Az akkor tizenöt éves Ginny Lemont 1975. május 15-én elrabolják egy bolt elől Fort Lauderdale-ben. Az elkövető az egyik legbrutálisabb dél-floridai motoros banda tagja.
Ginny élete ekkor örökre megváltozik. Új nevet kap, új identitást és egy új életet az Everglades mocsár szélén – egy ijesztő, durva és erőszakos világban, ahol mindenkinek álneve van, a hűség pedig a túlélés kulcsa.
Az egésznek pedig Grizz áll a középpontjában: termetes, sötéten jóképű és ijesztő férfi, aki Ginnyvel valahogy mégis olyan gyengéd, hiszen ő élete egyetlen igaz szerelme.
Így kezdődik az érzelmi megszállottságról és a manipulációról szóló mese, amiben egy környezetéből kiszakított lány kénytelen az egyetlen emberre támaszkodni, akitől figyelmet, szeretetet és gondoskodást kaphat. A fogva tartójára. Ginny okos és intelligens, de még csak tinédzser. Nehezen alkalmazkodik az új életéhez, eleinte küzd ellene. Aztán belenyugszik a feltételekbe.
Vajon megmentik? Vagy elmenekül? Kiszabadul élve, ha egyáltalán kiszabadul valahogy?
Sziasztok! A fülszöveg alapján nekem rögtön megtetszett a történet. Bár kicsit másra számítottam, de egyáltalán nem volt csalódás, sőt azt hiszem, elolvastam az egyik legérdekesebb könyvet életemben. Beth Flynn Kilenc perce szerintem hiánypótló kortárs alkotás, nekem az egyik kedvencem lett. Nézzük részletesebben a kritikát. Ezúttal ígérem, teljesen spoilermentesen!
Először is, az nagyon jó volt a regényben, hogy az alapsztori elég egyedi. Persze van több hasonló könyv is, de ez hihetően írja le az egész történetet. Ahogy olvastam, már az elején teljesen beszippantott ez a furcsa világ, ahol minden más, mint a mi életünkben. Pedig egyáltalán nem fantasyról van szó, éppen ezért megdöbbentő és durva is. (Zárójeles megjegyzés: bár a könyv végig azt sugallja, hogy "örülj, hogy nem veled történik mindez", azért én nem bánnám, ha egy a Sátán Seregéhez hasonló motoros banda elrabolna... :D)
A történet másik nagy erőssége a fordulatos események. Amikor már azt hiszed, minden nyugodt lesz egy ideig, jön egy váratlan csavar, ami megváltoztatja az egész történetet. Éppen ezért imádtam! Egyetlen unalmas rész sem volt a könyvben, és gyorsan olvastatta magát.
A szereplőket is nagyon megkedveltem. Szinte csoda történt, de alig volt olyan karakter, akit nem bírtam. (Más könyvek esetében ez fordítva szokott lenni.) Valami miatt mindenki szerethető volt, a hibáikkal együtt. Végülis, bűnözőkről beszélünk, tehát el kell tekinteni az agresszivitástól, néhány gyilkosságtól meg egyéb apróságoktól! :D Persze azért Willow nem volt a szívem csücske, de nem zavart túl sok vizet. A kedvenc szereplőim egyébként Grunt, Grizz, Moe és természetesen Ginny voltak. A többiek pedig szintén jól "beleillettek" a bandába. Igen, az is nagyon tetszett, ahogyan a tagok mindig együttműködtek, segítették egymást. Néha azt éreztem, tényleg olyanok, mint egy család, és ezt jól bemutatta az író.
Összességében, imádtam a könyvet! Szerintem ez tipikusan egy olyan alkotás, amit mindenkinek el kellene olvasnia. Nekem a maga sokkoló jeleneteivel megváltoztatta az életemet. Volt, hogy olvasás közben majdnem sírtam, de nagyon sokszor nevettem is. Egyes részeket pedig jobb, ha az ember nem vesz komolyan, mert tényleg nagyon durva.
Mindenesetre, csak egy dolgot ismételnék így a végén: olvasd el! Most az egyik kedvenc könyvem. (Lehet, hogy ezt már említettem...) Lényegében mindegy, hogy ki vagy, mit szeretsz vagy milyen műfajt szoktál olvasni, 15 éves kor fölött a Kilenc perc must read! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése