Sziasztok!
Áprilisban a legjobb dolog a Könyvfesztivál volt. Imádtam, hatalmas élmény, írtam is róla bejegyzést, amit ide kattintva elolvashattok.
Filmek és sorozatok:
Néztem 3 rész Lucifert, 15 rész Agymenőket, 2 rész Outlandert, 2 rész Last Week Tonight with John Olivert. Befejeztem a Mindenség elméletét, újranéztem a Kódjátszmát, megnéztem a Galaxis Őrzőit, a Végtelen háborút és a Voldemort: Origins of the Heirt.
Zene:
Semmi újat nem hallgattam csak újfent a Disney zenéket, Dzsungel könyve musical dalokat, újrahallgattam mindenfélét.
Végül, de koránt sem utolsó sorban, a könyvek:
12 könyvet sikerült kiolvasnom. Ez ugyen kevesebb, mint múlt hónapban, de oldalra több, mert ebben a 12-ben egy 100 oldal alatti sem volt. Kettő újraolvasás, kettő angol. Ebben a hónapban is befejeztem egy rég elkezdettet. Lezártam 4 trilógiát/sorozatot/duológiát. Nézzük mi a véleményem róluk! Ilyen téren is jó hónap volt a többségüket 4,5-5 csillagra értékeltem.
★★★★★
Imádnivaló, vicces és laza. Imádtam, úgy ahogy van. Olvastatja magát, faltam a lapokat. A stílusa laza, nagyon tetszett. A hangulat magával ragad. A könyves/filmes utalások hatalmasak voltak :DD.
Simon nagyszerű főszereplő bármikor elfogadnám barátnak :).
Simon nagyszerű főszereplő bármikor elfogadnám barátnak :).
És kitaláltam, hogy ki Blue!! Ilyen még sosem történt, de most sikerült! Hurrá!
Olyan aranyos az egész könyv!
Mindenképpen újraolvasós.
Ajánlom bátran mindenkinek.
Mosolyt csal az arcodra és megnevettet. Nekem kedvenc lett.
★★★★★
Az utolsó rész mindig kicsit rizikós. Én általában azokat szeretem a legjobban, de ez inkább egy mindent vagy semmit játék. Ha az utolsó rész valamilyen okból nem tetszik, dőlt az egész sorozat. Mily' szerencse itt nem ez volt!
Tökéletes befejése ennek a rendkívüli sorozatnak. Az első rész után nem gondoltam, hogy ennyire imádni fogom, hogy kedvencem lesz, mégis így lett. Magával ragadott a hangulata, a stílusa, a szereplők. Ó, a szereplők! <333
Írtam róla: https://molybirodalom.blogspot.hu/2018/05/maggie-stiefvater-hollofiuk.html
★★és fél
Elég rég olvasni akartam már. A VP-s csoport heti témája még inkább meghozta hozzá a kedvem, de akkor karácsonyra kértem, így várnom kellett. Nehéz volt. Aztán miután megkaptam valahogy mégsem olvastam el azonnal. Mostanáig. Azzal kezdtem neki, hogy én ezt, imádni fogom. Nagyot tévedtem.
Talán túl sokat vártam tőle? Az meglehet, de így utólag biztos vagyok benne, hogyha semmit sem várok, akkor se tetszett volna, szörnyen depis, reménkedtem, hogy legalább a vége boldog lesz, mert akkor az még segíthet kicsit a könyvön.
Nem szeretem depis könyvek, ez már lejárt lemez, de most kivételesen nem is az zavart, hogy rossz dolgok történnek/történtek velük, hanem az ezekre adott reakciók és maguk a szereplők. Nastyának folyamatosan azt akartam ordibálni, hogy szedje már össze magát! Már az elején láttam, hogy egy ideig biztos nem fogok kijönni Nastyával, ezért megörültem, amikor észrevettem a fiúszemszöget, mint az őrült görög nyárnál, de ahhoz hasonlóan, itt i csalódnom kellett a fiúban, Joshban is. Jól összeillenek Nastyával uyganolyan depisek és tehetetlenek. Szörnyen idegesítettek. Nastya nem akar beszélni senkivel ezért felvesz egy ribis stílust. Miért? Ennél jobb terv nem jutott eszébe? A családját eltaszítja, ahelyett, hogy megbeszélnék a dolgot. Utálja őket, de miért? A némaság miatt még egy jó adag frusztráció is van benne. Persze, szörnyű ami vele történt. Meg, ami velük. De egyszerűen képtelen voltam együttérezni velük miután több száz oldalon át idegesítettek.
