge. Mindenki róla gondoskodik, folyamatosan hibázik és ezt elnézik neki. Gerinctelen, gyáva, pénzhajhász, szerencsejátékfüggő ostoba barom. 

Valamikor folytatom az újraolvasást. Megérte, mert sok mindent felejtettem.

★★★★★

Kedvenc Bane Chronicles novellám. Hihetetlenül aranyos, szórakoztató, tele poénokkal, gáz első randis helyzetekkel, érzelmekkel és ááááá *_* Imááááádom őket, de teljesen komolyan. Ezt nem tudom normálisan leírni, annyira nagyon nagyon odavagyok értük. Mindenkinek el kell olvasnia minden könyvet, amiben legalább egyikük szerepel és aztán visszatérhetünk a témára, mert akkor már érteni fogják, hogy miért vagyok ilyen elvakult rajongó. Máshogy nem megy, megfogalmazni tényleg nem fogom tudni. 

Olvasni akarom a Queen of Air and Darknesst!

★★★★★

Egyszerűen nem bírtam tovább! Se azt, hogy ne olvassam, se azt, hogy ne írjak róla azonnal, amint végeztem vele. Imáááááádom. Egyértelműen elérte a kapcsolatom a könyvvel a rajongó szintet. Már nem érdekelnek a hibái se(na nem mintha lennének egyáltalán :D). Nem feltétlenül ennek a résznek az érdeme ez(persze lehet), hanem, hogy ez már a harmadik könyv és én még mindig csak újabb és újabb részekre szomjazom. Erősen gondolkodok rajta, hogy visszamenve megadom mindkét előző résznek az 5 csillagot, majd meglátjuk. Most koncentráljunk erre a részre. 

A 2. résznek az elsővel ellentétben normális vége volt, így nem a függővég tehetett róla, de amikor befejeztem egyértelmű volt, hogy olvasnom kell tovább. Hatalmas, tényleg hatalmas (!!!) szerencsével megszereztem @Katara_Phoenix-től a hiányzó részeket. Mióta itthon vannak (január 31.) azóta olvasni akartam, legszívesebben azonnal rávetettem volna magam, első fejezetet el is olvastam, de vártam. Hősiesen. Vagy 8 napot! Tudom, mit gondoltok, de ti nem értitek ez igazán nagy kitartásra utal nálam, ha erről a sorozatról van szó! Letudtam a töriversenyt, tanulnom kellett volna, de esélytelen volt, már rég eldöntöttem, hogy amint túl leszek a versenyen rávetődök erre. Ezt tettem tehát tegnap koraeste. :D Vacsora és fürdésszünettel 10-ig olvastam, amikor hatalmas lelkierőről tanúságot téve, leraktam, mert kedvesen figyelmeztettek, hogy nemsokára jön egy olyan fordulat, ami aztán nem hagy majd aludni. Na nem mintha, így olyan könnyű lett volna aludni. De sikerült és kisebb lelki sebekkel a mai napot is túléltem az iskolában, amikor nem olvashattam ezt(el se vittem, nehogy kísértsen). Itthon aztán ebéd után az első dolgom volt kiolvasni, meg is tettem együltő helyemben pár óra alatt. És mint az elején említettem, imáááádtam! Nézzük a jegyzeteim, amiket közben írtam: 

Vééégre! Vagyis végre olvashatom. 

Awww hatásos kezdés *_* Lánykérés <333 Aztán persze ebből semmi nem lett ebben a részben, de jót esett a szívemnek így az elején 

“Nem fog háborút kezdeni miattad” Idióta! Komolyan azt hiszed, hogy Bones nem indítana háborút Cat miatt sokkal kevesebbért is, mint amit tenni készülsz?! Na igen kínzás, fúúúj és úgy féltem, Cat nyilván tudtam, hogy túléli, de valami komoly veszteség esélye fennált, Justina is meghalhatott volna, féltettem. 

EZÉRT imádom őket. 79.vége 80.eleje Erre több példa is volt a könyvben. Tanulva az előző két könyvből a drágáim, a veszekedéseiket nem duzzogással, elfojtással vagy egyéb hülye viselkedéssel kezelik, hanem megbeszélik! Vagy egyéb módon megoldják khm khm :D A lényeg, hogy igyekeznek megoldani és tényleg megbeszélik egymással. Tudom, természetesnek kéne lennie, de ez kb. olyan ritka, mint a fehér holló. Annyira imádom! 

Tatetel még baj lesz. Nem tudom mikor, de biztos vagyok benne. Rá végig gyanakodtamegyelőre nem volt vele baj, de én azért továbbra is fenntartásokkal kezelem. Rajta tartom a szemem a továbbiakban is. 

És megvan a 4.pont is az értékelésemből :D Vagyis Bones gondolatolvasó lett. Szuper! 

Úgy tudtam! Muhahaha :DD Rodney és Justina! Shippelem őket. 

Na, Vlad is megvan. Itt igazából jobban bírtam, mint a saját sorozatában. :D Hiába, Cat és Bonesszal minden jobb :D. AZZAL a húzásával egészen belopta magát a szívembe. Egyre kevésbé értem, miért nem szerettem az Első lobbanást igazán. 