Történet az nincs. Viszonylag vastag könyv, de nem történik semmmi érdemleges.
Vannak azok a könyvek, ahol látod hol lehetne hiba vagy mi lenne a jó megoldás, erre az író előáll a legtökéletesebb megoldással. Aztán pedig vannak azok a könyvek, ahol ott is minden hibás ahol nem is számítottál rá, hogy el lehet szúrni. Guess ez a könyv melyik csoportba tartozik?! A 2.-ba természetesen.
A borítója szép. De valahogy az olvasása elvett a szépségéből.
Szóval nem tetszett, bármennyire is akartam, bármenynire is imádja mindeki, én nem. Ez van, több időt nem is pazarlok rá, holnap megszabadulok tőle.
★★★★★
Újraolvasás előtt:
https://molybirodalom.blogspot.hu/2017/07/colleen-hoover-slammed-szivcsapas.html
Újraolvasás után:
https://molybirodalom.blogspot.hu/2017/07/colleen-hoover-slammed-szivcsapas.html
Újraolvasás után:
Két napja este (természetesen már embertelenül későn) nekem jött egy ilyen sugallat, hogy ezt azonnal újra kell olvasnom! Tegnap ennek eleget is tettem. Milyen jól tettem! A trilógia már első olvasásra is kedvenc lett, de most látom, hogy az első részre még csak 4 csillagot adtam. Ezt gyorsan megváltoztatjuk.
Több mindenben változott a véleményem az előző olvasás óta. Akkoriban ez volt az első RP-ös könyvem, azóta olvastam egy párat. Első Colleen Hoover könyvem volt, mostmár többet is olvastam és kedvenceim közé is felvettem az írónőt. Mégis itt árválkodott ez a szegény könyv, azzal a négy csillaggal, amit adtam rá. Mert nem szeretem a szomorú könyveket. De ez a könyv más.
Rengeteg tragédia történik, ez szörnyű és ijesztő, de a hangsúly benne az életen van. Ez a könyv erőt ad. A karakterek összetörnek, de aztán újjáépítik egymást és az élet megy tovább.
A szerelmi szál pedig… őszintén nagyon cuki. Mostmár semmi problémám nincs vele. Életszerű, aranyos és mindenkinek kéne egy Will Cooper személyiségű fiú. Néha idegesítőek, hirtelen döntnek, vagy éppen túl lassan, de ilyen az élet és ilyen lehet egy kapcsolat.
A kissrácok még mindig imádnivalóak.
A Slam Poetry is újra lenyűgözött.
Összességében szerintem így második olvasásra kijelenthetem, hogy megérdemli az öt csillagot.
Ajánlom mindenkinek.
Következő részt is újraolvasom.
★★★★és fél
Imádtam! Az első részt még időszámításunk, vagyis a molyos regisztrációm előtt olvastam, ezért nem emlékszem rá teljesen, de így is bátran kijelenthetem, hogy bár az is tetszett, ez felülmúlta. Sokáig abban a hitben éltem, hogy az stand-alone könyv, haragudtam is rá a vége miatt, de aztán jött ez.
Imádnivaló, aranyos és szívet melengető. A kapcsolatuk nagyon cuki.
Van benne több dolog, ami miatt nem kéne szeretnem, mint a kicsi szenvedés, egy szerelmi háromszög stb… De ezek miatt se haragudok rá különösebben, elnézem neki. Azért azt a fél csillagot levontam az összes apró-cseprő hibájáért.
A testvérek kapcsolatán nagy hangsúly van, ami nagyon tetszett. Ez nem egy általános dolog a romantikus YA regényeknél. Kitty irtó aranyos és jól bemutatja az egyes gyerekekre annyira jellemző kettősséget. Bizonyos mondataikon csak ámulunk, hogy egy felnőtt se mondhatta volna bölcsebben, ugyanakkor meg egy kislány, aki sír, ha nem engedik későig tévézni. Egyik kedvenc szereplőm volt.
Petert imádtam. Olyan srác, akit mindenki elfogadna, de nem túl tökéletes. Néha rosszat mondd, rosszul reagál, mint egy normális srác, aki azért jobb az átlagnál.
Lara Jean néha csinál hülyeségeket, és ahogy ő mondta, túlgondolja a dolgokat. Volt is, hogy idegesített de neki is elnézem, mert egyébként meg jószívű, aranyosan fura és vannak saját gondolatai.
Imádtam, cukormázas, de könnyed kikapcsolódásnak tökéletes, még talán annál egy kicsit több is. Érint egy-egy komolyabb témát felszínesen. Bátran ajánlom mindnekinek. Alig várom, hogy az utolsó részét is olvashassam, ha hamaraosan nem hallok valamit a magyar megjelenésről, akkor megrendelem angolul :D.
A műfajában kiemelkedő véleméynem szerint. És aranyos, ezt ne feledjük. :D
★★★★és fél
Imádtam! Először féltem, mert nyilván új könyv, új problémák, az utolsó könyv vége viszont olyan jóóó volt, minek tennénk ezt tönkre. Azért megvettem és nekikezdtem. Nem ment tönkre a vége. :D Ez egyértelműen kellett ide.
Echo és Noah <333 Imádom őket együtt. Romantikus és vicces, de köze sincs a habos-babos könnyű kis könyvecskékhez. Ebbe problémák vannak, amiket meg kell oldani, tragédiák, amikkel együtt kell élni.
Isiah és Beth is nagyon jó szereplők, szerettem őket. Főleg, amikor épp kiakadtam amiért vakok a drága főszereplőink és ők ügyesen egymás felé lökdösték őket. Mert igen, néha mint minden YA szereplőre rájuk is jól kiakadtam, Noahra is.
Valóságos, komoly és könnyed. A szereplők szerethetők. Néhány fordulat meg probléma már kicsit túlzás ezért a mínusz fél csillag. letartoztatják drogbirtoklásért, amit az excsajától (kb) vett el, hogy ne vezethessen, amikor Echonak épp a szíve törik szét de pár perc és minden jó lehetne. Azt hittem elbőgöm magam annyira dühös voltam rájuk, meg azért sajnáltam is őket.
A romantikus jelenetek nagyon szépen meg vannak írva. Olvastatja magát. Ajánlom mindnekinek az első réssze kezdve. Olvasom is nemsokára tovább.
Kedvenc jelenetek: a zuhanyzós óóó hogy azon mennyit röhögtem! :DD, minden romantikus jelenetük
Annyi mindent írhatnék még, de túl későn írom ezt az értékelést, már sok mindnet elfelejtettem.
★★★★★
Újraolvasás után:
Arwen Riordan-a-thonjára olvastam, amíg vártam a Bloof of Olympust.
Nagyon furi volt, hogy Percy hirtelen megint tudatlan kiskamasz lett, persze a humora már akkor is ellenállhatatlan volt. Imádtam másodjára is.
Most, hogy újraolvastam az első részt, jöhet a lehutolsó a Blood of Olympus! :D
★★★★★
Vége. Szomorú. De elégedett vagyok a lezárással, szóval nincs harag, mindennek vége lesz előbb-utóbb. Hát ennek inkább utóbb. Trials of Apollo, amint tudlak beszerezlek!
Egy dolog van, ami nem tetszett. Se Percy, se Annabeth szemszög! Tudtam, hogy így lesz, ők már megkapták az adagjukat, de akkor is! Szerencsére attól még, hogy szemszögük nem volt, sokat láttuk őket és voltak nagyon aranyos jeleneteik <3. Majd elolvadtam. *_* Felnőttek a drágáim. Jó, igaz, Percy nem :D De ő is felnőttesebb lett. :'( Kirepülnek a fészekből :D.
A másik szereplő, akire nagyon kíváncsi voltam az Nico. Főleg, hogy hallottam bizonyos khm shipről khm :D Természetesen nem volt idő kifejteni, de akkor is cuki volt nagyon és majd a ToA-ban remélem lesznek még jeleneteik. :)) Ezen kívül is érdekes szereplő Nico, nagyon szeretem.
És persze a többieket is. Jasonnel sincs semmi bajom és egy kicsit talán elkezdett érdekelni mi van vele. De csak egy picit. Team Percy! Megtudtam mi az a szemüveg :D Szakadtam rajta.
Piper tündökölt. Nála volt a legfeltűnőbb, hogy igenis mindenkinek ugyanannyira fontos szerepe van a küldetés sikerében. Tekintet nélkül arra, hogy kinek a fia/lánya vagy melyik táborba tartozik. Mindenki elengedhetetlen. Badass csaj, bírtam őt. Ahogy meg Reynát kezelte annak ellenére, hogy Jasont szereti, respect!
Reyna önfeláldozó, céltudatos és nagyon erős. Igazi római. Remélem ő is megtalálja a boldogságot. :)
Leo tartogat pár meglepetést az biztos. Bár a végét sejtettem, de kompaktabb lett, mint gondoltam. Gratu! Őt is szeretem igazi tréfamester, feltalálja magát bármilyen helyzetben (szó szerint is akár hahaha :D). A vége meg <3.