Aha, megvan AZ a rész. Szóval ez az. Jajajajj, de legalább tudom, hogy biztosan nem lehet igaz, hiszen a többi fülszöveg és az Első lobbanásban olvasottak alapján is határozottan „él” Bones, meg ez nem olyan könyv, ami megölni véglegesen a főszereplő pár egyik tagját. Ó és az Első lobbanás óta azt a képességet is ismerem, bár amíg nem említették nem gondoltam rá, hogy az állhat a háttérben Így szinte egyáltalán nem akadtam ki. 

A tippelgetéseim sosem jöttek be :D. 

A borító az eddigi legjobb, mondjuk az előzőek „színvonala” alapján, ez nem jelent sokat. Mondjuk úgy, hogy lehet ezen is az segít, hogy nagy részét jótékony sötétség fedi :D. 

A fülszöveg most is hülyeség, de az olvasás előtt nem figyeltem rá, csak utána tűnt fel milyen erős ferdítés a „Bones egykori szerelme, a fekete mágia ismerője is a nyomukban liheg” Fülszövegben imádják a szerelmet emlegetni nem Cat és Bones között, de ez természetesen mindig eeeeeerős túlzás. 

Ajánlom mindenkinek a sorozatot! Szívfelpörgetően izgalmas, szenvedélyes, rendkívül szórakoztató és teljesen letehetetlen. Vigyázat, függőséget okoz! 

És most olyan dilemma előtt állok, hogy olvassam-e azonnal a következő részt…. Hmm… Nem, sajnos az Idol jön szerintem.

★★★★és fél

Itt volt már az ideje, majdnem egy éve vettem és azóta többször is felraktam a TBR listámra, hogy abban a hónapban elolvasom. 

Igyekeztem nem törődni a negatív véleményekkel és azért nem kedvelni a könyvet mert volt olyan szerencsétlen hogy közém és a következő Cat és Bones rész közé állt. :D 

A könyv nagy részében megúsztam a várható drámát és szenvedést, muszáj volt pont a vége felé egy ilyet berakni? „Igen, el kell engednem az a jobb neki.” "Na, látszik csak mennyire vagyok neki fontos!" Brr. Utálom az ilyet! Beszéljétek meg! Annyira nehéz lett volna? Őszintén! 

De ezen a kis értelmetlen konfliktuson kívül imádtam. 

Először is azért, mert imádnivalóan romantikus. Lásd itt: 

"– Nekem nem kell a világ – suttogja. 

– Akkor mi kell? – kérdezem éppolyan halkan. 

– Te – válaszolja." 

A hangulata is nagyon tetszett. És most, hogy ebbe belegondoltam elkapott egy ilyen hullám és rájöttem, hogy én igenis imádtam ezt a könyvet! Nem tudom ez honnan jött ilyen hirtelen, de igaz. :DD 

A borító miatt vettem meg anno, gyönyörű, hatásos és illik a könyvhöz. 

A szereplők szerethetőek. Hirtelen nem is tudnék olyan karaktert felidézni, akit nem szerettem. Várom már, hogy a többiekről is olvassak. 

Killian hatalmas arc és nagyon jó szíve van. <3 „– A szerelem összetöri az ember szívét, szétcseszi az életét… tökéletes, mindent felperzselő káosz.” És meglepően bölcs. Amikor épp nem a nyuszik világuralmi terveiről beszél persze :D 

Libbyt is bírtam. Komoly erőpróba volt neki minden, ami történt, de sikeresen teljesítette. 

A történet nem olyan nagy szám mégse bírtam letenni. 

Romantikus, szenvedélyes, szórakoztató, vicces, komoly és könnyed, gyönyörű a borítója, remek a hangulata. Azt a konfliktust mindezek miatt megbocsátom és kijelenthetem, hogy tökéletes mintapéldánya a NA könyveknek :D. Bátran ajánlom.

★★★★★

Ugyanúgy imádtam, mint az elsőt, csak itt az újdonság varázsát felváltotta az a jó érzés, hogy ismerem őket illetve fantasztikus új szereplőnk Alex Fierro. Róla már hallottam véletlenül korábban. Az elején pár dolgot rosszul tippeltem meg vele kapcsolatban, de hamar tisztázódtak a félreértéseim. Nagyon érdekes volt róla olvasni, hiszen ilyen karakterről még nem olvastam. “‘She it is! (…) I mean, she she is’” Mire már pont megszoktam, hogy lány! Elfogadom én meg tök érdekes de argh idegesítő hogy mindig képzelhetem el újra. A végére elég jól belejöttem. :D Benne rengeteg a potenciál remélem a következőben még többet szerepel. Shippelem Magnusszal. 

I-má-dom ezeket a fejezetcímeket! Csak néhány gyönygszem: 

I Am Saved from Certain Death by Being Killed 

Should I Be Nervous that the Pilot Is Praying? 

In Case of Demonic Possession, Please Follow Illuminated Signs to the Nearest Exit 

Somewhere Over the Rainbow, There's Some Messed-Up Stuff Going On 

De az összes többi is haláli, néha szó szerint :D. 