Hazelnek és Franknek jutott a 7-ek közül most a legkevesebb szerep, de, mint mondtam természetesen ők is teljes mellszélességgel segítették a küldetést. Hazel előlépett a csapat No1. varázslójává :D
Az istenek a szokásosak. Apollót nagyon sajnáltam, annak ellenére, hogy Octavian persze ki nem állhatom. Nem tehet róla Apollo! De persze ezt Zeusznak senki nem tudja elmagyarázni.
Tökéletes lezárása a sorozatnak, megszokott figyelemfenntartó trükkökkel. Mert persze, mikor máskor is váltana Rick bácsi szemszöget, mint amikor épp jön egy rahedli szörny, hogy megölje őket! Nehogy egy kicsit is megnyugodhassunk!
Annyi név és visszautalás volt, hogy néha már nem is tudtam kire vagy mire gondolnak. Lehet újra kellett volna olvasnom az összeset.
Imádtam, egyik kedvenc sorozatom, ajánlom mindenkinek! *_*
Ui.: Arwen Riordan-a-thonjára olvastam, nem bírtam már kivárni a magyar fordítást.
★★★★és fél
Az előző rész után elkövettem azt a hatalmas hibát, hogy elolvastam minden rész végét, hogy megtudjak valamit. Hát, nem úgy lesz, ahogy szeretném. :( Ez akkor el is vette a kedvem a folytatástól, de most, pont egy évvel később mégis nekiálltam, mert egy ilyen dolog nem szabad, hogy visszatartson az olvasásától.
Eddig szerintem kijelenthetem, hogy ez tetszett a legjobban. A borítója mindenképpen ennek a leszebb.
A humor a legjobb tulajdonsága a sorozatnak és ez ebben a részben is hibátlan volt. Bori minden megszólalásán szakadok. Nagyszerű főszereplő.
„Attila alapjáraton kábé annyira romantikus, mint egy sikátoros vámpírtámadás.”
„A csodás gyógyulás lassan életem természetes részévé vált, megszoktam már, mint vámpír a tükör nélküli sminkelést.”
Attilával a párbeszédeik, mint valami teniszmecs, csak számomra izgalmasabb. Az a fajta amikor látod, hogy egy szobában vannak és már hozod a popcornt meg az üditőt, mert ez jó lesz :DD
A mellékszereplőket is nagyon bírtam :)). Evelynt, Márkot, Ericet, Fehérhollót.
A stílus, az írásmód nagyszerű, különösen a párbeszédek, de a leírások is jók. A viccek mellett pedig életbölcsességeket is olvashatunk benne.
Viszont mire végre rájöttek a megoldásra! Én azt hittem ott őszülök meg!
Ajánlom bátran mondjuk határozottan felnőtt könyv már nem ifjúsági, vagy NA.
★★★★és fél
Az Enigmát már több, mint egy éve olvastam. Azért vártam ezzel iylen sokat, mert mindenkitől azt hallottam, hogy az eleje nagyon durva. De most nekiugrottam, kibírom ezt is, ha az Outlandert is kibírtam. Na annyira, mint az, nem volt durva, de eléggé. Szerencsére csak 60 oldalt kellett kibírnom.
Visszaolvastam az előző részről az értékelésem és valami nem stimmel. Vagy én ítéltem meg abban rosszul Lenát, vagy nagyon megváltozott azóta. „Lena kibírható, nem szerettem mégiscsak egy hősködő, de egyébként nem túl erős női karakter. ” Lena igenis jó főszereplő ebben a könyvben nem tudnék jobbat elképzelni. Emberfeletti erővel bír lelkileg és testileg is. Minden elismerésem. Annyival lehetett volna depressziósabb és szenvedősebb ez a könyv, csak az ő érdeme, hogy nem lett az.
Teótól féltem, mert hogy képzeli, hogy csak úgy Alex helyére lép, de ő egy nagyon jószívű és nagylelkű ember, szóval végülis bírtam.
Alex megint visszatért az első rész elején megismert erőszakos bunkóhoz. Később viszont megint láthatjuk a jó oldalát. Nem a tökéletes fiú, de ki az? Ha van ilyen, akkor meg nem illik a való világba.
A végét tudtam, mint mondtam előző értékelésemben. :((( Majdnem sírtam, de az iskolában olvastam, muszáj volt visszafolytanom.
Ezt leszámítva fantasztikus, mindig szeretem, amikor nem az első csóknál, vagy a kibékülés első másodperceinél van vége a könyvnek, hanem tovább viszik a történetet.
Összegezve nagyon tetszett, az eleje durva, szomorú, rengeteg komoly témát érint a könyv. Nagyon örülök, hogy elolvastam. Imádom a szereplőket, Enigmát és úgy az egész könyvet ami nem az eleje vagy a végén az. Olvastatta magát majdnem egy nap alatt olvastam ki. Mindenkinek bátran ajánlom.
★★és fél
Végre! Végre valahára sikerült kiolvasnom! Tavaly nyáron vettem, elolvastam belőle kb 100 oldalt, aztán még párszor azóta olvastam egy-egy oldalt. Most pedig adtam neki egy normális második esélyt, ha már eddig eljutottam mégiscsak kiolvasom, ne tűnjön elvesztegetett időnek, amit az eleje olvasásával töltöttem. Így még több időt vesztegettem rá, de ez így jobb, mindegy fura a logikám.
Leszögezném, hogy szerintem nincs semmi komoly probléma a könyvvel. Az alapsztori kimondottan ötletes. A szereplők se rosszak alapból. Szerelmi szál is van és egész cuki.
Mindezek ellenére én se igazán értem miért, egyszerűen nem érdekelt! Tőlem aztán mind elköltözhettek volna a Holdra, kiderülhetett volna, hogy a szereplőgárda fele gonosz, a másik meg igazából nem is létezik, én meg csak megvontam volna a vállam. Egyáltalán nem tudta lekötni a figyelmem, fikarcnyit se fogott meg magának. Nem utálom. Csak tényleg, teljesen őszintén és komolyan egyáltalán nem érdekelt!
Így hát nem is tudok nagyon mit írni. Ja de, Griffint mindig is utáltam. És lehet csak nekem de az egész rendszer kidolgozatlan egy cseppet és zavaros. Mindegy, nem akarok többet tudni róla, szóval ezt az egész könyvet úgy ahogy van elengedtem. Kiolvastam, kész.
★★★és fél
Reménykedtem. Nagyon reménykedtem, hogy az előző rész csak egy kicsi visszaesés volt a trilógiában.
Az első rész annyira ígéretes volt! Remek szereplő az Éjúr személyében, nem teljesen reménytelen főszereplőnő, jól felépített világ, nagyszerű varázserő ábrázolás, fordulatok és izgalom.
A második már kevésbbé tetszett, kevesebb Éjúr, több szenvedés Alina és Mal részéről. Pozitívumként nagyszerű új szereplő Nikolai bejött a képbe. Reményekkel és elvárásokkal telve rendeltem meg angolul ezt a részt és olvastam el. Erre semmi.
A sémája ugyanaz volt ennek a résznek, mint az eddigieknek. Tudtam mikor mi fog következni, nagyon nem is tudott meglepni. Talán két dolog, ha meglepett.
Alina ennél idegesítőbb már nehezen lehetett volna. Szereplőket nem bírtam, kivéve Nikolait, erre vele is mi lett! Meg persze az Éjúrat, aki túl keveset szerepelt! A végével igazából viszonylag elégedett vagyok. Szerintem ezt a trilógiát össze lehetett volna sűríteni egy kicsit hosszabb könyvbe. Kihagyva belőle a semmittevős, egyforma, szenvedős részeket. Volt egy szuper eleje, egy elfogadható vége és két jó szereplő benne, mennyivel jobb lett volna így! Másik ami segített volna, ha nem Alina szemszögéből van. Tényleg nem bírtam őt. A mellékszereplők elmentek. Baghra története egy jó része volt a történetnek, egy jó szál.
Az eredeti borítók tetszenek.
Összességében lefelé mutató tendenciát mutatott a trilógia. Tetszett, de sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle. Remélem ezt megteszi az írónő a Six of Crowsban, az már itt csücsül a polcomon.
Új szerzemények:
20 (auch) könyvet sikerült beszereznem az április folyamán (egy éve ugyanekkor 22-őt). Ebből 3 teljesen ingyen volt/nem én fizettem érte, 4-et cseréltem szóval pénzt azokért se fizettem, 2-t meg a bolti ára kevesebb, mint feléért vettem. Meglátszik azért a mennyiségen, hogy Könyvfesztivál volt.
A blog szempontjából szörnyű hónap volt össz-vissz 2 bejegyzést tettem közzé, a Blogprojekt is elmaradt. Ezen igyekszek változtatni, de nem ígérek semmit, jön a tanévzárás.
Jó olvasást mindenkinek!
<3