Magnust imádom. Szerintem készen állok arra merész kijelentésre, hogy ugyanannyira szeretem már, mint Percyt. A legtöbb dologban különböznek, de vannak közös tulajdonságaik és én a köztük lévő különbségek és hasonlóságokkal együtt is egyformán imádom őket. Magnus nem az a hős típus. Ezt be is vallja. És szegénynek igaza van, nem az ő terepe a harc. Én ezért is imádom! Egy kis változatosságot hoz a tökéletesen harcoló, bátor és rettenthetetlen karakterek közé. Ő is bátor szó se róla, csak másképp… Közelebb áll így a karaktere hozzánk átlagemberekhez. 

A humort lassan meg se fogom említeni, mert ez csak természetes egy Rick Riordan könyvnél, hogy hangosan nevessek folyamatosan rajta :D De úgy érzem ez mégse lenne fair, hiszen hatalmas szerepe van abban, hogy ennyire imádom. Így jártatok hát, újra és újra meghallgathatjátok tőlem, hogy milyen vicces. :D 

Amir jó srác remélem minden összejön nekik Sammel :)). 

Az előző részben Blitz most Hearth kapott nagyobb szerepet háttértörténet terén. Szegény :( 

El se kezdem sorolni, mi minden van ebben a könyvben. Minden! Szórakoztató, könnyed és komoly, rendkívül humoros, változatos, egyedi, izgalmas, magába szippant és nem ereszt! És mindent imádok! Oké? Legyen elég ennyi és siess, olvasd el az első részt! 

Várom, hogy az utolsónak is nekikezdhessek. :))

★★★★★

Oh. My. God. Ez. A. Könyv.

Hosszabban: https://molybirodalom.blogspot.com/2019/02/amie-kaufman-jay-kristoff-illuminae.html

★★★és fél

Kötelező 

Vagy nem 

Én már tényleg nem tudom 

De elolvasom, annyira nem hosszú. 

Így álltam neki és hát elolvastam. A filmet már 75%-ban láttam mielőtt olvastam volna és a kimaradt középső rész történéseit is ismertem, nem volt újdonság. 

Annyira nem volt rossz. Ha be kéne sorolnom, hogy ez jobb vagy rosszabb kötelező, akkor a jobb mellé tenném le a voksot. Sokszor elkalandozott főleg az elején, vagy 6 strófán keresztül beszélt a női lábakról… De megtanultuk aztán, hogy ezek a lírai kitekintések(vagy inkább be) az okai többek között, hogy ez egy versesregény. Pár helyen eltért a filmtől, de úgy gondolom a lényegét és az egész hangulatát annak is sikerült megragadnia. Az valahogy hosszabbnak érződött, mint maga a könyv, pedig ezzel többet szenvedtem. Szerencsére mire meguntam volna a szenvedést, vége is lett, mert tényleg nem hosszú. 

Szurkoltam Anyeginéknak, de hát ez nem olyan történet :D. 

Nem unalmasan volt írva, ennek ellenére néha mégis úgy érződött, volt, hogy gyorsan és zökkenőmentesen haladt a történet, vagy akár belső monológ, tájleírás aztán voltak benne a már említett döccenők, amikor az író eltávolodott a műtől és ilyenkor elkezdtem unni. Azért egy-egy érdekes dolgot ilyenkor is mondott. 

Örülök, hogy elolvastam(egyelőre egyedül az osztályból :D).

★★★★

Több, mint egy éve kaptam, itt volt az ideje elolvasni.

Nagyon szájbarágós volt. Az azért már mond valamit, ha ÉN is tudtam pár oldal után, hogy kit hogy hívnak, annyiszor elismételték. Pedig egyiptomi nevek voltak. 

Az elejével szenvedtem egy kicsit. Nagyon idegesített mindenki Horin és Eszán meg na jó talán Reniszenben kívül és nem is történt semmi. Egy krimi, amiben a könyv 1/3-áig nem halt meg senki!

Aztán kezdett izgalmasabb lenni, elkezdtem tippelgetni ki lehet a gyilkos. 3.-ra eltaláltam :D De ez már akkor volt, amikor már ki is derült szinte :D.

A vége tetszett, én is így akartam.

Nem volt rossz, a karakterek és a rossz kezdés ellenére sem, de mindenképpen Agatha Christie gyengébb művei közé tartozik. 

★★★★★

Semmi negatívumot nem tudok mondani az egészet imádtam és olvasom is tovább angolul a második részt. Annak a végén majd összegzem kicsit. 

Még annyit, hogy természetesen ennek a résznek is gyönyörű a magyar kiadása.

Blogbejegyzést is írtam róla, hosszabban: https://molybirodalom.blogspot.com/2019/02/diana-gabaldon-langolo-kereszt.html

★★★★★

Most először olvastam Outlandert eredetiben. 

Összegzés: Ez a rész is különbözött az összes eddigitől. Nem tudom ez, hogy lehetséges, de mindegyiknek olyan különböző hangulatuk van. Ezé speciel fantasztikus volt. Nem mondom, hogy mindenkinek tetszene, hiszen relatíve nem történt annyi dolog, de én imádtam, hogy csak úgy éldegéltek, pár havonta megoldottak egy-egy kupac sz**t, ami a nyakukba hullott, aztán éldegéltek tovább. :D A pozitív karaktereket egytől-egyig a szívembe zártam. Tudnak nagyon hülyén viselkedni, de én így szeretem őket. Ezen a részen nevettem a legtöbbet. :D Családias volt, romantikus, izgalmas, nyugodt és nagyon Outlander szerencsére nagyon kiakasztó rész nélkül. Meg persze egy csomó életbölcsesség, megfelelően tálalva. Míg az előzőben elgondolkodtam rajta, hogy tetszett-e(mielőtt ugye eldöntöttem, hogy elvakult vagyok és ha nem tetszik akkor is tetszik :D), itt meg se fordult a fejemben más vélemény, mint hogy ez bizony egy ötcsillagos könyv és abszolút imádtam.

Ajánlom mindenkinek! Persze az első résztől kezdve. :D

Hosszabban a blogbejegyzésben: https://molybirodalom.blogspot.com/2019/02/diana-gabaldon-langolo-kereszt.html

Egy új szerzeményem lett csak februárban, azt is ajándékba kaptam. Büszke vagyok magamra, eddig jól tartom a fogadalmam. :)


Jó olvasást mindenkinek!

Diana Gabaldon: A ​lángoló kereszt (Outlander 5.)

Itt is vagyok az Outlander sorozat 5. részével a Lángoló kereszttel. Kicsit rendhagyóan, de csak elolvastam az egészet :D

Fülszöveg:

EGY ​BÁMULATOS KALAND, AMI PRÓBÁRA TESZI A SZÍVET, MÉRLEGRE TESZI A LELKET ÉS MEGMÉRI A SZELLEMET… NYELVEZETE FRISS, GAZDAG LEÍRÁSOK TARKÍTJÁK, A TÖRTÉNET PEDIG CSELEKMÉNYDÚS… MAGÁBA SZIPPANT! CNN.com

A Korona észak-karolinai gyarmatán a gazdag arisztokrácia és a megélhetésükért küzdő telepesek állnak egymással szemben, törékeny egyensúlyban tartva a kialakult, feszült helyzetet.

Közöttük áll Jamie Fraser, egy talpig becsületes és tisztességes férfi. Miután száműzték szeretett hazájából, Skóciából, végre megkapta a földet, ami után áhítozott. Támasza rendkívüli felesége, Claire, a nő egy másik helyről és időből, aki az eljövendő események ismeretének terhes ajándékát hordozza. Korábban ez a tudás veszélyt és áldást is jelentett Jamie és Claire számára. Most talán pislákoló fáklyaként vethet fényt az előttük álló vészterhes éveken át vezető útra – vagy olyan tűzvészt okoz, amiben mindketten hamuvá égnek.

A lángoló kereszt egyszerre szívbemarkoló, letehetetlen, a legapróbb részletekig történelmileg hiteles és süt belőle a szenvedély.

„Egy történet, ami egyszerre megindító és varázslatos! ” Northern Echo
Vélemény:Gondolkodtam, hogy hogy értékeljem, de szerintem külön-külön fogom jegyzetek alapján.

1.kötet magyarul

"A ponyván kopogó eső zajára ébredtem, és első férjem csókjának érzésére az ajkamon."

Az előző rész után kiderült, hogy, ha nem szeretem az Outlandert akkor is szeretem szóval nem lesz itt gond :D Csak azon paráztam, hogy megint lesz pár olyan kör, mint a 4. könyv utolsó 400 oldalán, azt nem bírtam volna ki mégegyszer :D Nem volt. Hááát nem igazán, azt a szintet akkor sem érte el. El se hittem, de nagyon örültem :D.
Félrértettem a 4.végét. Bonett nem is halt meg?! Na neeee. Ezt hogy nézhettem félre?! Jajj remélem soha többé nem látjuk de reálisan nézve ez Outlander szóval biztos fogjuk. :(

Csak… ne álljatok a brittek oldalára könyörgöm! Tudom, hogy nehéz meg egy ideig tettethetitek, de végül ne kössetek ki megint egy háború vesztes oldalán könyörgöm!

Békés olvasásomat megszakította, hogy egy idióta vagyok. Megnézni az utolsó rész(eddig) fülszövegét? Nagyon nagyon nagyon nagyon k***ra rossz ötlet! Nem tudná valaki kitörölni az agyamból? Lééégyszi valakiiii! Miért vagy ilyen ki**** idióta, Én? Miért kellett ezt csinálnom?! És miért kell Diananak ezt csinálja??? Én ezt nem bírom!!!! Szerencsére aztán kicsit sikerült lenyugodnom, mostmár majdnem 100%-os a lelki békém. :D

Bármi bajod van megoldja a whiskey. Ennyi ivással csodálkozom, hogy még mindig ennyi baja van a szereplőknek ezen logika alapján :DD
Ha csak kevés ideig is tart ez a nyugalom, akkor is hálás vagyok érte. És tényleg! Az első jó pár száz oldal egész nyugis, Outlander mércével, meg maga a Paradicsomi Béke. Olyan jól esett! 

"– Ó, Jézusom, Jamie! – mondtam halkan, és éreztem, hogy könny szökik a szemembe.
Évek teltek el azóta, hogy utoljára így láttam őt álmában mosolyogni. Valójában házasságunk első napjai óta, Lallybroch óra nem.
Kisfiúként folyton ezt csinálta, mondta nekem akkor Jenny. Azt hiszem, ez azt jelenti, hogy boldog.
Ujjaimmal tekergetni kezdtem puha, sűrű haját a tarkóján, kitapogattam koponyájának tömör görbületét, a meleg fejbőrt és azon a hajszálvékony ősi sebhelyet.
– Én is – suttogtam neki."

Imádom őket! *_* Jamie, Claire, Roger, Brianna, Fergus, Marsali, a gyerekek... hatalmas figura mind :DDD és szakadok. Bugrisak. :DDD Ennyit szerintem még nem nevettem Outlanderen. Nincs víz? Jó lesz a kereszteléshez a whiskey is, hisz az az élet vize, hát nem? :DD

"– Mint egy nyavalyás páviántörzs – morogtam magamban. – És én alszom a főpáviánnal!"

Egy tömör és rövid Outlander már nem is lenne Outlander. Ellenben a szívroham szót lehetne használni rá. A nyugis fejezetek, részek, mondatok nélkül az egész egy véget nem érő megpróbáltatás lenne :DD Lehet ez a rész nem, de az eddigiek, meg úgy az egész sorozat, abszolút. Most képzeljétek el, hogy mindig csak akkor látjuk őket, amikor épp valami "izgalmas" történik, vagyis épp összeesküdött ellenük az egész világ. Rövidebb lenne, nem kérdés, de kibírná bárki ép ésszel? Én biztosan nem.

"– Sorcha – suttogta, és akkor döbbent rá, hogy pár pillanattal azelőtt így szólította Claire-t. Na ez tényleg furcsa volt, nem csoda, hogy Claire meglepődött. Ez volt a nő gael neve, de Jamie sosem szólította őt így. Szerette benne az idegenségét, az angolságát. Az asszony volt az ő Claire-je, az ő Sassenachja.
És mégis, abban a pillanatban, amikor Claire elhaladt mellette, Sorcha volt. Nemcsak „Claire”, hanem fény is."

Amikor láttam hogy a nőt Fannynak hívják arra gondoltam lehet lesz valami köze: spoiler a 8.fülszövegéig!!: Brianna jövőben születendő gyerekéhez(mert ő is Fanny), akivel a 8.fülszövege alapján a 20.sz-ban van, de most hogy itt van a kislányka arra gondolok hogy őt nevezik el Fannynak az anyja utàn és Brianna csak nevelni fogja de nem biológiailag az anyjaA mongolfoltról még életemben nem hallottam. Ezt is pótoltuk.
Influenzára a legjobb orvosság(a whiskeyn kívül természetesen) ha az embernek egy vészhelyzetet kell megoldania. Legalábbis ha Jamie Frasernek hívják az embert. Már én voltam rosszul helyette is :D.

Mi a franc történik itt? Mi ez a káosz? A végén kicsit elszabadultak az indulatok, kibontakozott egy kisebb káosz. :D Aztán valamennyire úrrá lettek rajta. Érdekes volt a kis nyomozásuk. És azt hiszem itt vége is az első kötetnek.

Ez volt a hosszabb része a könyvnek eredetiben ezt 810 oldal a második része pedig 634.

Semmi negatívumot nem tudok mondani az egészet imádtam és olvasom is tovább angolul a második részt. Annak a végén majd összegzem kicsit.
Még annyit, hogy természetesen ennek a résznek is gyönyörű a magyar kiadása.

"A múlt elmúlt, a jövő még nem jött el, és mi itt vagyunk együtt, te meg én."

2.kötet angolul

"I have lived through war, and lost much. I know what's worth the fight, and what is not. Honor and courage are matters of the bone, and what a man will kill for, he will sometimes die for, too. And that, O kinsman, is why a woman has broad hips; that bony basin will harbor a man and his child alike. A man's life springs from his woman's bones, and in her blood is his honor christened. For the sake of love alone, I would walk through fire again."(legeslegeleje a könyvnek)

Miután a könyv első felét elolvastam magyarul, úgy gondoltam foytatom angolul, ha már magyarul nem tudom. Most először olvastam Outlandert eredetiben. Jól kezdődött mondhatom, az első levélnek/nyilatkozatnak/aztsetudommivoltnak csak minden ötödik szavát értettem :DD Aztán szerencsére több sikerem volt, amikor már nem hivatalos nyelvezetet kellett olvasnom.

Ebben az első rész vége fele.... fúúúú. Egyedül az nyugtatott, hogy tudtam Roger nem halhat meg, hiszen az összes többiben is szerepel. De rohadt közel járt hozzá. És oda az énekhangja :(((. Nagyon sajnáltam szegényt, ez nagy veszteség neki. :( Ami meg azokat illeti, akik oda juttaták: I’m angry as hell at Tyron and that ungrateful bastard, but Jamie has little right to blame him because he had kinda did the same thing. Beated Roger near death with only one bloody question asked.

“You are alive. You are whole. All is well.”

Ezután... nehéz volt. Mindannyiukat sajnáltam.

“Nem halhat meg most kigyómarásban mert pár év múlva kell neki tűzben.” Ez aztán bíztató! :DD Ennél jobbat nem tudott mondani? Mellesleg kíváncsi leszek ez, hogy lesz. Még nem sikerült kiderítenem, hogy itt mennyire lehetséges megváltoztatni a jövőt. Én arra tippelek, hogy az a jelentés csak hazugság. Jamie kapaszkodik az életébe az biztos. Jól teszi. :D Claire és Brianna pedig zseniális, feltalálják magukat. :))

"…what I was born does not matter, only what I will make of myself, only what I will become."

Olyan szerencsétlenek és szerencsések egyszerre! :D Folyamatosan sz*r dolgok történnek velük, szóval szerencsétlenek, de legtöbbször kisebb-nagyobb veszteségekkel túlélik, szóval szerencsések.

Az utazásuk a partra izgalmas volt. :D Rendesen izgultam. Tudtam, hogy nagy baj nem történhet, de attól még féltettem őket és azt akartam, hogy intézzék már el, bár sok bizalmam ebben nem volt. És milyen jól tettem, hogy nem bíztam a sikerben, így legalább nem csalódtam nagyot.

A legvégén megint felgyorsultak az események. A felfedezés, amit Ian hoz, elgondolkodtató. Mellesleg ő miért is van itt? Mi történhetett? Ez Jenny levelére is igaz, komolyan muszáj volt ott abbahagynia???! :DD
Vége.

"…well, if women's work was never done, why trouble about how much of it wasn't being accomplished at any given moment?"

Összegzés: Ez a rész is különbözött az összes eddigitől. Nem tudom ez, hogy lehetséges, de mindegyiknek olyan különböző hangulatuk van. Ezé speciel fantasztikus volt. Nem mondom, hogy mindenkinek tetszene, hiszen relatíve nem történt annyi dolog, de én imádtam, hogy csak úgy éldegéltek, pár havonta megoldottak egy-egy kupac sz**t, ami a nyakukba hullott, aztán éldegéltek tovább. :D A pozitív karaktereket egytől-egyig a szívembe zártam. Tudnak nagyon hülyén viselkedni, de én így szeretem őket. 

Fraser's Ridge "Réme"

"She supposed that it it perhaps not fair to quarrel with someone on the basis of what you thought they were thinking."

Ezen a részen nevettem a legtöbbet. :D Családias volt, romantikus, izgalmas, nyugodt és nagyon Outlander szerencsére nagyon kiakasztó rész nélkül. Meg persze egy csomó életbölcsesség, megfelelően tálalva. 

"I understood very well just then, why it is that men measure time. They wish to fix a moment, in the vain hope that doing so will keep it from departing."

Míg az előzőben elgondolkodtam rajta, hogy tetszett-e(mielőtt ugye eldöntöttem, hogy elvakult vagyok és ha nem tetszik akkor is tetszik :D), itt meg se fordult a fejemben más vélemény, mint hogy ez bizony egy ötcsillagos könyv és abszolút imádtam.
Ajánlom mindenkinek! Persze az első résztől kezdve. :D

Az angol kiadás egyébként érdekes több szempontból, főleg a magyarral összehasonlítva, de úgy gondolom a magyar sokkal szebb.

Ami az angol-magyar különbséget illeti: nagyon jó a magyar fordítás. Tényleg, igazi mestermunka. Ha kibírom, akkor a következő részt is minimum félig magyarul akarom olvasni. Jó volt angolul, meg érdekes volt a skót beszédet tisztán látni, de pont azokat a gyönyörű leírásokat szinte sosem értettem. Magas még nekem? Lehet. Igazából a történet teljesen rendeben van, de az Outlander sokkal többől áll, mint történet, itt igazán fontosak a "töltelék" részek is. 

"He thought of such places in a way that had no words, only recognizing one when he came to it. He might have called it holy, save that the feel of such a place had nothing to do with church or saint. It was simply a place he belonged to be, and that was sufficient."

Persze az elhatározás egy dolog, az meg egy másik, hogy kibírom-e a következő rész magyar fordításáig. Főleg úgy, hogy ez a rész nem viselt meg annyira, mint az előzőek, így nem érzem úgy pihentetnem kéne :D. Tervezem a második kötetét ennek megvenni magyarul is. Még el kell döntenem, hogy hogyan tovább. Ritkán van ilyen, de tényleg nem érzem, hogy a magyar bármiben is rosszabb lenne, mint az eredeti, azon a kis tényen kívül, hogy eredetiben már kicsit előrébb jár az írónő, így gyorsabban olvashatnám a könyveket egymás után. Az biztos, hogy nagyon kíváncsi vagyok mi lesz velük a továbbiakban. Vajon kiderül ki a gyerek apja? Értem én, hogy őket annyira nem érdekli, de engem igen!

10/10*
Olvasd el!

Képek Pinterestről

Amie Kaufman, Jay Kristoff: Illuminae (The Illuminae Files 1.)

"Some written materials were censored by the UTA and had to be reconstructed by our commtechs, though profanity remains censored as per your instruction. Sure, the story kicks off with the deaths of thousand of people, but god forbid there be cussing in it, right?"
Ma egy különleges YA sci-firől hoztam értékelést.
Cselekményleírást tartalmaz. Spoilereket elrejtettem, aki nem olvasta NE LESSE MEG ŐKET! A legjobb, ha el se olvassa ezt, aki még nem olvasta a könyvet, nem árulok el semmi fontosat, de úgy az igazi nekikezdeni, ha nem tudsz semmit.

"I am frequently underestimated. I think it's because I'm short."

Fülszöveg:
This ​morning, Kady thought breaking up with Ezra was the hardest thing she’d have to do.

This afternoon, her planet was invaded.
The year is 2575, and two rival megacorporations are at war over a planet that’s little more than an ice-covered speck at the edge of the universe. Too bad nobody thought to warn the people living on it. With enemy fire raining down on them, Kady and Ezra—who are barely even talking to each other—are forced to fight their way onto an evacuating fleet, with an enemy warship in hot pursuit.
But their problems are just getting started. A deadly plague has broken out and is mutating, with terrifying results; the fleet's AI, which should be protecting them, may actually be their enemy; and nobody in charge will say what’s really going on. As Kady hacks into a tangled web of data to find the truth, it's clear only one person can help her bring it all to light: the ex-boyfriend she swore she'd never speak to again.
Told through a fascinating dossier of hacked documents—including emails, schematics, military files, IMs, medical reports, interviews, and more—Illuminae is the first book in a heart-stopping, high-octane trilogy about lives interrupted, the price of truth, and the courage of everyday heroes.
Véleményem:

"Am I not merciful?"

Oh. My. God. Ez. A. Könyv.
Ami elsőnek megfogott az a borító volt. Aztán a formátum, amiben az egész íródott. Napló, e-mail-ek, kikiáltványok, jelentések, tervrajzok, ábrák.... Egy ideig azt hittem meg tudom várni, míg lefordítják magyarra, de hamar elfogyott a türelmem, megrendeltem angolul. Nyár óta vár a polcomon. Most levettem és elolvastam. Megint csak ismételni tudom magam: Ez a könyv! Jézusom! Még egy párszor leírom ezt az értékelés során az biztos.

Azt se tudom hol kezdjem. Akkor legyen az eleje.
Borító, gyönyörű narancssárga nem éppen a kedvenc színem, de itt fantasztikusan néz ki, csillagok, figyelemfelkeltő felirat, profi munka. Kinyit. Első oldalon egy levél, amit nem értesz teljesen meg a legvégéig. Aztán egy nagyobb lélegzetvételű(a könyv "fejezeteihez" viszonyítva) interjú. In Media Res. Az én figyelmem azonnal felkeltette. Kady pont aznap szakított a barátjával, Ezrával, amikor a BeiTech megtámadta a bolygójukat.

"And then I said, „I'm bleeding,” and she said, „Shut up, I'm not talking to you,” so I just kinda concentrated on not dying."

Innen indul a történet. Ez nem annyira lényeges, de szerintem zseniális húzás és büszke vagyok magamra, hogy gondoltam erre: van benne egy hooooszú lista az áldozatokról. Miután megkerestem van-e valaki a főszereplőink családnevével, egy sugallatra hallgatva megnéztem a szerzőket is. És ott voltak! Beleírták magukat áldozatként a könyvükbe! Mennyire menő ez már?! És ki vesz észre ilyet közel 2000 név között?! :DD

Bele kellett szoknom. Nem mondom, hogy könnyen ment. Sci-fit még nem olvastam angolul. Magyarul se éppen egyszerű a sok technikai dolog miatt, na azt szorozzátok meg hárommal és kb. megkapjátok mennyire volt nehéz angolul nekem. Aztán a formátumot is meg kellett szoknom. Bármennyire is remek és egyedi ötlet, nehezebb az elején olvasni, mintha normálisan lenne megírva. Gyorsan váltogatunk helyszínt, mindig más szereplők szemszögéből látjuk, folyamatosan figyelni kell minden. egyes. részletre. Persze ez lehetetlen. Azért megpróbáltam, sokszor visszalapozgattam, ez lassította az olvasást.

Aztán beleszoktam. A hivatalos dokumentumokat, jelentéseket felváltották a személyesebb hangvételű beszélgetések.

"You deserve every star in the galaxy laid out at your feet and a thousand diamonds in your hair. You deserve someone who'll run with you as far and as fast as you want to. Holding your hand, not holding you back. You deserve more than I could ever give you, Kady.
But I'll give you everything I can if you still want me to."

És elkezdtek hullani az emberek. És csak hullottak és hullottak és hullottak. Egyes helyeken már meg voltam róla győződve, hogy ezt a könyvet nem, hogy egy teremtett lélek, de egy kicsi atom se fogja túlélni. :D A végét természetesen nem osztom meg veletek. :DD

Akkor nézzük a jegyzeteim időrendben(többnyire lefordítva az angol részeket) :
Eddig a kedvenc szereplőim az Illuminae csapat vagy mittoménmi tagjai :D (Jéééézusom ez utólag nagyon jóóó. Megérezhettem valamit.)
Első könnyeket McNulty kapta és az a stílus, ahogy McCall írt róla a jelentése vége felé, ohmygosh.

"It's not the bullets that kill you. It's moments like these. One piece at a time."

Ohmygosgohmygoshohmygosh Senki nem fogja túlélni ezt a könyvet!

"What you do when stuff like this happens is you LIVE, you survive it, that's how you honour the ones you lost."

Hogy teheti azt ez a könyv? De tényleg. A maga hivatalos, gépies és hát... érzéketlen stílusában is annyi érzelem van, hogy több száz oldalt végigsírtam, míg kiolvastam. Zseniális.
“This is where things start to get… complicated.” Micsodaaa? Mi a franc volt ez előtt? Nem egyszerű az biztos! Ohmygoshohmygosh
Nonononono nooooo!!! Ez nem lehet igaz. IT CAN NOT BE F***G TRUE! Nem és nem és nem! Na és kb itt kezdődött a könyv végéig tartó sírásmaratonom. Kedves kis könyv ez, mondom én! Sejtettem egyébként, hogy csak kamu, de a könyv aztán meggyőzött róla, hogy igaz. Milyen jól tette. Megszenvedtem érte, de így jobb érzés volt a vége.
Egy órája időről-időre sírva fakadok. Gosh, ez a könyv fááááj.
Befejeztem.
OMG OMG OMG! EZ A KÖNYV! Intenzív volt. Rohadt intenzív! Holly sh*t! Goooosh!
Megfájdult a fejem a sok sírástól.

"I hate the crying the most. It just creeps up on you out of nowhere. You're in the middle of doing something and suddenly you realize your goddamn eyes are wet again and you don't know how it happened."

ZSE-NI-Á-LIS! BRILLIÁNS! A legzseniálisabb könyv, amit olvastam eddig 2019-ben nem a legjobb, de a legzseniálisabb. Nem maga a történet, azt már láttam, határozottan nem a zombiszerű izék, azokat utálom, hanem az érzések és az írásmód! Ez a könyv játszott az érzéseimmel. Durván. És mindezt olyan sunyi kis módon tette, hogy azt el sem tudjátok képzelni. Ezt az egész könyvet nem tudod addig elképzelni jól, amíg el nem olvasod. Szerintem megfelelő, ha emiatt az űrhöz hasonlítom. Láthatsz róla képeket, olvashatsz róla, de nem fogsz tudni valós képet alkotni róla, amíg nem láttad a saját szemeddel, nem olvastad el és még akkor is nagyon nehéz lesz. Szépen összefogalalva egy idézettel ilyen volt a könyv: 

"Kady Grant: All kittens and rainbows. Apart from the screaming and exploisons."

Kadyt imádom, Ezrát imádom, AIDENt imádom először nyilván utáltam, de az egyik legérdekesebb része volt a könyvnek és komolyan imádtam a vége fényében. Minden szereplő valamilyen hatással volt rám.A stílus csodálatos. Tényleg az.

A kifeketézett káromkodásokat mindig igyekeztem a legmegfelelőbbnek tűnővel helyettesíteni :D Volt, hogy nem ment. A szleng nagyon komoly volt :D chum, alrite, howzit stb...

"“Go **** yourself.”“We have already established I am incapable of sexual congress. How exactly—““**** you.”“…You are angry with me.”“Oh, bravo, Sherlock. You want a ****ing lollipop?”"

Újra és újra meglepett. Szerencsésnek érzem magam, hogy olyan keveset tudtam róla, sokkal kisebbet ütött volna, ha tudtam volna a kimenetelt, vagy akár csak egy-egy dolgot is.

Ez a könyv egyszerűen... más. Meglepett újra és újra. Nem azonnal volt zseniális, hanem szépen lassan építette fel magát, rétegről rétegre, aztán átment rajtam mint egy úthenger. Játszik veled, elgondolkodtat, akkor és olyan módszerrel üt, amire nem számítasz. Nagyon komoly témákkal foglalkozik.

"If it is the definition of insanity to repeat the same process and expect a different outcome, most of humanity must be insane."

Teljes mértékben ajánlom mindenkinek! Ne várjatok tőle semmit, ne tudjatok róla semmit mielőtt még elolvasnátok(úgy érzem már így is túl sokat mondtam, az én hibám :( )! Nekem kedvenc lett, de már kb. a felénél annak állíthattam volna. TBH a vége annyira reménytelen és szomorú és tragikus volt, hogy tartottam tőle, hogy le kell vonnom csillagot, mert ez túl szörnyű, erre jött az utolsó pár oldal és felkerült az i-re a pont ez a könyv pedig azzal a lendülettel a kedvenc listámon landolt. :D Javíthatatlan vagyok, tudom

Alig várom, hogy olvashassam tovább a trilógiát. *_* Újraolvasós az biztos.

"I am just too funny, but there’s nobody here to appreciate my jokes."

10/10***
Olvasd el!

Képek pinterestről.